A nagy könyváruházak oldalairól jutottunk el a Fapados Könyvkiadó honlapjára, és az láttuk, hogy letölthető és nyomtatott formában kínálnak könyveket. Milyen üzleti modell szerint dolgoznak?

Két éve indítottuk el a honlapunkat, arra az eszmére alapozva, hogy szinte mindenkinek van már számítógépe, nyomtatója, internete. Azt találtuk ki, hogy egy A4-es oldalra tördelve, szerkesztve kínálunk könyveket, amit otthon az olvasó kinyomtathat és összefűzhet, így lényegesen olcsóbban hozzájuthat az adott műhöz. Úgy gondoltuk, hogy ahogy a fapados légitársaságok elvisznek A pontból B pontba, mi is az első betűtől az utolsóig kínáljuk a könyvet, mindezt olcsóbban azáltal, hogy csak a kinyomtathatóságot kell megfizetni. Hamar láttuk, hogy az emberek erre nemigen tartanak igényt, ezért azzal bővítettük a szolgáltatásunkat, hogy ők megrendelik, és mi kinyomjuk – ezt hívjuk mi print on demandnek. De ez a termék sem tette ismertté a Fapadoskönyvet, mi pedig ekkor még nem akartunk kampányolni, hanem viszonteladókkal szerződtünk, a Bookline-nal, a Librivel és a Líra és Lanttal.

Farkas András (54)

Fotó: Egyed Péter A Fapadoskönyv.hu egri születésű ügyvezetője villamosmérnökként végzett, korábban dolgozott a Műegyetemen, pénzintézetekben és ingatlanfejlesztőként. Mostani vállalkozása előtt a 90-es években már foglalkozott könyvkiadással. Szerinte a könyvpiacon egy miniforradalom zajlik, és érdemes a jó pillanatot elkapni. A Fapadoskönyv.hu indulása óta 1100 könyvet adott ki. Történelmi esély „Az internettel a zenék, filmek, szoftverek hagyományos értékesítési modellje megbukott, mert a fogyasztó számára alig jelent más élményt a letöltött digitális változat – mondja Tóth Péter Benjamin, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója. – A drasztikus visszaesés láttán mindhárom iparág új utakat keresett, és mára kialakultak sikeres üzleti modellek is. Az emberek többsége azonban egyelőre nem szeret hosszabb anyagokat képernyőn olvasni; itt lassabb az átszokás a digitális megoldásokra. A könyvipar előtt ezért történelmi esély nyílt meg: különösen a zenék és filmek világából vehet át megoldásokat úgy, hogy a fájdalmas kísérletezés nem rá marad. A zeneipar világából láthatjuk: csak a nagyon széles repertoárt kínáló digitális szolgáltatások lehetnek sikeresek, ha ez nincs meg, a fogyasztó ott fog kutatni, ahol mindent egy helyen meglel, és máris a torrentoldalakon találja magát. Kiadónkénti külön-külön webshopokkal ezért aligha lehet áttörést elérni, ha nem születik gyorsan néhány olyan szolgáltatás, ahol valóban minden könyv könnyen és ésszerű áron elérhető, a történelmi lehetőség nagyon hamar bezárul” – vélekedik a szakember.

De nem versenytársai egymásnak?

Őrültség lenne versenyezni. A mi könyveink rendelésre készülnek, és nemcsak papíralapú könyveket állítunk elő, hanem e-könyveket is, amiket szintén a viszonteladókon keresztül értékesítünk. Az, hogy van a Fapados Könyvkiadó, csak a szakmát érdekli, a könyvvásárlót nem. Sőt, aki rászokott egy webáruházra, az nem nagyon megy át egy másikra, megnézni, hogy ott olcsóbb-e egy könyv, pedig több száz forintos eltérések is lehetnek.

