„Az emberek nagy része azt sem tudja, mi az internet, csak azt tudja, hogy drága” – jellemezte a tipikus magyar fogyasztó világhálóhoz fűződő viszonyát Simó György, az Axelero általános vezérigazgató-helyettese. Szerinte az átlagfogyasztó azontúl, hogy luxusnak tekinti a böngészést, nem tudja, hogy valóban mennyibe kerülne havonta a lakásába vezetett internet. Márpedig a távközlési piac minden szereplőjének érdeke, hogy a felhasználók köre a jelenleginél intenzívebben növekedjen.

Nyilván ez az alapvető jó szándék vezette az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) vezetését, amikor az év elején elkezdtek gondolkodni az internetezés költségeinek csökkentésén. Az állami beavatkozás lényegesen átalakította a szolgáltatók árképzési stratégiáját.

A szépen hangzó jóléti beavatkozás először sokkolta az internetszolgáltatói piacot, az informatikai kabinet ugyanis a Matáv távközlési vállalaton kívül egyetlen szolgáltatóval sem egyeztetett. Az alternatív szolgáltatók egy csoportja „versenykoalícióba” tömörült, és tiltakozását fejezte ki az eset miatt. Versenyfelügyeleti eljárást helyezett kilátásba többek között az Elender, a Vivendi, az Inter.net, a Pantel és az Euroweb. Az alternatív szolgáltatók részben az egyeztetés hiányát, részben pedig a 25 százalékos árcsökkentés ellenében felkínált nagykereskedelmi kedvezmény mértékét kifogásolták.

Az IHM úgy képzelte az árcsökkentést, hogy ha a szolgáltató 25 százalékkal mérsékli az alapcsomagok árát, akkor a kieső részt megfizeti a szolgáltatónak. Ezzel párhuzamosan viszont a Matáv meg akarta szüntetni a telefonvonalak használatából befolyó összeg 13 százalékának visszacsorgatását, így a szolgáltató végül 25 százalék árcsökkentés mellett 12 százalék kompenzációra számíthatott volna. [Az internetezés költségeinek összetevőiről lásd keretes írásunkat]. Az eredetileg március elsejétől beígért árzuhanás egy hónapot csúszott, eddig tartott, amíg a szolgáltatók megegyeztek a minisztériummal. A szakma többsége felsorakozott ugyan a szaktárca mögé és többé-kevésbé átdolgozta árstratégiáját, egyesek a lebonyolítás módját kifogásolják, mások szerint pedig nem ez a megfelelő eszköz a felhasználói kör bővítésére.

Hirtelen jött
A kizárólag szélessávú internettel kereskedő UPC kábeltévés és internetszolgáltató például nem tartja helyesnek, hogy a minisztérium egyetlen piaci szereplővel tárgyalt. Szűcs László, az UPC szóvivője szerint nem célravezető a közvetlen állami beavatkozás, ehelyett a versenykörnyezet javítása lenne a fontos. Azt is sérelmezik, hogy a zártkörű tárgyalások következtében a Matáv és a 100 százalékos tulajdonában lévő Axelero lépéselőnybe került, ami rontja a versenytársak helyzetét, hiszen ők nem tudtak felkészülni a gyors változásra. Szűcs egyértelműen állította, hogy az őket éppannyira érintő árcsökkentésről csak Medgyessy Péter miniszterelnök beszédéből értesültek. Ekkorra a Matáv és az Axelero már kész terveket készíthetett az árstratégia módosításáról, és március 1-jén előállhatott az új ajánlatokkal. A többi szolgáltató csak ekkor kezdte el kidolgozni saját konstrukcióit.

A UPC piacát érintő egyedüli kedvezmény a távközlési hálózat fejlesztéséért leírható 50 százalékos adókedvezmény lenne, de Szűcs tájékoztatása szerint ezt a kedvezményt is csak az egyedüli nyereséges vállalat, vagyis szintén a Matáv tudja igénybe venni ADSL-hálózatának bővítéséhez. Szűcs szerint szintén hiányossága a tervnek, hogy csak a legolcsóbb csomagokra koncentrál, pedig a szélessávú internetezők is igényt tartanának havidíj-támogatásra.

Simó nem cáfolta, hogy már a miniszterelnöki bejelentés előtt megkezdték a felkészülést az árcsökkentésre, de mint mondta, ezt nem az előzetes információik alapján tudták megtenni, hanem maguk is arra ösztökélték a minisztériumot, hogy szánja el magát a beavatkozásra, hiszen nagyon nagy a piac és a fogyasztók várakozása az árak csökkentésével kapcsolatban.

