„Óvatosan azzal az ötmilliárddal, ami eddig a sajtóban megjelent, mert ezek csak a megosztott adatok az általuk végzett költségszámítással. A kevesek által firtatott főműsoridőn kívüli műsorok költségei alaposan megdobják ezt az ötmilliárdot, sőt, okoskodni épp ott lehet, ahol a legkisebb a nyilvánosság, a másfél-kétmilliós összegeknél” – mondta egy, a neve elhallgatását kérő korábban, a köztévénél is évek óta dolgozó szakember arra a kérdésre, hogy mennyi pénzt költ el 2012-ben műsorgyártásra az Alap.

Az ötmilliárdos tétel a Népszabadságban, március 17-én jelent meg először. A lap számos, külső gyártó által szállított műsor költségeit kérte ki, az MTVA által megosztott számok alapján pedig ennyit számoltak a 2012-es évre. A belső gyártású vagy a kisebb költségvetésű műsorokra eddig nem volt kíváncsi senki, pedig az apróságoknak tűnő tételekből is tetemes összeg jöhet ki. Mi hiába kértük a közérdekű adatok nyilvános hozzáféréséről szóló törvényre hivatkozva többször is az Alapot, hogy adja ki az általunk megjelölt műsorok költségvetését és szerződéseit. A költségekre vonatkozva azt a tájékoztatást adták, hogy a 2012-es év gyártási költségeiről év végén tudnak majd felvilágosítást adni, a szerződésekre vonatkozó kérelmünkre pedig annyit reagáltak, hogy folyamatosan töltik fel az MTVA honlapjára. Április 3-ig, lapunk nyomdába indulásáig viszont egyetlen szerződést sem találtunk meg ott. Addig is nézzük, mit szól az eddig tudott adatokhoz és tényekhez a televíziós szakma. [A téma jellegéből fakadóan beszélgetőpartnereink csak nevük mellőzésével vállalták a szereplést. – A Szerk.]

Főkolomposok

Az általunk megkeresett, meglátásaikat csak névtelenül vállaló, a televíziós műsorgyártás területén dolgozó szakemberek három olyan műsort említettek meg, amely a piaci értékéhez képest biztosan jelentősen túlárazott, csak abban nem volt egyetértés közöttük, hogy mennyivel. Még mielőtt megjelent volna a Népszabadság alapos cikke, már akkor többen rámutattak a Fábry show-műsorra és a Magyarország, szeretlek! című vetélkedőre, de sokan említették a Hacktion című sorozatot is. Ez a Népszabadság adatai szerint is a három legdrágább, külső gyártásban készülő műsor. A Magyarország, szeretlek! adásonként nettó 24 millió forintba, a Fábry egy része az MTVA közlése szerint nettó 18 millió forintba, míg a Hacktion egy epizódja nettó 22 millió forintba kerül [részletesen lásd keretes írásunkat! – A Szerk.], miközben a szakemberek szerint sokkal olcsóbban is el lehetne őket készíteni.

De nemcsak ezekkel a műsorokkal van probléma. „Ez a jéghegy csúcsa, ezeknél a legszembeötlőbb a pénzkidobás és a túlárazás, miközben a legtöbb külső gyártású műsornál elég, ha fél-egymillió forinttal végzik el többért az előállítást, és mondjuk heti műsornál ez máris évi 50-100 millió forintos indokolatlan kifizetés, ráadásul az olyan pici tényezőket, mint egy főzőshow vagy egy vasárnap délután egykor futó országjáró műsor, senki sem firtat” – mondta az egyik közmédiánál dolgozó informátorunk. Egy gyártói oldalon dolgozó szakember szintén ugyanerről beszélt. „Elképzelhető olyan forgatókönyv is, hogy csak egy-kétszázalékos túlárazás van. A végén így is milliós összegek jönnek ki, amit olyan fantomköltségekbe lehet beépíteni, mint az iroda vagy, utómunkatétel” – fogalmazott.

A túlárazásokat azonban nagyon nehéz bizonyítani, ha nem egyenesen lehetetlen – hívták fel többen is a figyelmet. „Mindent lehet számlával igazolni, amíg nincs egy külső felügyelő, vagy te magad nem vagy ott, és nem tudod ellenőrizni, hogy a számlán szereplő tételeket valóban felhasználták-e, addig esélytelen” – mondta a gyártói oldalról az egyik forrásunk.

