Reklámadó 2016! A Facebook és a Google nagyon megszívhatja
Több jogcímen is megadóztatná a reklámadótörvény módosításáról szóló törvényjavaslat a nemzetközi cégeket, illetve azokat, akik nem adtak a hirdetőknek közzétételi nyilatkozatot. Egy-egy céget akár 1 milliárd forintra is meg lehetne ez alapján büntetni, az adóbevallást a korábbi években elmulasztó cégeket pedig az adott évre vonatkozóan 3 milliárd forint bírsággal lehet sújtani.
"Törvényjavaslat az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról" címmel jelent meg a Varga Mihály pénzügyminiszter által benyújtott törvénymódosítási csomag, amely a reklámadóról szóló törvényt is több ponton kiegészíti.
A törvény pontos szövegét itt találják meg az olvasók, mi a jogi szaknyelvet elhagyva megpróbáljuk közérthető módon feldolgozni a változásokat.
Magyarországon nem adózó vállalatok büntetése
Az első módosítás, hogy az a cég, akinek adózási kötelezettsége van Magyarországon, de az állami adóhatóság adózóként nem vette nyilvántartásba, 15 napon belül nyilvántartásba kell magát vetetnie, ellenkező esetben 10 millió forint bírságot szabhat ki rá az adóhatóság.
Ha a bírság kiszabása után sem történik meg a nyilvántartásba vétel, az előző alkalommal kiszabott mulasztási bírság háromszorosát lehet kiróni a vállalatra (tehát először 10, majd 30, 90, 270 stb. millió forint bírságot), de legfeljebb összesen 1 milliárd forintot.
Ebben az esetben van még egy érdekes kitétel a tövénytervezetben: azok a cégek, amelyek az előző évre nem nyújtottak be adóbevallást (jellemzően Magyarországon nem bejegyzett, itthon nem adózó, külföldi illetőségű vállalatokról van szó), akkor az adóhatóság 3 milliárd forint vélelmezett adót állapít meg automatikusan.
Ez a módosítás egyértelműen a külföldi online tartalomszolgáltatást és hirdetés-értékesítést végző cégek, úgy mint a Google vagy a Facebook ellen jött létre. A Google-nek ugyan van hazai leányvállalata, de ha valaki például egy Adwords-hirdetést vásárol, akkor az nem a magyar leánytól, hanem az írországi Google-től vásárolja meg a szolgáltatást. Utóbbi esetben tehát nem teljesen egyértelmű a helyzet, de a Facebook esetében már annál inkább.
A közzétételi nyilatkozat elmulasztásának büntetése
Nem kifejezetten a külföldi cégek ellen, de rájuk is vonatkoztatható a következő módosítás, ami a kötelező közzétételi nyilatkozat elmaradását szankcionálja. Eszerint ha a reklámközzétevő (tehát például a médiatulajdonos) elmulasztja a hirdető felé a közzétételi nyilatkozat megküldését, a felhívástól számított 8 nap múlva 500 ezer forint bírság szabható ki rá.
Ha a reklámközzétevőt újra fel kell szólítani, hogy küldje meg a nyilatkozatot a hirdető számára, 10 millió forint bírsággal sújtható. "A nyilatkozattételi kötelezettség minden további, ugyanazon megrendelő számára történő elmulasztása esetén az állami adóhatóság az előző alkalommal kiszabott mulasztási bírság háromszorosát kitevő mulasztási bírságot szab ki." - áll a tervezetben. Ebben az esetben is megfeljebb 1 milliárd forint lehet a büntetés mértéke.
MRSZ: A fő problémára nem ad megoldást
Megkérdeztük Urbán Zsoltot, a Magyar Reklámszövetség elnökét, hogy mit gondol a törvénymódosításról. Szerinte a törvénnyel eddig az volt a legnagyobb baj - túl azon, hogy káros hatással van a hazai tartalomszolgáltatásra és az egész magyar gazdaságra -, hogy az eddig is technológiai, tehát versenyelőnnyel rendelkező globális vállalatok azt a bizonyos versenyelőnyüket tovább növelték, mert nem fizettek reklámadót. Ezáltal a hazai tartalomszolgáltatóknál nőtt a versenyhátrány, nemcsak technológiailag, hanem financiálisan is rosszabb helyzetbe kerültek a saját piacukon.
Ezt az intézkedést ilyen értelemben az MRSZ üdvözli, hogy megpróbálja ezáltal a magyar kormány a magyar tartalomszolgáltatókat védelmezni. Ez helyes irány, ugyanakkor magát a reklámadót változatlanul elutasítja, a fő kérdést nem oldja meg. Az, hogy most megpróbálják a globális szereplőket valamilyen úton-módon megadóztatni, ettől még a magyar tartalomszolgáltatói piacnak nem lesz jobb. Ez egy transzparensebb, egyenlőbb piaci helyzetet okoz, de az alapproblémát nem oldja meg - mondta az MRSZ elnöke.
Ha a hirdető bármilyen szereplőnél hirdet, de nem kap nyilatkozatot, akkor neki lejelentési kötelezettsége van a 2,5 millió forint feletti részre az adóhatóság felé. Abban az esetben, ha ezt megteszi, mentesül a büntetőadó alól, az adóhatóságnak pedig lesz egy aggregált adatsora különböző globális szereplők itthon realizált bevételeiből. Ebben benne van a Google, a Facebook, de rengeteg kisebb szereplő is, például a mobilalkalmazások is ide kerülhetnek.
Ez a bevétel IAB becslése és a MRSZ reklámköltési adatai alapján a hazai digitális reklámköltés 50 százalékát teszi ki, ami körülbelül 25 milliárd forint. Ezt az árbevételt próbálja a kormány nyomon követhetően megadóztatni, amit nemzetközi jogsegély alapján vélhetően kisebb-nagyobb sikerrel be is fog tudni szedni. Ennek nagyon fontos jelzésértéke van a kormány oldaláról, mi ezt egy okos és átgondolt törvényjavaslatnak gondoljuk – sajnos a fő problémára nem ad megoldást - nyilatkozta a Kreatívnak Urbán Zsolt.