Az önök kiadásában megjelenő könyveknél háromféle ár szerepel, attól függően, hogy digitális olvasásra, saját nyomtatásra vásárol valaki, vagy megrendeli a kiadótól. Ez utóbbi is olcsóbb, mint a többi kiadó könyve. Mitől?

A mi könyveink a többi kiadótól eltérően nem ofszetnyomdában készülnek, hanem digitális eljárással, ami relatíve olcsóbb. Ráadásul nekünk nem áll benne a pénzünk, mert mindig csak annyit nyomtattatunk ki, amennyit rendelnek. A magyar könyvkereskedelem egyébként úgy néz ki, hogy a kiadó kifizeti a nyomdát, ha elkészül egy könyv, és a példányok tulajdonképpen bizományba kerülnek a könyvesboltokba. Mivel az üzletek nem fizettek pénzt a könyvekért, ezért nincs felelősségük abban, hogy tényleg értékesítsék azokat. Az egyik nagy könyvkereskedő például csak hat hónap után fizet a kiadóknak. Szerintem már akkor más lenne a helyzet, ha a könyvkereskedők akár tíz százalékot fizetnének a könyvek átvételekor.

Mi alapján döntik el, hogy milyen könyvet adnak ki?

A szerkesztők javaslata alapján döntünk arról, hogy milyen könyvet készítsünk elő. Ez lehet egy olyan régi könyv, amit már nem lehet sehol sem kapni, de olyan is, ami valamelyik nagy kiadónál megjelenik. Ez úgy lehetséges, hogy mi nem az egész könyv jogát vesszük meg, hanem csak az elektronikus jogot. Ha régi a könyv, akkor digitalizáljuk, és egy optikai karakterfelismerő szoftver segítségével elkészül egy Word-file-hoz hasonló anyag. A korrektor egybeveti az eredeti és az elektronikus könyvet, a grafikusok pedig készítenek egy borítót. Havonta 60-80 könyvet tudunk kiadni. A digitalizálás kiadói előkészítése nem kerül sokba, a technológia pedig megengedi, hogy bármit kinyomjunk. Van egy keleti dolgok iránt érdeklődő szerkesztőnk, ezért elég sok ilyen témájú könyvünk van, például Kőrösi Csoma Sándor tibeti szótára fakszimile kiadásban.

Ez azt jelenti, hogy egy könyv kiadásához elég egy eredeti példány?

A könyv olyan, hogy ha elfogy a polcokról, és nem adják ki többet, akkor egyszer csak eltűnik. De ha van belőle egy példány, akkor mi digitalizálhatjuk, és újra lehet olvasni. Megjelentettük például Barsi Ödön 1946-os mesekönyvét, ez egy reprint kiadás, benne az eredeti rajzokkal. De indítottunk sorozatokat is, például a Demagógia klasszikusai vagy Fantasztikus magyarok címmel.

A kortárs írókat önök keresték meg a digitális jogokért?

Igen, de egy ideje már ők is jönnek. Csaplár Vilmos például a digitális jogokat nekünk adta, de Kertész Ákos és Kukorelly Endre műveit is mi értékesíthetjük.

Működésük két éve alatt egyre több embernek lett okostelefonja, ezzel pedig a digitális olvasás is népszerűbbé válhatott. Érzékelnek ilyen változást a forgalomban?

A megrendelések 90 százaléka még mindig arról szól, hogy mi nyomtassuk ki a könyveket, és csak tíz százalék tölti le saját használatra. Ez még mindig csekély arány. Az Ekönyv Magyarország [a Bookline és a Líra Könyv közös leányvállalata – A Szerk.] mellett a Kossuth Kiadó által működtetett Multimédiapláza.com felületein keresztül is értékesítünk, mert közös az érdekünk abban, hogy az olvasók legálisan vásároljanak e-könyveket. Azt gondolom, hogy ha valaki könnyen és olcsón vásárolhat a neten digitális könyvet, az egy idő múlva nem fog torrentezni.