Az állami intézmények és nagyvállalatok - a Magyar Posta, a MÁV, az MV és a Szerencsejáték - tavaly április és november között összességében listaáron több mint 4,4 milliárd forintot költöttek reklámokra, ebből csaknem 1,9 milliárd intézményi költés – derül ki Napi Gazdaságból, amely a Kantar Media adatai alapján számolt.

A minisztériumok, intézmények által elköltött összeg 24 százalékkal elmarad attól, mint amennyit 2006 hasonló időszakában, vagyis a Gyurcsány-kormány első hónapjaiban reklámra költöttek, de közel 60 százalékkal több annál, mint amennyit ilyen célokra a Medgyessy-kormány megalakulása után fordítottak.

Nagyjából ezt a tendenciát követi az említett állami cégek reklámköltése is: 2006 azonos időszakához képet 31 százalékos mínuszt, a 8 évvel korábbihoz képest 24 százalékos pluszt mutat. Ha most is folytatódik a Bajnai-kabinetet megelőző két kormányzat állami intézményeinek, illetve cégeinek reklámköltési tendenciája, a jelenlegihez képest kedvezőbb évek elé nézhetnek a hirdetésre vágyó médiumok. A Medgyessy-Gyurcsány kormány utolsó teljes évében, 2005. április-november között ugyanis az állami intézmények médiaköltése a 2002-es összeg csaknem két és félszeresére ugrott, az említett négy állami cégé pedig több mint másfélszeresére nőtt.

Szinte hajszálpontosan ugyanezek az arányok jellemezték a Gyurcsány-Bajnai kormány első és utolsó évének kormányzati kommunikációját is.

A jelenlegi Orbán-kormány állami intézményei és cégei legtöbbet, listaáron több mint egymilliárd forintot (teljes reklámköltésük egynegyedét) a napilapokban költötték el. Második helyen a köztéri reklámhordozók, a harmadikon pedig az országos földi sugárzású televíziók állnak. A Gyurcsány-kormány első hónapjaiban a tévék és a napilapok fej fej mellett, 32, illetve 30 százalékkal részesedtek az állami reklámköltésekből, míg a 2002-es kormányváltás utáni hónapokban ez az arány 41-35 százalék volt a televízió javára. A Medgyessy-Gyurcsány kormány idején a televízió csak az utolsó teljes évben, 2005-ben vesztette el vezető szerepét, és csökkent a részesedése 30 százalék alá, miközben a napilapoké 35, a rádióké pedig 14 százalékra emelkedett,

A Gyurcsány-Bajnai kormány idején is a tévéhirdetések álltak a fókuszban, az itt elköltött összeg pedig fokozatosan emelkedett, sőt míg a 2006-os első évhez képest 2009-re több mint duplájára nőtt, addig a napilapokban elhelyezett reklámok értéke hullámzó volt, kiemelkedőnek a 2008-as év tekinthető, listaáron csaknem 2,3 milliárd forinttal.