A „new gentleman”-ek lapja
Új szereplő lépett a férfimagazinok egyre ritkuló sorába a nyáron. A Gentleman magazin egy egészen sajátos, furcsa koncepcióval próbálkozik, hogy sikeressé váljon.
| Gentleman |
|
|
Tulajdonképpen azt is írhatnám, hogy illetéktelen kezekbe került ez a kiadvány. A méretes díszdobozban, amelyet a szerkesztőségben találtam, egy fémkasztni lapult, amelyből egy méregdrága blöff csúszott ki. Ez láthatóan nem a magamfajta, bérből és fizetésből élőknek készült.
A Gentleman Magazine-t (na persze nem ezt, hanem az eredetit) Edward Cave alapította Londonban még 1731-ben, azzal a szándékkal, hogy havi rendszerességgel szellemi táplálékot nyújtson a kor arra érdemes művelt közönségének. Cave akkor egy egészen új koncepcióval állt elő a periodikák világában, magát a magazine szót is ő használta először egy nyomtatott kiadványra (a szó eredetileg boltot jelent).
Úgy látszik, a mi „new gentleman”-jeinknek, ahogy a főszerkesztő Pósa Árpád beköszöntőjében célcsoportjára és egyben témájára hivatkozik, már csak ennyi jutott. Miközben minőséget, esztétikumot és eredetiséget ígér, a súlyos lapban – amire láthatóan tengernyi pénzt költöttek – semmi újszerű és szép nincsen. Telezsúfolt oldalak, közhelyes témák, amin persze nincs mit csodálkozni: a Dérynében parkoló hazai krém nehezen tud kiszakadni a drága játékszerek, ruhák, borok és kerekedő keblek köréből. Ráadásul a Gentleman valószínűleg igazából még csak nem is nekik szól, hanem pont azoknak, akik oda szeretnének tartozni, a pénzük még talán meg is volna ehhez, de valójában mégsem fognak soha.
Az egyetlen, amiben valóban innovatív ez a lap, az a köréje szervezett Business Club. A kiadó egy olyan csoportot szeretne maga köré édesgetni, amelynek a pénz nem számít. Negyedévente kétmillió (!!!) forintot kérnek azért, hogy egy hétvégét igen exclusive körben tölthessen el a felsővezető, úgy, hogy a konkurens cégek vezetői biztos ne legyenek ott.
Még a hülyének is megéri.
Értékelés: 1
