A nap Weyer Balázs, a Főszerkesztők Fóruma elnökének és a Womex világzenei fesztivál szervezőjének előadásával kezdődött, aki a zeneipar és a médiaipar működését hasonlította össze. Weyer szerint mindkét iparágban gazdasági és kreatív szempontból sok hasonlóság van:

-          a digitalizáció mindkét iparág értékláncát szétszedte, ez a közönségnek lett elsősorban jó

-          a korábbi haszonélvezők kárvallottak

-          több lett a tartalom

-          többet fogyasztunk

-          egyre kevésbé lehet látványosan jól élni

Weyer szerint azonban ezekhez a kihívásokhoz a zeneipar hamarabb és jobban alkalmazkodott. Ugyanis a zeneipar beárazta ezt a visszaesést és ez sok energiát adott neki az új növekedési potenciálok kitalálásához. Weyer előadásában ezen a ponton visszautalt a Független Médiaközpont és a Főszerkesztők Fóruma által közösen szervezett múlt hétfői konferenciára, pontosabban Christian-Mathias Wellbrock, a Hamburgi Egyetem professzorának prezentációjára. Weyer szerint ugyanis Wellbrock tézisei a zeneiparban már megtörténtek. Vagyis a médiaiparban is megszűnik, vagy egyre kevésbé lesz fontos a céges háttér, a lapok overheadje eltűnik majd. Az iparágat sztárújságírók és sztárkreatívok fogják majd irányítani, a kreatívok és a közönség közötti kapcsolat lesz a fontos. A fogyasztás az újságírónevekre, sztárokra fog koncentrálni, ez pedig elsősorban a nagykiadókat állítja feladat elé. Ugyanakkor a médiacégek kisebb profitabilitása nem változik meg, csupán a hatalmas menedzsment még nagyobb bértömege fog mérséklődni jelentősen.

Weyer Balázs

Nem tudunk örülni egymás sikerének

A Főszerkesztők Fórumának elnöke szerint azonban vannak jelentős különbségek a média- és a zeneipar szereplői között. Weyer úgy látja, hogy szemben a zeneiparral, a médiaipar szereplői kevésbé tudnak örülni egymás sikerének. Ezt nehezíti ráadásul, hogy a közönség a zenészek produktumait szinte állandóan csak dicséri, addig egy lap szinte csak negatív kommenteket kap. „Mivel az iparág folyamatosan csak negatív visszajelzéseket kap, és defenzív attitűdöt vesz fel, így nagyon nehéz kreatívteljesítményeket létrehozni” – mondta. Az általa felvázolt helyzetet szerinte az is alátámasztja, hogy míg a zeneiparban nagyon sok díj van, addig a médiaiparban alig van díj és fesztivál, és azokat is lebecsüljük, vagy mindig van egy szarkasztikus felhang, idézőjel körülötte. „Az iparág nem tud örülni sem magának, sem másoknak” – mondta.

A médiaiparnak azonban azzal is szembe kell néznie, hogy az állam sok helyen belenyúl, főleg a tulajdonosi és a hirdetési rendszerbe, a zeneipar viszont sokkal kiszámíthatóbb. Weyer szerint érdemes a zeneipar kitörési pontjait tanulmányozni, a longtailt és a crowdfundingot megfigyelni és ebbe az irányba elindulni. „Nem kell küzdeni az elkerülhetetlen ellen, az új helyzettel meg kell békélni, mert új energiákat szabadít fel” – zárta előadását.

Soha nem ültek még így hármasban

A nap első kerekasztalbeszélgetésén a Nemzeti Kommunikációs Hivatal 25 milliárd forintos állami kommunikációs közbeszerzésének három nyertes konzorciuma vett részt: Csetényi Csaba a Network 360, Kuna Tibor a Trinity Communications és Somlói Zsolt, a Mindshare ügyvezetője ültek egy asztalnál, a beszélgetést Román Balázs, a Kreatív főszerkesztője vezette.

