A McCann Worldgroup október 18-án tette közzé az időskorról, idősödésről szóló globális kutatása, a Truth About Age eredményeit. A 36 országban, mintegy 24 ezer fő megkérdezésével végzett felmérés a magyar lakosságra nézve is reprezentatív: több mint ezer 20 és 70 év közötti magyar vett részt a kutatásban.

"Szerte a világon egyre gyorsuló ütemben növekszik az idősek aránya a teljes népességre vonatkozóan, ám eddig mégsem rendelkeztünk elegendő adattal arról, hogy miként változik az emberek gondolkodása életük előrehaladtával" - mondta Marina Niks, a McCann Budapest stratégiai igazgatója. "A kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy kiderült: az idősödés egyáltalán nem az életkorról szól. A huszonévesek, harmincasok például sokkal többet foglalkoznak az öregedéssel, mint a 65 felettiek. Egyszóval: itt az ideje átértékelnünk mindent, amit eddig gondoltunk az időskorról."

Milyen korban a legnehezebb az élete a magyarnak?

A 70 év feletti magyarok például közel 7 órát mozognak aktívan egy héten - bő másfél órával többet, mint a huszonévesek. "Szinte minden országban, így Magyarországon is azt mondták a 70 év feletti válaszadók, hogy az időskor legnagyobb előnye a szabadság" - mondta el Marina Niks.

A felmérésből az is kiderült, hogy bár a fiatalok egy része azt képzeli, hogy 60 év felett már nem ismerkedik az ember, az idősebb generációk rácáfolnak erre: a válaszadók 72%-a állítja, hogy az ember soha nem túl öreg ahhoz, hogy randizzon. Az egyik leggyakoribb tévhit az idősebbekkel kapcsolatban, hogy már nem élnek szexuális életet: míg más országokban az 50 év felettiek 20%-a vélte úgy, hogy a szexuális életnek 55 éves kor felett vége van, hazánkban ez az arány elérte a 30%-ot.

A McCann kutatásából megtudhatjuk, hogy a magyarok 28 évesen érzik magukat a legboldogabbnak, 34 évesen a legproduktívabbnak, és 37 éves korban érzik a legnehezebbnek az életet. 60-70 éves korban viszont egyre inkább úgy érzik az emberek, hogy a média és a hirdetők kevésbé szólnak hozzájuk, kevésbé értik meg őket. Leginkább a szórakoztatóiparral, az autóiparral és a divatvilággal szemben voltak kritikusak az idősebb válaszadók: 80-85%-uk állította, hogy ezekben az iparágakban hiányzik az időseknek szóló kommunikáció. A szépségiparban, a kozmetikumok terén viszont 41%-uk érzi úgy, hogy a vállalatok megértik az idősebb nemzedéket.

"A felmérésünk abban segít, hogy túllépjünk a hagyományos, életkor alapú megközelítésen, amikor a fogyasztói viselkedésről gondolkodunk" - foglalta össze Marina Niks. "A vállalatoknak, márkáknak át kell gondolniuk, hogy miként szólítják meg az embereket - bármely generációhoz is tartozzanak."

Mitől félünk a legjobban?

A McCann budapesti sajtóeseményén Marina Niks legelőször azt próbálta definiálni, mit jelent az öregedés számunkra, jónak vagy rossznak, áldásnak vagy szenvedésnek, inspirálónak vagy depresszívnek értékeljük. Rögtön kiemelte, a magyarra fordítással nehézségeik támadtak, hiszen az „öregedés” szónak negatív konnotációja van, a korosodás és az idősödés közül pedig az utóbbit választották.

A kutatás szerint a 20-as korosztály több mint fele attól retteg, hogy haláluk után nem fognak rájuk emlékezni. Az idősebb generáció három jelenségtől fél leginkább: az impotenciától, a fizikai megöregedéstől, és attól, hogy megbocsátás nélkül halnak meg. Niks arra is felhívta a figyelmet: ha korról beszélünk, akkor hajlamosak vagyunk egyből az idősekre gondolni, pedig az öregedés a fiatalságot is érinti. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a kutatás szerint a 20-as éveikben járó korosztály fél a legjobban a haláltól, a 30-as pedig az öregedéstől. Fun fact: a 70-es korosztály fél a legkevésbé a haláltól.

Az előadások utáni egyik beszélgetésen Bálint György, azaz Bálint Gazda is részt vett, aki arról beszélt, hogy 99. életévében sem telik el nap munka nélkül, és hogy a munka nem veszi el a szabadságot az embertől

Míg Norvégiában vagy Japánban az egészséges test, addig Angliában, Németországban és Magyarországon az aktív, ép elme jelenti a többség számára a megfelelő idősödést. Eltérő az is, hogy ki mire vágyik időskorában, Magyarországon a legtöbben a szeretteikkel akarnak sok időt tölteni. A 60-70-es korosztály fele attól fél, hogy egyedül hal meg.

A brandek szerepe

A kutatásból az is kiderült, hogy a megkérdezettek 17%-a gondolja úgy, hogy a média felismeri az elöregedő társadalmat mint jelenséget. A McCann szerint minden brandnek szerepe van abban, hogy az emberek pozitívan tekintsenek az öregedésre. Ötféle módon közelítik meg általában ezt a jelenséget: ageless, ageaware, age sensitive, age obsessed és ageist módon. Marina Niks szerint a brandeknek újra kell gondolniuk a kort mint a targeting klasszikus útját is, mert a kutatás eredményei alapján többé nem ez fog bennünket meghatározni – hogy mi, az pedig egy újabb felmérés témája lehetne.