Az MTVA részéről arra a kérdésünkre, hogy milyen külső és belső kontrollokkal próbálják elejét venni az indokolatlan pénzkiadásnak, vagy hogyan ellenőrzik a fantomtételeket, Cserháti Ágnes kommunikációs igazgató annyit mondott, hogy „komoly szakembergárda dolgozik nálunk, nemzetközi tapasztalatokkal, minden egyes munkafolyamat úgy működik, ahogy egy piaci nagyvállalatnál.” Hozzátették továbbá, hogy szerintük minden szerződésüket piaci áron kötötték meg.

Bármennyiért is

Megkérdezettjeink között voltak olyanok is, akik ezzel szemben nem a túlárazást emelték ki problémaként, hanem a követelményrendszer teljes hiányát. „Bármit el lehet készíteni akár a feléért is, de a duplájáért is, az pedig egyszerűen hülyeség, ami a sajtóban eddig megjelent, hogy külföldi viszonylatban is drágák ezek a műsorok. Vagy hol olcsóbbak? A legtöbb műsornak többé-kevésbé ennyi az ára a piacon, az a probléma, hogy ennyi pénzből ilyen gyenge műsorok születnek” – vélte a műsorgyártási piacot jól ismerő forrásunk.

Egy másik, kereskedelmi tévés szakember viszont azt mondta, hogy még az előzetes nézettségi elvárások hiánya sem feltétlenül baj. „Főleg egy új sorozat esetében, mint például a Marslakók, nem okvetlenül probléma, ha nincs nézettségi elvárás. Viszont ha érzékelhető a baj, akkor erre tudnia kell mit lépni bármelyik tévének. Mivel a köztévé majdnem mindegyik műsorát sikertörténetnek írja le, ezért egy másik napra való áthelyezést vagy műsorsávtolást sem tudna könnyen magyarázni, ezért ragadhat bent a műsorsávjában a Marslakók, amely tönkrevágja azt a share-t, amit előtte a Maradj talpon! felépít. Az egyértelmű bukás tudomásul nem vétele tönkreteszi a köztévé primetime-ját, erre a műsorsávra pedig egyik hirdető sem ad pénzt. Ez önmagában tévés dilettantizmus és pénzherdálás” – véli a szakember.

Egy másik forrásunk az előzetes kontrollokat hiányolja. Arra hívja fel a figyelmet, hogy egy-egy műsorötletre, fejlesztésre tendert, pályázatot kellene kiírni (forgatókönyvfejlesztésre kiírt pályázatra egyébként van példa), majd utána a gyártásra is. „Talán akadt volna valaki, aki egy jobb ötlettel vagy alacsonyabb költségvetéssel megcsinálta volna ezeket a produkciókat, ilyen hatalmas költségeknél lehetett volna futni egy kört. Ha pedig már elkészült egy rész, fókuszcsoportokkal kéne tesztelni, pilot alapján dönteni. De itt mindkét előzetes kontroll rendre kimarad” – mondja. Cserháti Ágnes a tenderek kiírásának hiányára csupán annyit reagált, hogy alaposan körülnéztek a piacon, szakmai alapon választottak, és szerintük minden műsorra a lehető legjobb gyártóval szerződtek.

Mitől is lehetne jó?

Háttérbeszélgetéseink során voltak olyan hangok is, amelyek arra tértek ki, hogy a közmédia esetében egyáltalán nem érdemes semmilyen elvárással élni, mivel a magyar piacon eleve nem teljesül számos előfeltétele a jó műsoroknak. „A kereskedelmi tévék végigpróbálták már az összes épkézláb forgatókönyv- és dialógusírót, tíz év alatt kitapasztalták, hogy kikkel érdemes dolgozni, és a nézettségen kívül ők sem lehetnek túl büszkék sorozat- és szappanoperafronton, pedig még egy napi sorozat elférne a piacon” – vélte egyik kereskedelmi tévénél dolgozó beszélgetőpartnerünk.

Amennyiben így van, adódik a kérdés: lehetséges-e, hogy a Marslakók vagy a Hacktion egy kereskedelmi tévén jobban teljesítene, de ezt az általunk megkérdezett kereskedelmi tévés szakemberek kizárták. „Soroljuk végig, hogy miben nagyon gyenge a Marslakók: szereplőválogatás, címválasztás, rendezés, forgatókönyv, dialógus. Az eredmény egy erőltetett, unalmas sorozat, senki ne csodálkozzon, ha nagyon kevesen nézik” – mondta egyikük.