Román Balázs, Csetényi Csaba, Kuna Tibor és Simlói Zsolt

A kerekasztal résztvevői elmondták, hogy soha korábban nem ültek együtt hármasban, bármilyen előzetes egyeztetés törvényellenes is lenne, mert az NKOH második körös tenderein ők egymás versenytársai. Ezek után Román Balázs arról kérdezte őket, hogy miért indultak egyre kevesebben a közbeszerzéseken 2010 után. Somlói szerint azért, mert az ügynökségeknek rossz tapasztalata volt és az ember egy idő után leszokik arról, hogy induljon, meg a rutinja is elkopik. Kuna szerint azonban a 2010-es dátumozás „eléggé” önkényes, és olyannak érzi a helyzetet, mint amikor a lelkész megkérdezi a hívőktől, hogy hol vannak a többiek, mintha azoknak kellene elszámolniuk a többiek távolmaradásával, akik éppen jelen vannak, a tendereknél értelemszerűen az indulóknak. Kuna kifejtette, hogy közbeszerzésen elindulni kemény pálya, például csak a nyomdai részben 1200 tételhez tartozó árazási sémát kellett kitölteni, „ez pedig nem olyan, hogy az ember előveszi a kockás papírt”.

Román Balázs ezután arról kérdezte a résztvevőket, hogy mennyire kell azonosulniuk a nyerteseknek a kormány vagy az állam üzeneteivel. Csetényi szerint azonban ők nem az államnak dolgoznak, hanem az állam különféle szereplőinek, amelyek mindegyike egy-egy közösséget reprezentál és mindegyikben van szerethető. Kuna szerint viszont nyilván az a közös ezekben a szervezetekben, hogy mindegyikük az államhoz tartoznak, így egészen más működési modelljük van, mint a piaci ügyfeleknek, erről pedig sok ügynökség lepattan. „Amikor én eldöntöttem, hogy közbeszerzéseken fogok indulni, két évig tanultam, hogy milyen fogások, kihívások vannak” – mondta. Somlói ehhez kapcsolódóan elmondta, hogy ha az ember elvállal egy megbízót, akkor azt a legtisztességesebben kell kiszolgálni. Az állam üzeneteivel való vélt ellentmondást azzal próbálta feloldani, hogy a Mindshare-nek tizennégy évig volt sörgyár az ügyfele, miközben ő életében ha két sört ivott meg. „Az államnak dolgozni nem politikai történet” – összegezte a véleményét.

Több átvezető után a beszélgetés elérkezett a nyilvánosság számára talán leginkább izgalmas ponthoz, hogy mégis mi alapján költenek egyes médiumokban az ügynökségek, például az egyelőre semmilyen transzparens, piaci mérőszámmal nem rendelkező 888.hu-n vagy a Magyar Időkben? Somlói azt mondta, hogy ő csak akkor köthet szerződést egy médiummal, ha az állami ügyfél aláírja, a megbízó pedig eldöntheti, hol akar költeni. „A piaci ügyfeleknek is vannak preferenciái. Az egyik anyukája nagyon szeret egy bizonyos újságot, a másik ügyfél meg ott foglal plakáthelyet, ahol lakik” – mondta. Somlói szerint mivel ez nem egy matematikai képlet, ezért ha mindhárman ugyanazt a briefet kapnák meg, akkor háromféle médiatervet adnának le.

A Tesco-busz utasainak kell újságot készíteni

Az új online médiumok esélyeiről tartott kerekasztalt M. László Ferenc, a Népszabadság újságírója tartotta. A vendégei Ómolnár Miklós, a Ripost.hu, D. Tóth Krisztina, a Wmn.hu és György Bence, a Faktor.hu alapítói voltak.

László Ferenc, Ómolnár Miklós, D. Tóth Kriszta és György Bence

Minhárman elmondták, hogy az eddigi tapasztalataik szerint nagyon is érdemes volt elindulniuk a magyar online médiapiacon, mert mindhárman egy piaci rést töltöttek be, szerintük ezek a hangok, megközelítések és tartalmak nem voltak meg a magyar piacon, és mindhármukban az is közös volt, hogy az előzetes várakozásaikat is túlszárnyalták a számaik. Különösen Ómolnár megközelítése volt érdekes, mert szerinte „a tömegmédiát még nem találták fel Magyarországon.” Ómolnár kifejtette, hogy szerinte az online média „egy belterjes avantgárd fejlődés eredménye”, és szerinte a Tesco-busz utasainak és az akciós újság olvasóinak kell médiát csinálni. „Nálunk Zsanett ugyanaz, mint a szeriőznek a párizsi lövöldözések” – mondta, majd hozzátette, hogy úgy kell a szíriai válságról tíz sort írni, hogy azt a lakótelepi presszóban is megértsék. György Bence szerint a Faktor.hu azért más, mert ők közérthetőek, de nem primitívek, és egy-két éven belül szeretnének a hazai piacon a legmeghatározóbb online médiumok között lenni.

