Programmagazinok - Még jól szórakoznak
Alapvető átrendeződésről nem beszélhetünk a programmagazinok piacán, a Nemzeti Médiaanalízisben mért lapoknál az Exit kivételével tovább folytatódott az olvasószám-csökkenés. Eközben a válság kibontakozásának esztendeje talán meglepő módon, de magas listaáras árbevétel-növekedést eredményezett a szegmensbe tartozó médiumoknál. Az Exit olvasottsága és reklámbevételei is számottevően nőttek. Persze hozzá kell tenni, e magazincsoport esetében a szokottnál is nagyobb eltéréseket feltételezhetünk a valós költésekhez képest, hiszen ezen a területen különösen fontos szerepet kapnak a bartermegállapodások – például szórakozóhelyekkel vagy más vendéglátóipari egységekkel. A szegmens legaktívabb hirdetői közé továbbra is a mozik, filmforgalmazók, szórakozóhelyek és telekomcégek tartoztak.

Idén eddig jelentős változások elsősorban az Est Media Groupnál (EMG) látszódnak: a második negyedévben megújulását tervező Pesti Est főszerkesztői székéből március elején távozott Darányi András, helyére a korábban az online megjelenésekért felelős Viszmeg Krisztina került. Az EMG-nek köszönhetően új piaci szereplőt is üdvözölhettünk, a brit Time Out programmagazin budapesti verziójával fizetős lapot dobtak piacra. Az angol nyelvű próbaszám már 2008 végén megjelent, az első igazi idén februárban jött ki, a magyar változat kiadása pedig 2009 második felében várható, bár a válság hatására ez az időpont nem kizárt, hogy tolódik majd. A lap mindenesetre a szintén fizetős Pesti Műsoron kívül az angol nyelvű Funzine-nak is konkurenciát jelenthet.



Tévémagazinok - Adásszünet
Szinte riasztóan csökkenő olvasószámok és az esetek többségében biztatóan magas listaáras adatok jellemezték a tévémagazinok tavalyi évét. Az utóbbi esztendő legérdekesebb történése, hogy az EMG által kiadott ingyenes Est Tv-nek – legalábbis egyre inkább úgy tűnik – nem sikerült megvetnie a lábát a szegmensben: a tavaly áprilisban útjára indított lapnál idén áprilisban – bár hivatalos közlés szerint csak időlegesen – lehúzták a rolót. A döntést a kiadó a gazdasági válságnak a reklámpiacon is érezhető hatásaival magyarázta.

2008-ban is folytatódott az egy évvel korábban megfigyelhető tendencia, vagyis a tévémagazinok hirdetési bevételeinek a többi magazinkategóriát meghaladó növekedése. Pedig többszörösen is túltelített szegmensről beszélünk, hiszen a pénzért vásárolható kiadványokon kívül szinte valamennyi budapesti és megyei napilapnak van ingyenes tévémelléklete. A kategória két – olvasószám és hirdetési bevétel tekintetében egyaránt egyértelmű – uralkodója a Sanoma által kiadott Színes Rtv és az Axel-Springer Tvr-Hét című lapja, melyek listaáras hirdetési bevételei meghaladták az egymilliárd forintot a tavalyi évben. A magazincsoport hirdetői között tavaly legintenzívebben a telekommunikációs, illetve a mobilkommunikációs szektor képviseltette magát.



Ifjúsági magazinok - Fiatal forintok
Alig észrevehetően volt kevesebb a gyermek-és ifjúsági lapok bevétele tavaly, de a Bravót leszámítva (ami öt százaléknyi olvasót veszített) minden nagy szereplő jelentős, 16-19 százalékos olvasottságcsökkenést könyvelhetett el. Hirdetési bevételek tekintetében vegyes a kép: a 100Xszép, a Zsiráf és az IM százalékban kifejezve kétszámjegyű csökkenését a Bravo, a Bravo Girl és a Popcorn növekedése ellensúlyozza. Egyébként az ifjúsági lapoknál is meglehetősen magas, 21 százalék a szerkesztőségi reklám és a rovatszponzoráció aránya.

A szegmens hirdetési bevételeinek fele a könyvkiadásból és a szolgáltatási szektorból származik, utóbbinál elsősorban telefonos szolgáltatásokra kell gondolni. Visszaesett a távközlési és az élelmiszeripari cégek költése, arányaiban jóval kevesebbet hirdettek a ruhagyártók, a szépségápolási szektor azonban negyedével többet költött.
 

 
A táblázatok indexe:
1 = A Matesz 2008. évi auditált adatai és a gyorsjelentése alapján, megjelenésenkénti átlagok.
2 = Összehasonlítva a Matesz 2007. évi auditált adataival (százalék).
3 = A Szonda Ipsos és a Gfk Hungária Nemzeti Médiaanalízis kutatása alapján, a 15 évesnél idősebb korosztályban, egy lapszámra jutó olvasók (readers per issue, RPI) száma 2008-ban  (ezer fő).
4 = Összehasonlítva a Szonda Ipsos és a Gfk Hungária Nemzeti Médiaanalízis 2007-es kutatásával (százalék).
5 = A TNS Media Intelligence adatai szerint, listaáron, apróhirdetések és a saját kiadói hirdetések nélkül  (ezer Ft).
6 = A TNS Media Intelligence adatai szerint, a 2007-es hirdetési bevételekkel összehasonlítva (százalék).
7 = A TNS Media Intelligence adatai szerint (darab).
8 = A TNS Media Intelligence adatai szerint, a 2007-es értékesített  oldalak számával összehasonlítva (százalék).

A közéleti és gazdasági lapokkal foglalkozó első rész itt, a női lapokkal és a sztármagazinokkal foglalkozó második itt, a lakberendezési és dizájnlapokkal foglalkozó harmadik rész pedig itt olvasható. Mellékletünkben a Nemzeti Médiaanalízis és a TNS Media Intelligence mellett a Magyar Terjesztésellenőrző Szövetség (Matesz) és a Lapker adatait használtuk fel. Természetesen a táblázatokban terjedelmi okokból legtöbbször csak a szegmens kiemelt szereplőit tüntettük fel, az adott laptípusba sokkal több cím tartozhat. A szöveges elemzésben szereplő adatok, megállapítások viszont az adott szegmens összes, a TNS Media Intelligence által mért szereplőjére vonatkoznak.