Volt viszont olyan is, aki szerint hiába várunk sokat, a műsorkészítésre fordított energiák arányai a nemzetközi piacon beszédesek. Az Egyesült Államokban évente száz sorozat-forgatókönyv és -ötlet készül, ezek közül negyven, ha eljut a pilotig, a piloton pedig további húsz bukik el. Százból húsz kerül tehát adásba, közülük három-négy lesz végül sikeres. Az utóbbi időből a Terra Nova, az Alcatraz, a Pan Am és a Playboys Club is hamar megbukott. „Nálunk hosszú ideig nem indult egy új sorozat sem, így a forgatókönyvíróknak nincs is min edződniük, nagyon kevés lehetőségük van, ráadásul minden munkafázison egy külön stáb dolgozik. Nem véletlen, hogy még az HBO sem mert saját, magyar fejlesztésbe fogni, hanem egy kipróbált és bizonyított izraeli lincencet vett meg magyar átírásra” – mondta az egyik kereskedelmi tévés szakember, utalva az HBO Társas játék és Terápia című sorozataira.

Lenne mire építeni

Az MTVA hivatalos kommunikációja szerint a közmédiumokon elindult új műsorok sikeresek, amelyek meg nem, azoknak még nem adtak elég időt kiforrni, így az ezekből eredő következtetések rosszindulatúak. Arra egyelőre nem reagáltak nekünk sem, hogy szerintük is az egész főműsoridőt veszélyezteti a legnagyobb figyelemmel kísért és jelentős pr- és médiatámogatást valamint reklámkampányt kapó, de az M1 műsorátlagát sem hozó Marslakók.

Azt szinte senki sem állítja, hogy a közmédiának a kereskedelmi tévékkel kellene versenyeznie, de azért az mindenképpen beszédes, hogy az AGB Nielsen legutóbbi heti adatai szerint az M1 és az M2 összevont közönségaránya a főműsoridőben a kereskedelmi célcsoportban 4,4 százalék volt, amellyel egy tapodtat sem tudtak elmozdulni az egy évvel korábbi, még a régi műsorstruktúrával és külső gyártási költségek nélküli, lélegeztetőgépen tartott share-től.

Pedig lenne mire építenie a köztévének, hiszen a Maradj talpon! vetélkedő nagyon jó primetime-arányt hoz a maga 7-8 százalékával, a teljes népességen belül pedig a Magyarország, szeretlek! vetélkedővel együtt az M1 zászlóshajóinak is nevezhetők. A többi siker azonban csak esetleges, az Eurovíziós Dalfesztivál magyar előválogatójára készített, A Dal című műsor kiugró sikere egyszeri alkalom volt, ahogy a sportközvetítések, a Forma-1, vagy a Bajnokok Ligája is jól tudnak szerepelni időről időre. „A nyári olimpiai játékok és a foci-Eb arra biztosan jók lesznek, hogy a sikertelenséget egy ideig megint el tudják kendőzni, és még azt is elmondhatják majd, hogy részben saját gyártású műsorral érték el” – festett fel egy valószínű verziót a közeljövőre az egyik közmédiánál dolgozó megkérdezettünk. Az ötmilliárdért megrendelt és lehengerlő fegyverként kezelt külsős műsorokkal az MTVA mint megrendelő a kommunikációja alapján nagyon elégedett, viszont a nézők és a televíziós piac elvárásainak és normáinak egy-két kivételtől eltekintve nem felelnek meg.

