A Szabad Sajtónak kell a Népszabadság
A szocialista párt Szabad Sajtó Alapítványának vezetője, Kránitz László hétfő este bejelentette: megvennék a svájci Ringiernek a Népszabadságban meglévő tulajdonrészét. Ha az üzletet megkötik, a párthoz közelálló két napilap – a Népszabadság és a Népszava jövője összekapcsolódhat.
Ahogy korábban írtuk a Magyar Szocialista Párt (MSZP) Szabad Sajtó Alapítványa hétfőn kuratóriumi ülést tartott, ami után annak elnöke, Kránitz László bejelentette: az alapítvány megvenné a Népszabadság többségi, 70,7 százalékos tulajdonrészét, amelyet a Ringier eladásra kínált.
Kránitz László szerint az alapítvány korrektnek ítélte azt az ajánlatot, amelyet a Ringier tett a napilap tulajdonrészének eladására. Az ajánlat részleteiről nem adott felvilágosítást, de annyit megjegyzett, hogy távol állnak a valóságtól azok a lapinformációk, amelyek szerint az alapítvány, amely jelenleg csak kisebbségi tulajdonosa a Népszabadságnak akár egy euróért megvehetné a lap többségi tulajdonrészét.
Háttéralku miatt kell eladni?
A Ringiernek azért kellene eladnia a Népszabadságot, mert ez az ára annak, hogy a Médiatanács átengedje a korábban megvétózott Axel-Springer - Ringier fúziót. Erről Karácsony Gergely, LMP-s frakcióvezető írt blogján azután, hogy a Hvg.hu megírta, a svájci Ringier inkább mégis eladná a lapot, ahelyett, hogy azt teljes egészében felvásárolná. A két lapkiadó egész Kelet-Európában egyesítette cégeit, de Magyarországon ez nem tetszett a versenyhatóságoknak. Információk szerint az egyesülés megvétózása óta folyamatosan tartanak a háttértárgyalások az NMHH és az érintett cégek között: miközben a Ringier tavaly még ki akarta vásárolni a Szabad Sajtó Alapítványt a Népszabadságból, nyár elejére kiderült , hogy az egyesülés legfontosabb feltétele a Népszabadság eladása lehet.
Jobboldali érdek, hogy MSZP-s lap legyen a Népszabadság is?
Augusztus közepén még Csintalan Sándor volt szocialista politikus, jelenleg Fidesz tag és jobboldali tévés személyiség hívta fel magára a figyelmet azzal, hogy bejelentkezett a napilap megvásárlására. Csintalan Sándor állítása szerint egy közelebbről meg nem nevezett befektetői kör segítségével megvenné a napilapot.
Az Index megkereste Csintalant, aki azt állította, a Fidesz tagjaként is fontos számára a baloldaliság, és továbbra is baloldali lapként képzelné el a Népszabadságot.
Csintalan vélt vagy valós baloldalisága helyett bejelentésének lényege inkább az lehetett, hogy a Szabad Sajtó Alapítvány, ill. a szocialista párt számára világos legyen, ha nem ők veszik meg a Népszabadságot, akkor majd a jobboldali körök teszik meg. Ezt a teóriát erősíti, hogy Csintalan bejelentése a jobboldali körök üzenőlapjaként használt a Magyar Nemzetben jelent meg. A pártpolitikai logika szerint ugyanis a Fidesznek és a jobboldali köröknek az az érdeke, hogy ne legyen olyan politikai napilap az országban, amely nem valamelyik párt vélt vagy valós befolyása alatt áll, hanem valamelyik nagy külföldi kiadó tulajdonában van.
Ha a Szabad Sajtó Alapítvány tulajdonába kerül a Népszabadság, több mint valószínű, hogy valamilyen formában összevonják a másik, a párthoz köthető lappal, a Népszavával, amelyet 2010 tavaszáig az Editorial Kft. adott ki, majd a kiadóban meglévő részesedését eladta a svájci bejegyzésű TGD Intermedia SA-nak. A luganói cég Dávid Gyula ügyvédet bízta meg magyarországi képviseletével, ő 2002–től szocialista parlamenti képviselő volt, emellett felügyelőbizottsági tagja az MSZP Táncsics-alapítványának. Az Editorial kisebbségi tulajdonosa a Békés Project Kft, amelynek egyik tulajdonosa, Simon Dénes 2005 előtt sokáig formálisan is az MSZP parlamenti frakciójának tanácsadója volt.
A Népszava munkatársait tömörítő szakszervezet, a lap sorsa és a munkatársak jövője miatt aggódva augusztus 15-én levélben fordult a lapot papíron birtokló svájci céghez, hogy tegye egyértelművé szándékait a lappal kapcsolatban, amennyiben viszont nem tud ilyen választ adni, úgy adja el a lapot.
