A médiatartalom szabályozásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű civil jogvédő szervezet ugyancsak elkészítette álláspontját A TASZ 12 pontban foglalta össze, hogy milyen szabályozási elveket kellene a jogalkotónak szem előtt tartania a médiaszabályozás megalkotása során. Az ajánlásban a társaság a magyar médiapiac sajátosságaira és szerkezetére, a tartalomtípusokra és a szabadságjogokra helyezi a főbb hangsúlyokat.

A TASZ mindenek előtt úgy látja, hogy alapos médiapiaci elemzés hiányában nem készíthető hatékony médiaszabályozás. Ennek érdekében az elemzésnek fel kell tárnia a piaci szereplők tulajdonosi szerkezetét, potenciális véleménybefolyásoló képességüket valamint a médiafogyasztási szokásokat.

A második pontban megfogalmazzák, hogy a médiaszabályozás során a véleménynyilvánítás szabadsága, a szólás- és sajtószabadság kell, hogy főszabály legyen, aminek korlátozása „a lehető legszűkebb értelemben vett szükséges mértékben képzelhető el.”

A társaság mindenképpen fontosnak tartja a médiapiaci szereplők szegmentálását, mert a médiaszolgáltatók eltérő célokkal és eltérő üzleti modellek szerint működnek, így eltérő szabályok megállapítását látják szükségesnek. Ugyanilyen differenciáló szemléletet várnának el a tartalomtípusok alapján is, és a szabályozást kizárólag a közszolgálati médiaszolgáltatók esetében látják indokoltnak, hiszen mint írják: „a közszolgálati televíziónak és rádiónak több, az állam intézményvédelmi kötelezettségéből fakadó feladata van: a tájékoztatás, a szórakoztatás és az oktatás is ide sorolható. A közszolgálati megbízásnak a lehető legpontosabbnak kell lennie.”

A közszolgálati médiával kapcsolatban kifejtik, hogy a függetlenségét biztosítani kell, költségvetését pedig átláthatóvá, tervezhetővé kell tenni, aminek alapja a finanszírozási rendszer átalakítása, a kormány döntéseitől való függetlenítése lenne.

A törvényekkel kapcsolatban a TASZ úgy látja, hogy nem indokolt az online és a nyomtatott sajtó speciális tartalomszabályozása, a sajtótörvény elavult szabályait pedig hatályon kívül kell helyezni. Nem tartanak továbbá indokoltnak az általános tartalmi kérdéseken túl egyéb szabályozási beavatkozást a személyhez fűződő jogok, büntetőjog, reklámszabályok területén. Szintén nem tartják értelmesnek a tematikus és a nem általános médiaszolgáltatókra közszolgálati feladatok előírását.

A társaság a piaci versenybe való beavatkozást kizárólag annak megóvása érdekében látják legitimálhatónak. A hatósági rendszerről úgy tartják, hogy az csak politikai befolyástól függetlenül működhet, és a tartalom szempontjából nem lehet a televíziós és rádiós piacokon kívül más területekre is (pl. online) kiterjeszteni.

A jogi szabályozásról továbbá azt írják, hogy lehetőséget kell biztosítani az ön- és társszabályozásra, „hiszen ezek a szabályozástípusok jóval rugalmasabban képesek alkalmazkodni a gyorsan változó médiapiaci helyzethez.”

A teljes anyag innen érhető el.