3+1

Az alábbiakban a köztévé négy, külső gyártásban megvalósuló műsorát vizsgáljuk meg. Három közülük a legdrágábbnak számít, a legtöbb médiafigyelmet pedig eddig a Marslakók kapta. Magyarország, szeretlek! Az adásonként nettó 24 millió forintba kerülő Magyarország, szeretlek!-et vasárnap esténként sugározzák, eddig 23 rész ment le belőle, nézettsége a március 18-ai héten az AGB Nielsen adatai szerint a teljes lakosság körében 753 ezer, a kereskedelmileg fontos 18-49 közötti korosztályban 139 ezer volt. A tavaly október 2-án rajtoló vetélkedő nézettségében valamekkora emelkedés tapasztalható, akkor 640 ezer emberrel indított, a share-je a teljes lakosság körében 9 és 12 százalék között mozgott, a kereskedelmi célcsoportban 4 és 7 százalék között. „Egy jól megcsinált lincencadaptáció, viszonylag hozza a nézettséget is, elképesztően drágán megvalósítva” – válaszolta az egyik általunk megkérdezett szakember arra a kérdésünkre, hogy mit gondol a vetélkedőről. „A reális gyártási összeg inkább a fele lenne vagy még annál is kevesebb” – vélte egy másik. Attól függően, hogy milyen tételekkel számoltak, a szakemberek úgy látják, hogy nettó 8 és 12 millió forint lenne a piaci ára a műsornak részenként. A gyártási költség annál is szembetűnőbb, hiszen a szintén külső gyártásban megvalósuló, jó nézettséget hozó Maradj talpon! mindössze 4,4 millióba kerül. A műsort a Hung-Ister Zrt. gyártja, mely korábban a Szerencsejáték Zrt. köztévén futó ötöslottó-sorsolásainak gyártójaként került be a hírekbe. A vállalat az Átlátszó.hu tavaly augusztus 5-ei részletes cikke szerint kiterjedt politikai kapcsolatokkal rendelkezik bal- és jobboldalon egyaránt. A cég tulajdonosai között korábban szerepelt a Simicska Lajos-féle Mahir és B-Reklám Kft. is, felügyelő-bizottságában tavaly márciusig megtalálható volt a szintén a Fidesz fontos gazdasági háttéremberének mondott, számos médiavállalkozásban érintett Nyerges Zsolt is. A cég vezérigazgatója 2005 és 2010 között, majd 2011 márciusától Fazekas Csaba, aki az MTVA első vezérigazgatója volt, korábban pedig a Hír Tv vezérigazgatója is. Hacktion A harmadik, az általunk megkérdezett televíziós szakemberek szerint túlárazottnak tartott műsor a Hacktion című fikciós sorozat, amelyért részenként 22 millió forintot fizet ki az MTVA a Kálomista Gábor producer nevéhez fűződő Megafilmnek. „A képernyőn nem látszik, miért kerül egy rész 22 millió forintba” – vélte az egyik szakember, egy másik pedig az MTVA-t nem érti. „A Hacktion nézettsége totális bukás, és ahhoz képest, hogy az MTVA a nézettségtől tette függővé, hogy berendeli-e a következő évadot, teljesen érthetetlen, hogy már az első évadban is rosszul teljesítő sorozat második évadját is megrendelte” – mondta. A Hacktionről egyébként a mérvadó, sorozatokkal foglalkozó portálok és blogok (például a Sorozatjunkie és a Comment:com) is azt írták, hogy elviselhetetlenül gyenge színvonalú, de az MTVA sem bízott nagyon benne, hiszen az eredetileg szerdai főműsoridőről hamar áttették hétfőre, ráadásul a Barátok Közt és a Jóban Rosszban elől kimenekítve. Az első részt a teljes lakosság körében 275 ezren látták, míg a kereskedelmileg fontos célcsoportban csak 82 ezren, a február 13-án induló második évad nyitóepizódját pedig 148 ezren. A sorozat közönségaránya 6 százalékról 3-ra esett, a 18-49 közötti korosztályban pedig 4 százalékról 2,5 százalékra. Ez a bukás akkor válik még szembeötlőbbé, ha a közmédia utóbbi éveinek valójában egyetlen sikertörténetével, a Tűzvonalbannal hasonlítjuk össze. A Tűzvonalban forgatókönyvírója ugyanaz a Fonyódi Tibor volt, aki most a Hacktiont is jegyzi, ám annak a gyártási költsége részenként 11,5 millió forint volt, nézettsége pedig kezdetben vasárnaponként 750 ezer 15 százalékos közönségaránnyal, míg végül 650 ezres nézőszámmal fejeződött be a sorozat. A Hacktion egyébként is botrányok között fogant, a Duna Tv akkori vezérigazgatója, Cselényi László, a sorozatot is érintő, máig tisztázatlan gyártói megrendelések kirobbanása után lemondott, 2011 októberében pedig az MTVA beperelte a Duna Tv-t a fantomcégekkel kötött szerződések miatt. A Hacktion ugyanis eredetileg a Duna Tv-re készült, ám a kisebbik közmédia nem erre a sorozatra adott megbízást az azóta természetesen tokkal-vonóval felszívódottt Jadedragon Kft.