A növekedéskor mindhárman szponzorált Facebook-posztokat és aggregátorokat használtak, a Ripostnál ez „havi egy milla”, és az analitikából azt is megtudták, hogy mikor-mi működik, délben a bugyi, este a szex. A Wmn.hu-nál viszont hamar rájöttek, hogy a Facebook-tól való függőségtől szabadulniuk kell.

A hirdetésekkel kapcsolatban Ómolnár elmondta, hogy a Tesco-busz utasainak bármit el lehet adni, illetve amit a Tescóban el lehet nekik adni, azt náluk is. „Tárt kapukat dönget nálunk, aki hirdetni akar, a jelenlegi cudar helyzetben bárki hirdethet nálunk” – mondta. A Faktor.hu-nál minden típusú hirdetésnek örülnek, most éppen az állami a több. D. Tóth Krisztina azt mondta, hogy az ő személye nem annyira izgatta fel az állami hirdetőket. Náluk inkább különböző tartalmi megállapodások vannak a támogatóikkal, de a hirdetők semmibe nem szólnak bele.

A szájtok kinézetével összefüggésben a Faktor nem akar forradalmi lenni, György Bence szerint akik azok akartak lenni, azok is visszajöttek. „Szakmai körökben kaptak piros pontokat, de sok haszna nem volt a kísérletezésnek” – mondta. D. Tóth Kriszta szerint a Wmn.hu azért hiánypótló termék, mert ennek a közönségnek senki más nem beszél úgy, mint ők, olyan, mintha a magyar médiában lett volna egy Wmn.hu alakú lyuk. A Faktor.hu-val némiképp összhangban a Ripostnál sem akarták feltalálni a melegvizet, szerették volna „Murdoch papa találmányait elsajátítani.” „Kísérletezzenek az avantgárdok és az undorgrundok” – mondta, náluk majdhogynem tilos kísérletezni. Ómolnár azt mondta, hogy „ennek a vállalkozásnak akkor van értelme, ha napi 4-500 ezer egyéni látogatója lesz.” A Faktor szintén szeretne egy-két éven belül az első ötben lenni és nagyon komoly versenyre készül hamarosan.

Havi száz előfizető hal meg

A megyei napilapok piacáról szóló kerekasztalt Siposs Zoltán, a Kreatív újságírója vezette, vendégei pedig a következők voltak: Györke Zoltán (Lapcom), Kiss László (Russmedia), Póré László (Mediaworks), Kiss Levente (Pannon Lapok Társasága) és Inzce Kinga (Mrs. White Media).

Siposs Zoltán, Póré László, Kiss László, Györke Zoltán, Incze Kinga és Kiss Levente

Az nem volt újdonság, hogy a megyei lapok regionálisan az országos napilapoknál is a legtöbb esetben jobban fogynak, az azonban meglepő lehetett, hogy az online kiadások a megyeszékhelyeken is a legtöbbször verik a nagy általános hírszájtok olvasottságát és a Facebook mögött a leglátogatottabb oldalnak számítanak. Ez annak is köszönhető, hogy a megyei napilapok mélyen be vannak ágyazva a helyi közösségekbe, máshonnan nem is tudnák ezeket az információkat beszerezni. Póré László szerint a helyi online termékek színvonala még nem jó, de figyelembe kell venni, hogy a közönség is 40 év fölötti.

Kiss László szerint az üzlet ugyan viszonylag tényleg jól megy, de a megyei napilapkiadók nem tettek meg mindent annak érdekében, hogy jobban menjen. Szerinte a kiadóknak újra kell tanulniuk mindent szervezetileg és tudásban is, és mindenkinek el kell fogadnia, hogy egy újságíróra két technológus fog jutni. A lapkiadók lemaradtak a marketingben is, mert azt gondolták, hogy a tartalom eladja magát és elég, ha egy kávéfőzőt adnak az előfizetésért. Viszont felhívta a figyelmet arra, hogy mivel havonta száz előfizetőjük hal meg, őket valamilyen formában pótolniuk kell. Fontos felismerés volt számukra, hogy noha nő a digitális előfizetőik száma, ők mégsem portált akartak olvasni a tabletjükön, hanem lapozható pdf-et, amely formátumot sokan már lesajnáltak.

