Az EU vizsgálja a médiatörvényt

Nem hivatalos vizsgálatról van szó, csupán annak elemzéséről, értékeléséről, összhangban van-e a hét elején elfogadott médiatörvény az uniós joggal. Alejandro Ulzurrun de Asanza y Munoz szóvivő hangoztatta, hogy a bizottság nagy fontosságot tulajdonít a sajtó- és véleménynyilvánítási szabadságnak és a médiapluralizmusnak.

A bizottságnak emellett intézményes feladata, hogy folyamatosan figyelje, végrehajtják-e a tagországok az uniós előírásokat. Ha ebben fennakadást tapasztal, megteszi a szükséges lépéseket - fejtette ki.

"Közelről figyeljük a helyzetet, és elemezzük a törvényt az uniós szellemiség és szabályok tiszteletben tartásának szempontjából" - tette hozzá a szóvivő. Hangoztatta, a bizottság csakis az uniós jog szempontjából vizsgálja a törvényeket, azok nemzeti vonatkozásaival nem foglalkozik.

További kommentárt nem kívánt fűzni a témához, így azokhoz a bírálatokhoz sem, amelyek a törvényt az elmúlt napokban a nemzetközi sajtóban érték. Utóbbival kapcsolatban számos újságírói kérdés hangzott el a bizottság szerdai - idei utolsó - sajtótájékoztatóján, de a szóvivő ezekre nem kívánt érdemben reagálni. Ezen túl nem óhajtott részletesebb tájékoztatást adni a bizottsági értékeléssel kapcsolatban sem.

Ulzurrun de Asanza y Munoz nem tudta megmondani, mennyi időt vehet igénybe a médiatörvény elemzése.

Nemzetközi visszhang

A héten elfogadott jogszabállyal kapcsolatban az elmúlt napokban számos nemzetközi nyilatkozat látott napvilágot, többen elképzelhetetlennek tartják, hogy a médiatörvény hatályba lépésével egyidőben Magyarország átvegye az unió soros elnöki tisztét.

Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter például azt hangoztatta, hogy az Európai Bizottságnak sürgősen fel kell lépnie a jogszabály ellen, amely szerinte "egyértelműen sérti az Európai Unió szerződéseinek szellemét és betűjét".

Angela Merkel német kancellár óva intette Magyarországot attól, hogy a sajtóval kapcsolatban megsértse a jogállamiság elveit. Christoph Steegmans a német kormány helyettes szóvivője azt mondta: Magyarország, mint az EU jövendő soros elnöke különleges felelősséget visel azért az összképért, amely az Európai Unióról a világban kialakul. Emiatt is magától értetődik, hogy Magyarország elkötelezett maradjon az EU értékei mellett.

Tekintélyelvű rezsim

A konzervatív Die Welt címoldalán közölt, Magyarország mint vezéri állam (Führerstaat Ungarn) című írásában Michael Stürmer azt írja, hogy a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) átfogó antidemokratikus hatáskörrel rendelkezik: a cenzúrától dokumentumok elkobzásán át a kényelmetlen médiumok anyagi csődjéig kiterjed mindenre, amit egy tekintélyelvű rezsim csak kívánhat. …”Odalesz a szabadság, amelyet a magyarok két évtizeddel ezelőtt maguknak és másoknak kivívtak... Magyarországon Orbán Viktor vezéri állama jön létre" - írta a Die Welt.

A nap Pinocchiója

A Handelsblatt a hazugságon ért politikusokat kipellengérező "A nap Pinocchiója" rovatában közölt szerdán rövid írást Orbán Viktor fényképével és tőle származó idézettel. Utóbbi szerint "Médiatörvényünk nem tartalmaz semmi olyant, ami ne létezne más EU-országban is". A cikkíró megállapítja: "Orbán januárban át akarja venni az EU soros elnökségét - és a 2010-es esztendőt durva valótlansággal fejezte be. Európában sehol másutt nem ennyire sajtóellenesek a törvények, mint Magyarországon... Orbán úr Magyarországa többé nem szabad ország a média számára" - írta a német üzleti körök vezető lapja.

A Német Újságíró Szövetség (DJV) szerint az új médiatörvény összeegyeztethetetlen az Európai Unió demokratikus alapértékeivel. Michael Konken elnök szerint a törvény mélységesen antidemokratikus, egyúttal felszámolja a sajtószabadságot Magyarországon és elengedhetetlennek nevezte, hogy az európai államok világosan vétót emeljenek Magyarország ellen.

Jogfosztott társadalom

A Gazeta Wyborcza alapító főszerkesztője, Adam Michnik levelét közli és kommentárban foglalkozik a magyar médiatörvénnyel. A baloldali liberális lengyel napilap azt írja, hogy Orbán Magyarországa Lukasenka Fehéroroszországának az útjára lép. A szájkosár-törvények mindig és mindenütt a jogállamot sértik, a demokráciát rombolják, jogfosztottá teszik a társadalmat.

Michnik emlékeztet, hogy az úgynevezett "negyedik Lengyel Köztársaság" kormánya (Jaroslaw Kaczynski jelenlegi ellenzéki vezető miniszterelnöksége idején) kitartóan fellépett a független média ellen, rombolta a jogállamot és megfélemlítette a társadalmat. Két év után ez a politika piros lapot kapott a lengyelektől. "Azt kívánjuk magyar barátainknak, hogy jelenlegi kormányukra ugyanilyen sors várjon" – fogalmazott az újságíró.

Vastagbőrű Európa

A lengyel lap "Vastagbőrű Európa" című kommentárjában Jacek Pawlicki csodálkozását fejezi ki amiatt, hogy Európában senki sem reagál arra, ami Magyarországon történik. "A médián kívül egyetlen bíráló hangot sem hallottam az unió valamely vezetőjétől Orbánnal szemben. Az euró okozta gondok alatt görnyedő Európa vastagbőrűvé vált. Nem azt mondom, hogy azonnal szankciókkal kell sújtani Magyarországot, mert az, amit az unió vezetői tíz évvel ezelőtt Ausztriával tettek, groteszk volt. De valakinek végre meg kellene mondania Orbánnak: "Viktor, hibázol!" - áll a Gazeta Wyborcza kommentárjában.

A szerdai olasz napilapok szájkosár-törvényként utaltak a magyar médiatörvényre és hírt adtak az Országgyűlés előtt rendezett egyetemista tüntetésről is.

A torinói La Stampa például így írt: "Normális időkben rossz törvény lett volna. Most, kilenc nappal az Európai Unió történetében első magyar elnökség kezdete előtt, a legjobb esetben is, nagy nyugtalansággal bíró névjegy". A napilap Brüsszelben kérdezte a magyar uniós elnökséget bemutató Martonyi Jánost. A külügyminiszter a törvény szövegének figyelmes elolvasását javasolta a La Stampa újságírójának hozzátéve, hogy akkor kritizálja az elnökséget, "ha a dolgok nem mennek rendben, de ne a priori". Jó válasz. De az, hogy meggyőző is lenne, az már egy másik történet - válaszolta cikkében a La Stampa.