-nek, hanem egy másikra. Kálomista cége a Jadedragon alvállalkozójaként készítette el a sorozat első három részét 64 millió forintból, miközben a Jadedragon a kifizetések után 120,6 millió forinttal eltűnt. Az első három részt végül az M1 tűzte műsorra, és adott megbízást az első, majd később a második évad legyártására is. Fábry A Fábry idén február 2-án debütált az M1-en a teljes lakosság körében 741 ezres nézettséggel, 16,5 százalékos közönségaránnyal. Két héttel később azonban már csak 550 ezren voltak kíváncsiak Fábry Sándor magánszámára, rá két hétre pedig 505 ezren, tehát három adás alatt elveszített közel 240 ezer nézőt. Miközben az MTVA a műsort egyértelmű sikertörténetként kommunikálja eddig, a kétkedő hangok megjegyzik, hogy Fábry ennél még az utolsó RTL Klub-os időszakában is jóval jobban teljesített, a műsor gyártási költségei pedig 12-14 millió között voltak akkor. „Nehéz olyan humorra épülő show-műsorban bízni, amiben nincs humor. A trágárság ugye eleve kizárt a köztévén, a pártszimpátiától független politikai humorra pedig egyelőre nem volt mersze Fábrynak, tehát ami miatt eddig nézték, az most teljesen hiányzik a műsorból” – mondta az egyik, a köztévé belső működését is jól ismerő informátorunk. Fábry az indulás előtti sajtótájékoztatón azt mondta, hogy harmadannyi honoráriumot kap az MTVA-tól, mint az RTL Klubtól korábban. „Ez igaz, de most a műsor produceri teendőit is ellátja, tehát amit korábban az RTL Klub Kovács Kristóf producernek fizetett ki, most azt Fábry gyártócége kapja” – hívta fel a figyelmet a csúsztatásra a korábbi Fábry Show gyártását jól ismerő szakember. Az általunk megkeresett szakemberek úgy látják, hogy a műsor 18 milliós adásonkénti gyártási költsége elképesztően sok, reálisan ezt a műsort részenként 10-12 millió forintból is meg lehetne csinálni. Fábry és az MTVA két évre szerződött, évi húsz műsorral számítva a végösszeg 720 és 800 millió forint között lehet. Marslakók A közmédia új műsorai közül a legtöbb figyelmet eddig a Marslakók kapta, az Átlátszó.hu és az Index cikkei alapján az a benyomás alakulhatott ki, hogy ez a legnagyobb pénzbeszívó gépezet. Ezzel szemben az általunk megkeresett szakemberek szerint a 7,3 millió forintos részenkénti gyártási költség egyáltalán nem tekinthető kirívónak még a magyar piacon sem, viszont a hároméves szerződés alapján kétszáz résszel számolva az eddig említett összesen 2,2 és 3,5 milliárd közötti költségeknél már egyszázalékos túlárazás is több tízmilliós tétel lenne. A Marslakók nézettségben eleve rosszul kezdett, majd utána a várakozásokkal szemben nemhogy nőtt volna, hanem tovább csökkent. A két résszel nyitó sorozat az első napon, március 4-én a teljes lakosságban a közönségarány 8, a kereskedelmi célcsoportban 6 százalékos közönségarányt ért el, utóbbi a hét péntekére 1,9 százalékra zuhant, összesen 35 ezerre az ötven év alatti korosztályban. A Marslakókat nemcsak az M1 saját, nem reklámozott műsorai verték meg, hanem az egész csatornaátlagot is durván lehúzta, voltak olyan napok, amikor a Viasat reklámjait többen nézték, mint ezt a sorozatot. Az Átlátszó.hu által kiperelt szerződés szerint a többmilliárdos sorozat első évében az MTVA nem élhet felmondással, a második évben pedig a csatornaátlagot kellene hoznia a sorozatnak. A Marslakók-projektet sokan Jáksó László nevéhez kötik, de a kreatívproducernek információink szerint valójában kevés beleszólása van a sorozat menetébe: vannak olyan híresztelések, miszerint a Marslakók ötlete még a kormányváltás előtt, 2009 év elején fogalmazódott meg Habony Árpád, Orbán Viktor egyik bizalmas kommunikációs tanácsadója és Medveczky Balázs, a Magyar Televízió akkori elnöke fejében. „A cél alighanem az volt, hogy egy olyan napi sorozatot hozzanak létre, amelyen keresztül a politikai kérdéseket közéletinek álcázva terelhessék a nézők politikai nézeteit, véleményét” – mondja egy, a sorozat keletkezési körülményeit jól ismerő, a közmédiánál dolgozó szakember. Az aktuális közéleti kérdésekkel való foglalkozás egyébként nyíltan szerepel a tervekben. 2009-ben az MTV előszerződést is kötött a Marslakókra Habony testvérének, Habony Máriának a cégével, a Brand Labbel. Ezt a céget vásárolta meg Jáksó László, és keresztelte át Marslakók Kft.-vé, ügyvezetője pedig az a Halkó Gabriella, aki a Brand Labnél is ugyanezt a pozíciót töltötte be.