Györke Zoltán szerint van lehetőség a pozíciójukban, de ezzel élni kell tudni, fejleszteni, befektetni kell, hosszú távon csak ezzel lehet biztosítani a jövőt.

Nem csökkennek a költések

A Forbes újságírója, Zsiborás Gergely által vezetett beszélgetésen a hirdetők részéről Bánhegyi Zsófia (Telekom), Zugschwert Szabolcs (Opel), Jurák-Bíró Zsófia (Bayer), Kiss Beáta (Danone) és Dolezsai Gergely (OTP) vettek részt. 

Zsiborás Gergely, Kiss Beáta, Dolezsai Gergely, Jurák-Bíró Zsófia, Bánhegyi Zsófia és Zugschwert Szabolcs

A hirdetőoldali szakemberek egyöntetően állították, hogy 2016-ban nem csökkentik a reklámköltéseiket, ám a csatornák összetételén és arányain változtatni fognak. 

Digitális fejlesztések jönnek

A konferencia utolsó beszélgetését Román Balázs vezette, az asztalnál Király Mária, a Ringier-Axel Springer ügyvezetője, Rónai Balázs, a Mediaworks vezérigazgatója és Vaszily Miklós, az MTVA megbízott vezérigazgatója ültek. A kérdések az idei és a jövő évre vonatkoztak.

Román Balázs, Vaszily Miklós, Király Mária és Rónai Balázs

Király Mária
Idei év: Idén egy teljesen új üzletágban indult a kiadó, a bulvárban, ezt kellett integrálniuk a kiadóba humán- és infrastrukturális területen is, hiszen más vállalati kultúrából érkezett a Blikk. A Blikk.hu-t idén megújították, más szájtokat is indítottak, és ehhez új szakembereket igazoltak le, digitális vezetőket, elemzőket és közösségi médiásokat. 
Jövő év: Folytatják az idén megkezdetteket, a Blikk.hu-val nagyratörő terveik vannak, a hírszájtok között előkelő helyre akarják pozícionálni. A jövő évi olimpiával és labdarúgó Európa-bajnoksággal kapcsolatban azt mondta, hogy a piacon a globális sportesemények a korábbi években sem hoztak kiugró reklámbevételeket. Az állami hirdetések elől nem fognak elugrani, de a függetlenségüket csak akkor tudják megőrizni, ha továbbra is piaci alapon működnek.

Rónai Balázs
Idei év: A szakembert idén nevezték ki a Mediaworks vezetésére, ami nagy váltás volt. Mostanra már kezdi átlátni a céget. Az idei legfontosabb teendőkről elmondta, hogy megújították a megyei napilapokat, növelték a hiperlokális tartalmak számát, megújult a Világgazdaság, a Lakáskultúra és a Fanny is. Az online termékeiket viszont tovább kell erősíteni. 
Jövő év: A meglévő termékeik online verzióit fogják fejleszteni. A Nemzeti Sport lesz a legfontosabb a két nagy sportesemény miatt, de a regionális napilapok szájtjait is megújítják. Nagy lehetőséget látnak a Nol.hu és a Lakáskultúra.hu újragondolásában is.

Vaszily Miklós
Idei év: Racionalizálták a közmédia működését. Bár még nem az ő irányításával, de átalakították a portfoliót, az M1-ből hírcsatorna lett, a Duna TV-ből pedig általános csatorna, majd elindították az M4 sportcsatornát is. A működő rendszerbe sokkal több tartalmat kellett betuszakolni, viszont a csatornák működtetése nagyon drága, a büdzsé meg ugyanannyi, így kénytelenek voltak költséget csökkenteni. Elismerte, hogy a Petőfi TV elindítása nem volt sikeres. 
Jövő év: A közmédia birtokolja az olimpia és az Eb közvetítési jogait, ezért bizonyos fejlesztéseket muszáj lesz szigorú határidőkkel végrehajtani, „mert a kollégák kedvéért ezeket az eseményeket nem fogják eltolni”. A közmédiának új szervezeti és működési szabályzata lesz, emellett átláthatóbb és ésszerűbb lesz a gazdálkodás is. A Petőfi TV-t újra kell gondolni, mert ebben a formában nem jó. Emellett az MTVA-hoz érkezni fog egy marketingigazgató, az ő kiválasztása folyamatban van.