2011-ben jött volna létre az Axel Springer (AS) és a Ringier egyesülése, ami a két óriáscég közötti megállapodás értelmében az egész régióra vonatkozott, és csak Magyarországon nem valósulhatott meg eddig, mivel a Médiatanács nemet mondott rá. Az ügy még nincs lezárva: a két kiadóház jogászai tovább dolgoznak, és várhatóan újabb beadvánnyal fordulnak majd a Gazdasági Versenyhivatalhoz.

Bár Bayer Józsefet szimbolikusan 2011-hez kötöttük, ha létezett volna már akkor Kreatív, nevét mindenképpen a rendszerváltás hajnalához, a spontán privatizáció időszakához lenne érdemes kapcsolni, ugyanis központi szerepe volt a megyei lapok magánkézbe kerülésében. Kiemelkedő sikernek számított később a kiadó részéről a Kiskegyed 1992-es piaci bevezetése is, amely új termékként fel tudta venni a versenyt az évtizedes hagyományokkal rendelkező Nők Lapjával.

A német lapkiadók terjeszkedése Magyarországon, bár gazdasági értelemben sokat dobott az iparág helyzetén, az újságírás nyugati hagyományainak újrateremtésében nem sokat segített. Mint ahogy korábbi munkatársunk, Galambos Márton a Médiakutató 2008 téli számában megjelent tanulmányából kiderül, Bayer József szerint a német tulajdonosoknak ilyen céljai sosem voltak, számukra itt kizárólag a profitmaximalizálás a cél. Ebben Bayer József kiváló munkát végzett, az Axel Springer még a legnehezebb években is nyereségesen működött, bár ennek komoly racionalizálások és elbocsátásokkal járó szerkesztőségi átalakítások volt az ára.

2005-ben Bayer egy konferencián felvetette a médiatörvény módosításának szükségességét, hogy kiadók is tulajdonolhassanak tévécsatornát, ennek minden bizonnyal az volt az oka, hogy a német Axel Springer vételi ajánlatot tett a Prosiebensat1-ra. A német versenyhivatal ezt megakadályozta, és bár az alkotmánybíróság végül alkotmánysértőnek minősítette a hivatal lépését, az AS azóta nem foglalkozott a tévés piaccal. A döntés az online terület felé irányította a kiadó érdeklődését, ahol hatalmas sikereket érnek el a német piacon. Hasonló online sikerekről és innovációról a hazai AS esetében ugyanakkor egyelőre nem igazán lehet beszélni, a kiadó mintha sokáig tudomást sem vett volna a 21 század beköszöntéről.

Az Axel Springertől függetlenül, amelynek résztulajdonosa is, Bayer Józsefnek személyes kitérője ugyanakkor volt a televíziózással: azon kívül, hogy 1984 és 1989 között a Magyar Televízió kereskedelmi vezetője volt, a 90-es évek végén, amikor a UPC nehéz helyzetben volt, és eladta vagy bezárta a régióban működő műsorgyártó részlegeit, Bayer úgy gondolta, érdemes beszállni a Sport1-be. Akkor ezen kívül még csak a Magyar Televízióban voltak sportműsorok, és Bayer meglátta a lehetőséget a növekvő sportpiacban. A csatornát talpra állította, ami után a vevőjelöltek is bekopogtattak az ajtón, és Bayer vélhetően jó üzletet kötve kiszállt a vállalkozásból.

Bayer József személyéről keveset lehet tudni, visszahúzódó, szerény embernek ismerik, aki keveset nyilatkozik és szerepel, cégvezetői munkája mellett leginkább az oktatásban teljesedik ki. A Corvinuson, ahol maga is végzett és doktorált, tart órákat egyetemi magántanárként a vállalatvezetés elméleti és gyakorlati kérdéseiről. Bayer József legutóbb a Járai Zsigmond és más, Fideszhez kötődő üzletemberek által gründolt CIG Pannónia biztosító vezetőségében tűnt fel, ami azért is meglepő, mert ismerői Bayert az előző rendszerhez és a baloldalhoz kötik. Egyik közeli ismerőse egészen odáig merészkedett, hogy ha Bayer József nem lett volna annyira megalkuvó, Magyarország most máshogyan nézne ki – ő ugyanis olyan ember, akinek lehetősége lett volna rossz beidegződéseken és hagyományokon változtatni, a határokat feszegetni, de ez végül mégsem így történt.