Jót akartak
„Az intézkedés kommunikációja nem sikerült túl jól” – ismerte el Pataki Dániel, az IHM hírközlési helyettes államtitkára. „Az ütemezés azonban logikus volt, hiszen, amíg a piac több mint 70 százalékát lefedő Matávval nem állapodtunk meg, nem lett volna értelme tárgyalni a szolgáltatókkal. Nem kétséges, hogy a Matávval szembeni bizalmatlanság, vagyis a lelki tényezők is szerepet játszhattak a szolgáltatók felzúdulásában” – fogalmazott az államtitkár.

Simó György szerint az IHM elhatározásának a jelentősége a fontos. „Ezáltal nőhet az érdeklődő száma és a felhasználók köre. Nincs ugyan lényeges különbség az árak között, de a mostani minisztériumi akció talán elülteti a gondolatot, hogy csökkent végre az ára a korábban drágállt szolgáltatásnak” – tette hozzá a szakember.

Annyi bizonyos, a minisztérium célja egyértelműen az volt, hogy minél több ember próbálja ki az internetezést, és ezt a kezdő felhasználók által leggyakrabban használt csomag árcsökkentésével kívánták elérni. „Majd, ha már jobban állunk az internetpenetráció területén, sor kerül a komolyabb felhasználást jelentő szélessávú rendszer támogatására is” – biztatott a helyettes államtitkár, aki szerint a fő hangsúly nem is a százalékokon van, hanem azon, hogy több év után végre csökkent az internetezés ára, és ez azonnal be is került a köztudatba.

Novák Péter, a Kirowski online ügynökség üzletág-igazgatója, a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) Internet Tagozatának alapító-vezetője szerint is indokolt volt, hogy az állam végre beavatkozzon, és lenyomja az internetezési költségeket, hiszen Magyarország az internetpenetrációt tekintve minden mértékadó régióhoz képest és a környékbeli országok között is hátul kullog.

Néhány szolgáltató legolcsóbb havidíja
Szolgáltató	Csomag neve	Kínált szolgáltatás	Ár forintban
Inter.net	Inter.net 10	10 óra internethasználat, 1db e-mail, 1 alias, 1 MB tárhely, digitális aláírás, webmail	1000
Gusztáv net	Gusztávnet Mini	15 óra internethasználat 1 db e-mail	1160
Vivanet	ZéroNet 15	15 óra internethasználat 2 db e-mail, 2 MB tárhely	2400
Vivendi	15 órás csomag	n.a.	2222
Forrás: Kreatív

Ár az úr
A netre csábítás hatékonyabb eszköze lenne a számítógép-vásárlás utáni, vagy a szélessávú internetezéshez szükséges infrastruktúra kiépítése utáni adókedvezmény is. „A UPC-nél például az a tapasztalat, hogy nem a havidíj a visszatartó erő, hanem az elszánás, esetleg a számítógép megvásárlása, majd ezt követően az egyszeri belépési korlát átlépése” – érvelt Szűcs László.

A szakemberek egyetértenek abban, hogy túldimenzionált problémát jelent az internetezés ára. Novák Péter szerint az árkérdésnek nem kellene elsődleges szerepet kapnia, hiszen ez elhanyagolható ahhoz képest, hogy milyen előnyökkel jár a világháló használata. Egy mobiltelefon havi költsége sokszor magasabb, mint az internetezésé, az emberek mégsem sajnálják rá a pénzt, mert tisztában vannak a mobil előnyeivel. „Ez lenne a cél az internettel is, annak kézzelfogható előnyeit kell tudatosítani a fogyasztókban” – fogalmaz a MRSZ Internet Tagozatának alapító-vezetője.

„A fogyasztók nem az internetezés lényegére és hasznára figyelnek, hanem egy túlmisztifikált, egyébként hamis megközelítésre” – mondta az árak kapcsán Simó György. „A drága internet kérdése árpercepciós kérdés. Ma a kapcsolt vonalon internetező felhasználók átlagosan havi bruttó 4-4500 forintért használják ezt a határtalan és kultúrák között átívelő információs tárházat, ami körülbelül egyenértékű négy mozijegy, egy jogtiszta CD, vagy néhány korsó sör árával. Ilyen párhuzamokat vonva rögtön nem tűnik az internetezés annyira drágának” – nyilatkozta a Kreatívnak Simó.

Árak és marketing
Simó György véleménye szerint az árak egyáltalán nem magasak, ezért az Axelero tradicionálisan kisebb hangsúlyt fektet az árkommunikációra, mint a minőségre.

