A Bertelsmann, amely ma már a világ számos országában tevékenykedik, évente mintegy húszmilliárd német márkányi forgalmat bonyolít le, évszázados hagyományokkal rendelkezik – tájékoztatott a vezérigazgató.

A Carl Bertelsmann alapította könyvnyomda 1835-ben kezdte meg működését a wesztfáliai Gütersloh faluban. Ez a település, amely mára már százezres várossá nőtte ki magát, a mai napig az immár világcéggé vált konszern ütőere. Bertelsmann halálakor, 1850-ben a kiadónak tizennégy alkalmazottja volt, ma megközelítőleg 57 ezer munkatársat foglalkoztat. Günter Giffels szerint a Bertelsmann cégre annyira jellemző társadalmi elkötelezettség szintén az alapító személyiségéig vezethető viszsza, aki adományokkal, infrastrukturális fejlesztésekkel segítette a környék rohamos fejlődését.

A Bertelsmann 1945 utáni történelmét Reinhard Mohn, az alapító ükunokája határozta meg. Az ő nevéhez fűződik a könyvklub megalapítása, a hanglemezgyártás beindítása, valamint a nemzetközi piacon megjelenő film-, televízió- és rádióprojektek katalizálása. Giffels úr úgy vélte, cégük sikerének egyik fő záloga az a vállalati kultúra, amely középpontba állítja a munkatársakat és hangsúlyozza társadalmi felelősségüket. A Bertelsmann 1971 óta részvénytársasági formában működik. 1993-ban Reinhard Mohn rendhagyó döntése nyomán az Rt. részvénytőkéjének 68,8 százalékát átruházta a közhasznú Bertelsmann Alapítványra. Az igazgatói pozíciót dr. Mark Wössner vette át.

Günter Giffels szerint a Bertelsmann nemzetközi sikereinek hátterében a könyvpiacon lezajlott sikeres németországi kezdet, valamint a decentralizált menedzsment stílus áll.

A Gruner+Jahr Csoport terjeszkedése

A Bertelsmann szervezeti felépítése alapján könyvkiadói, szórakoztató, sajtó és ipari ágra szegmentálható. A sajtóportfóliót irányító Gruner+Jahr céget a Bertelsmann 74,90%-ban birtokolja.

Günter Giffels elmondása szerint a Bertelsmann a magyar piacot két irányból közelítette meg. A BMG, a konszern szórakoztató ágazata azért települt a magyar piacra, hogy eladja nemzetközi termékeit, később megkezdte belső gyártásait is. A Gruner+Jahr esetében a vezérigazgató kifejtette: eredetileg nem számoltak a hazai sajtópiaccal. A Bertelsmann képviselője magyarországi látogatása során találkozott a céget felkereső Népszabadsággal. A szerkesztőség ugyanis el akart szakadni a szocialista párttól, befektetőket keresett ahhoz az elképzeléshez, hogy független országos lapot indíthassanak. Ennek nyomán 1990 júliusában a Bertelsmann közreműködésével megalakult a Népszabadság Részvénytársaság. „A tulajdonost a tartalmi rész ma is csak annyiban foglalkoztatja, amennyiben az megfelel a demokrácia szabályainak. A cég közvetlenül nem befolyásolja a lap belső történéseit” – érvelt Günter Giffels.

A Bertelsmann további magyar napilap-érdekeltségei: a Délmagyarország és a Délvilág. Szakkiadványaik között a Magyar Építőművészet és az Építés-Felújítás című építőipari folyóiratok említhetők.

A régióban Magyarországon kívül Romániában és Szlovákiában rendelkeznek napilapokkal, valamint Lengyelországban magazinokkal.

Rádió, tévé, könyvklub

A vezérigazgató elmondta: a világtendenciához hasonlóan a Bertelsmann Magyarországon is kívánt rádióállomást működtetni, de a legutóbbi ORTT pályázat elvesztése ezt a szándékot megakadályozta. A terveikről azonban korántsem tettek le. A televíziós piacon – mint az ismeretes – az RTL Klub televízió megindulása óta vannak jelen. A német RTL, a Vox és a Premiere televíziós csatornák partnereként a Bertelsmann leányvállalata, az UFA átfogó tapasztalatokat szerzett a televíziózásban. Ezeket a tapasztalatokat hasznosítják a magyar kereskedelmi csatorna létrehívása óta. A cég az RTL Klubban hozzávetőlegesen 24%-os tulajdonrésszel bír.

A Bertelsmann legősibb üzletága, a könyvklub, Magyarországon kevéssé volt sikeres. Ennek okát Günter Giffels abban látja, hogy hiába fejlesztették nagy méretűvé hálózatukat, hiába produkáltak számottevő forgalmat, a profitcentereknek mégsem sikerült megfelelő nyereséget realizálniuk. Mivel a világpiaci árakhoz képest hazánkban a könyvek ára alacsony, belátható időn belül nem látták képesnek a vállalkozást a megfelelő nyereség megtermelésére. Inkább más, nagyobb piaccal rendelkező országban indítanak új könyvklubokat, mintsem hogy teljesen új rendszert vezessenek be egy ahhoz nem elég nagy vagy erős piacon.

A magyar sajtókultúra

Arra a kérdésre, hogy tapasztalatai alapján hogyan ragadná meg a magyar és a nyugat-európai újságolvasói kultúra közti különbséget, Günter Giffels úgy vélekedett: az információéhség mássága az, ahol ez a különbség kitűnik. Más autók, másfajta divat, más gazdasági problémák kezelése foglalkoztatják a magyar olvasókat. „Azt gondolom, Magyarországon a tradíció sokkal erőteljesebb, mint más régiókban. A sajtóban megőrzött hagyományok lassan változnak ugyan, de kétségkívül közelítenek a nyugati típusúakhoz. Itt sokkal nagyobb súllyal szerepelnek politikai témák az érdeklődések középpontjában. Németországban a társadalmi kérdésekre kerül nagyobb hangsúly, valószínűleg a társadalmi élet hangsúlyosabb volta miatt is. A magyar közélet a szocialista érában túlpolitizált volt, ami ugyan kezd átstrukturálódni, de a folyamat még érzékenyen változik.”

Egy újság sikeressége a vezérigazgató szerint abban áll, hogy megfelelő időben kell ráéreznie arra: milyen információkkal, hogyan lehet legjobban kiszolgálni az olvasói érdeklődést és igényeket.