A FH - amely egyébként 2010-ben mind a sajtószabadság, mind pedig a politikai és polgári szabadságjogok tekintetében a "szabad" kategóriába sorolta be Magyarországot - az első helyen azt kifogásolta, hogy a leendő jogszabály alapján a "kiegyensúlyozatlan" tájékoztatás miatt bírság lesz kiszabható a magánkézben lévő médiumokra. A törvény ezeket a médiumokat lényegében ugyanolyan szabályoknak akarja alávetni, mint a közszolgálati és az állami médiát.

"Ez a jogszabály, a média ellen hozott egyéb intézkedésekkel kombinálva, jelentősen visszaveti majd a sajtószabadságot Magyarországon" - idézte a FH közleménye Karin Karlekart, a szervezet éves sajtószabadság-jelentésének szerkesztőjét. "Különösen aggasztónak tartjuk a feltételezett „jogsértések” meghatározását, amely nagyon tág és olyan környezetet teremt, amely jelentős visszaélésekhez vezethet, különös tekintettel az ország szélsőségesen polarizált politikai viszonyaira" – tette hozzá a szakember.

 A jelentés rámutat, hogy Orbán Viktor miniszterelnök,a Fidesz elnöke egy volt fideszes politikust, Szalai Annamáriát nevezte ki kilenc évre az újonnan létrehozott Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa igazgatójának, s a testület többi négy helyét is a párt támogatói töltik be. Novemberben életbe lépett egy olyan törvény, amely a nemzet- és közbiztonsági kérdésekről írt cikkeikkel kapcsolatban a forrásaik feltárására kötelezi az újságírókat.

A jelentés szerint az intézkedések erős ellenállást váltottak ki a magyar média, valamint a sajtószabadságra felügyelő hazai és a nemzetközi szervezetek részéről. Ezek azt kifogásolták, hogy az új szabályozások ellentétesek a legjobb nemzetközi és európai gyakorlattal.

A magyarországi politikai és polgári szabadságjogok elemzésekor a FH megállapításai döntő többségükben pozitívak. A jelentés a visszásságok között említi meg ugyanakkor, hogy az Országos Rádió és Televízió Tanács (ORTT) 2009 októberében bírálatok kereszttüzébe került, amiért két országos kereskedelmi rádiófrekvenciát olyan vállalkozásoknak ítélt oda, amelyek gyaníthatóan kapcsolatban álltak az akkor kormányzó MSZP-vel és a még ellenzékben lévő Fidesszel.

Az 1941-ben alapított Freedom House célja a demokrácia, a politikai szabadság és az emberi jogok ügyének szolgálata, illetve az, hogy éves jelentéseiben a nyilvánosság elé tárja az egyes országokban e téren elért eredményeket vagy az elkövetett jogsértéseket. A FH költségvetésének nagy részét az amerikai kormány állja, de kap támogatást a holland kormánytól és több magánalapítványtól is.