Szűcs László szerint a hazai szolgáltatók elsődlegesen az árakkal próbálnak piacot szerezni, ezért is kavart ekkora vihart a IHM bejelentése. Az internet, mint termék, az életciklus legelején tart, még nincs meg a kellő ismeret vele kapcsolatban. Szűcs szerint egyelőre nincs értelme imázskampányban gondolkozni, vagy valamiféle életérzéssel összekapcsolni a szolgáltató nevét. „Egyelőre az is éppen elég nagy feladat, hogy megértessük a fogyasztókkal, mi az internet” – fogalmazott a UPC szóvivője. Szerinte pontosan ez az oka annak, hogy a szolgáltatók közötti verseny elsősorban az ármarketing-technikákra épül. Simó György reményei szerint ha az ár stabilizálódik a piacon, sor kerülhet a minőségversenyre, amely már tényleg a valódi szolgáltatásbeli különbségekről fog szólni.

Novák is tud olyan kutatásról, amely azt az eredményt hozta, hogy az embereknek rossz a véleményük az internetről, és elsőként az jut eszükbe róla, hogy az valami, ami drága. A szakember szerint sok olyan fogyasztási cikk van, ami luxuscikknek tekinthető, mégis veszik az emberek, mert értik annak előnyösségét. „Komoly probléma, hogy az internet is luxuscikként él az emberek fejében, pedig nem az. Amíg ez a tudás az internetezéssel kapcsolatban nem adott, felesleges az árról és ár/érték arányról vitatkozni. Az árverseny legfeljebb a kisebb szolgáltatóknak jelent kritikus veszélyt, mert eddig ők gyűjtötték maguk köré a legárérzékenyebb felhasználókat. A minőség fokozatos előtérbe kerülésével az árak veszítenek jelentőségükből, és ez újra is rendezheti a piacot” – fejtette ki Novák Péter.

A minisztérium a 2003-ban megvalósuló ártámogatást átmeneti jellegű intézkedésnek szánja, hiszen előkészítés alatt van a hírközlési törvény, amely új modellt teremt majd a verseny számára, és az árcsökkenés a verseny hatására fog folytatódni. A mostani állami beavatkozás tehát csak ideiglenes intézkedés a stabil piaci szabályozás kialakításáig.

Egyelőre azonban a számoké a főszerep, az április elején megtartott sajtótájékoztatón a néhány hete még tiltakozó vállalatok megszelídült hangon nyilvánították ki, hogy együttműködnek a minisztériummal, a legnagyobb szolgáltatók elkészítették akciós csomagjaikat. Az Axelero vezérigazgatója, Drajkó László pedig bejelentette, hogy a cég nem kér a minisztériumi kompenzációból, mert az árcsökkenés annyi új üzletet hoz, hogy önmagában is nyereséges.

Az internetezés költségei

Ahhoz, hogy a böngészőre kattintás után megjelenjen a kezdőlap, azaz internetezni tudjunk, mindenekelőtt számítógépre, valamilyen adathordozóra (telefonvonal, kábel, mobilhálózat stb.) és egy szerverre van szükség. Mivel Magyarországon a legtöbben analóg telefonvonalon keresztül csatlakoznak a hálóhoz, az adathordozó 70 százalékban a Matáv tulajdona, amely az adatok szállításáért természetesen pénzt kér. Ez általában a telefonszámlán jelenik meg, internethasználati költségként. Az internetezőnek ezenkívül a szerver használatáért is fizetnie kell. A szerver üzemeltetője az internetszolgáltató (Internet Service Provider – ISP). Amely általában a hozzáférés maximális időtartama alapján szabja meg árait. A minimum többnyire 10-15 óra, amiért jelenleg 3-5 ezer forint kérnek a cégek. Mivel a szolgáltató telefonhívásokat generál a vonaltulajdonosnak, az viszszacsorgatja neki a számlázott díj egy részét. Az internet-hozzáférés középső kategóriáját képezi az ISDN vonal, amelynek segítségével gyorsabban áramlik ugyan az információ, de a használat arányában kell fizetni (tehát van szolgáltatói díj és percdíj is). Az elit kategóriában fix összegért 9-15 ezer forintért állandó és gyors kapcsolat jár, ezt a szolgáltatást vagy ADSL vonalon, vagy kábelen teszi hozzáférhetővé a szolgáltató. A minisztérium azoknak a szolgáltatóknak kínálja a kompenzációt, amelyek a telefonos díjakat, illetve a szolgáltatási díjat egybecsomagolva adják. Ezzel az a cél, hogy a felhasználók könnyebben átlássák, mennyibe kerül az internetezés.