A nagy bookazine recept: végy egy aranytojást tojó tyúkot

Mi a közös Kim Kardashianban és pereputtyában, a Rolling Stone magazin 500 legjobb albumot felsoroló válogatásában, Dr. Oz fogyitippjeiben és a házfelújítási praktikákban? Az, hogy egyik sem olyan téma, aminek szavatossági ideje lenne. Mint ahogy az AC/DC Back in Blackje sem nagyon változik, megfelelő válogatással a Kardashianok ügyeit is lehet állandóként tárgyalni, a fogyókúra pedig örök téma. Ezt ismerte fel a kiadóipar is az úgynevezett bookazine-okkal.

Nem lehet azzal vádolni a sajtót és a kiadóipart, hogy nem szeret a formátumokkal kísérletezni. Néhány évig a digitális nyomdákban költséghatékonyan előállítható réteglapok számítottak a slágernek, sőt, egy ideig olyan startup is működött, ami egy hírlevél elindításához mérhetően egyszerű feladattá tette mindenki számára a publikálást.

Ezek mellett a tartósabb, lejárati idővel nem rendelkező tartalmaknak is kialakulni látszik egy új formátuma. A bookazine-ok, ahogy nevük is mondja, kevercsei a magazinnak és a könyvnek. A kötése inkább könyv, de a szerkesztése, a cikkek, az illusztrációk inkább magazinosak. Nagyobb kiadói portfólióval akár különböző lapokból származó cikkek újraválogatásával is fel lehet dúsítani egyet.

A kiadóknak már csak azért is vonzó opció, mert egy bookazine 10-15 dolláros ára közelebb van a könyvekéhez, és egy lapnál tovább lehet őket a polcon tartani. A különbség részben optikai. Vegyétek le a polcról a múlt havi Kreatívot. Biztos lesz benne olyan cikk, ami ma is érdekes. Ha egy tavalyi kerül a kezetekbe, arra is igaz ugyanez. De mégis ott a címlapon a dátum, ami időhöz köti ezeket a cikkeket. Szemben például az amerikai Dr. Oz fogyitippjeivel: ezeknek a címlapján nincs dátum, mindörökké Dr. Oz fogyitippjei maradnak.

A köteteknek ugyan van sorszámuk, de csak azért, mert a jó doktor kimeríthetetlen kútja a súlyfelesleg ledolgozását megkönnyítő módszereknek. Ozt a piac is annak felismerése felé tolta, hogy ami januárban fogyaszt, márciusban is karcsúsít, és ami júliusban stresszt csökkent, az szeptemberben is nyugtat: a bookazine a The Good Life című magazin ritkábban, de vastagabban megjelenő változata, ami inkább az olvasói bevételekre támaszkodik a hirdetők helyett.

A gazdaságosságot és a tartósságot a magazinpiaci trendeket vizsgáló Samir Husni (a magát Mr. Magazine-ként márkázó professzorral a Kreatív is készített interjút - a szerk.), a University of Mississippi professzora amerikai lényeglátással fogalmazta meg ugyanezt a Bloombergnek nyilatkozva: „A Chicken Dinners receptfüzet akkor is Chicken Dinners, ha májusban, júniusban vagy júliusban vásárolod meg." A cím természetesen nem légből kapott. A Hearst család 100 százalékos tulajdonában lévő, a 2016-os évet tízmilliárd dolláros profittal záró Hearst kiadóvállalat online receptoldala, a Delish idén nyáron dobta piacra a harminc perces csirkerecepteket tartalmazó bookazine-ját, azaz náluk nem átalakításról, hanem termékkiterjesztésről van szó. Azon a piacon még verseny is van, mert a konkurens Meredith Corporation, a spórolás nagymestere is rendelkezik csirkés bookazine-nel.

Nehéz megállapítani, hogy a formátum eredetileg kinek az ötlete volt. Az amerikai barkácskultúra egyik alap magazinja, a Make például nem számít annak, pedig az alapítása óta bookazine megközelítéssel működik. Próbált hasonlót is a Meredith is: számos lakberendezős, barkácsolós lapját fordította át drágábban, de ritkábban kínált időszaki kiadványokká. Warren Ellis szubkulturális guru és képregényíró pedig már 2009-ben arról írt, hogy az alt-country zenei stílus alapmagazinja, a No Depression hogyan mentette meg magát csökkenő reklámbevételek mellett a bookazine formátumra váltással. Utóbbi nem feltétel, a Hearst-féle receptmagazinba például bőven jutott reklám.

Egy recept számtalan problémára

A Delish esetében a vállalat az egyik digitális termékének fabrikált új, offline lábat. Ráadásul divatosat és egy receptmagazinnál több presztizst sugárzót. A példa könnyen ragadós lehet. A mérvadó online tesztmagazin, a The Wirecutter is minden nehézség nélkül adhatna ki bookazine-okat. Az ajánlóik ritkán frissülnek, mert az alapos, egy kategória összes értékelhető termékét végigpróbálgató anyagaikhoz idő kell. Viszont a „Milyen bluetooth fejhallgatót vegyek?” kérdésre évekig ugyanaz marad a helyes válasz.

A rovat támogatója a Ringier Axel Springer Magyarország.

PROMÓCIÓ

Koszó-Stammberger Kinga A bookazine-formátum megerősödése két okra vezethető vissza. Egyrészt a nyomtatott versus online küzdelemben ez a magazin-könyv-kombináció visszaterelheti az elveszettnek hitt olvasót a papíralapú tartalomfogyasztás felé. Küllemét tekintve kép-szöveg aránya megfelel a képes magazinokénak, kiváló minőségű papírra készül, tartalmi szempontból pedig olyan interdiszciplináris tudásanyagot vonultat fel, amelyet az interneten ilyen formában és mennyiségben szinte lehetetlen gyorsan felkutatni. A másik a hitelesség megőrzésének kérdése. Mint a Ringier Axel Springer nemrégiben megjelent, az I. világháború történetét feldolgozó bookazine-ja esetében is: ugyan brit forrásból táplálkozik, de a magyar kiadásban közreműködő szakmai lektorok munkája egyben arra is garancia, hogy hiteles információkkal látjuk el az olvasót. Ez sokszor nem garantált az internetes források esetében. Koszó-Stammberger Kinga, a GEO magazin és a Bookazine Bestseller főszerkesztője