A korábbi évekhez hasonlóan 2017-ben is töretlen volt az online reklámköltés növekedése: a net költés a teljes szegmensben ugyanis 16 százalékot tudott növekedni, és összesen 79,3 milliárd forintot tett ki, míg a net-net (tehát kedvezményekkel és ügynökségi jutalékokkal csökkentett költés) bevétel 76,8 milliárd forint volt. Az alábbi táblázat a digitális reklámköltés növekedését, valamint a teljes reklámtortából kihasított részesédést mutatja be 2000-től kezdődően. 

Sopov István, az IAB Hungary elnökének az Evolution konferencián tartott prezentációjából kiderült, hogy az e-mail kivételével az összes szegmens (display, search és listing, mobil) jelentősen bővülni tudott. A display 17,9 százalékkal, a search hirdetések 14,8 százalékkal, míg a listing 16,9 százalékkal bővült. Érdemes megfigyelni, hogy a növekedés sebessége elmarad például a 2015-16 közöttitől, amikor a fenti számoknál átlagosan 5-6 százalékponttal gyorsabban bővültek ezek az alszegmensek.

A mobilról külön is beszélni kell, mert bár az a nyaktörő sebesség, amivel az elmúlt években növekedni tudott, lassan normalizálódik (2013-14 között még 143 százalékos növekedés), továbbra is kiugró mértékben növekedett a mobilból származó bevétel (37 százalékkal 22,8 milliárd forintra). A teljes digitális költésből a mobil már 35 százaléknyi részt harap ki, míg 2015-ben ez az arány még csak 17 százalék volt.

Az automatizált reklámértékesítés is gyors ütemben növekszik. Az automatikus értékesítésből származó reklámbevétel 9 milliárdról 12,2 milliárdra (+35,5 százalék) nőtt, ide tartoznak például a nem search alapú Google- és a Facebook-kampányok. Ezen belül a programmatic 1,35 milliárd forintot tett ki (32 százalék), míg a programmaticon belül a real-time bidding-típusú költés 1,2 milliárd forintot tett ki (31,3 százalék), ami azt jelenti, hogy az úgynevezett private programmatic elenyésző, 100 millió forint körüli forgalmat generált. 

A kutatásból kiderül, hogy tovább nőtt a globális szereplők piaci részesedése, 2016-17 között 2 százalékponttal 53 százalékra. A korábbi évekhez képest a globális szereplők piaci súlya egyre lassabb mértékben növekszik (2014-ig évi 6-8 százalékponttal, azóta 1-2 százalékponttal), ebben közrejátszik az is, hogy a magyar szereplők is folyamatosan tudják növelni a digitális reklámbevételeiket, de azért korántsem olyan ütemben, mint a Google és a Facebook (lásd a táblázatot, illetve az elmondható, hogy ha a volument nézzük, a "globális szereplők" kifejezést ez a két cég nagyjából lefedi).