Mit csinált az elmúlt egy évben?
Az első hat hónap pihenéssel telt. Sokat olvastam, nyelvet tanultam, sportoltam, főleg íjászkodtam, és helyreraktam az életemet. Munkával nem nagyon foglalkoztam. Utána kezdtem csak azon gondolkodni, hogy merre tovább – saját cég, esetleg a kommunikáció más területei – de végül az ügynökségi oldal mellett
döntöttem. Ekkor keresett meg egy fejvadászcég az ajánlattal.

Miért jött el az Initiative-től?
Az Unilever regionális elvesztése volt a konkrét ok [az Unilever médiaügyeit 2007 januárjában vette át a PHD – A Szerk.], és mivel én voltam az ügyfélkapcsolati vezető, így egyértelmű volt a váltás. Nem volt könnyű, hiszen az Unileverrel az első munkanapomtól az utolsóig, összesen tizenhárom éven keresztül dolgoztam. Felajánlottak egy állást az Initiative hálózatán belül, amit nem fogadtam el, így közös megegyezéssel távoztam a cégtől.

Az Unilever regionális koordinátoraként mi volt a legnagyobb kihívás a munkájában?
A régió tizenhárom országa tartozott hozzám. Mindegyik ország egy-egy sajátos piac, más gondok, különböző fejlettségi szint. Olyan ez, mintha tizenhárom különböző labdával kellene zsonglőrködni úgy, hogy a végén sikeres legyen a mutatvány és egységes a kép.

Mi volt a legsürgősebb feladat, amit Kerti Attila, a Maximize ügyvezetője önre bízott?
Az ügyfélkapcsolati és a stratégiai irányítási területek vannak a munkám középpontjában, és már az első munkanaptól aktívan bekapcsolódtam valamennyibe. Természetesen a feladatok köre folyamatosan bővül, célunk, hogy bővítsük a szolgáltatási körünket, ezenbelül a digitális változások követése és a tervezési
munkába való beépítése fontos szerepet kap. Kiemelt feladataim egyike a digitalizációval megjelenő új lehetőségek integrálása a kommunikációs tervezésbe.

Az ügynökség honlapján megjelentek szerint a TNS Hungary felmérésére alapozva a Maximize önmagát a legdinamikusabban fejlődő médiaügynökségként aposztrofálja. Ehhez képest a Kreatív áprilisi számában közölt kutatás rangsorában a Maximize nem szerepelt sem a médiaügynökségek spontán, sem pedig a támogatott ismertségi listáján.
Először is, a dinamikus fejlődés nem egyenlő az ismertséggel. Másodszor, a Maximize még csak négy éve van a piacon, míg a felmérésben szereplő ügynökségek többsége ennek az időnek legalább a kétszeresét tudhatja maga mögött. Ezek mellett szerepet játszik még a megkérdezettek köre is, hiszen mi az ügyfélszámot tekintve a kicsikhez tartozunk, így több kis- és közepes vállalat ismerhet minket, mint – a feltételezhetően a kutatáshoz megkérdezett – multi. És végül, de nem utolsósorban, csak egy tizenötös listát láttunk az újságban még a támogatott ismertségnél is, így nem tudom, hogy a teljes listán valójában hogyan szerepeltünk, pedig érdekes lenne ez is. Ezen a területen nem célunk magunkat a nagyokkal összevetni, sokkal inkább a méretben és ügyfélkörben hozzánk hasonló cégekkel.

Vitatkozhatunk arról is, hogy egy ilyen felmérésnek mi az üzenete és az értéke, de azt gondolom, hogy a médiaügynökségek spontán ismertsége alapján készült listát – ahol a nagy cégek kaptak csak elfogadható értékelést – nem lehetett összehasonlítani a kreatívügynökségekével, hiszen míg az előbbinél százból négy megnevezés alapján is fel lehet kerülni a tizenötös listára, utóbbinál ennek a háromszorosára volt szükség. Tehát nem csupán a Maximize ismertségéről árul ez el sokat, hanem egy egész szakma és szektor presztízséről.

2006-ban azt nyilatkozta a Kreatívnak, hogy a médiaügynökségeknek a jövőben az offline és az online felületek kombinált értékesítésére kell helyezniük a hangsúlyt, ehhez azonban át kell alakítaniuk a tervezési és vásárlási rendszereiket. Ez a folyamat hol tart ma?
Pontosítva a kérdést, akkor nemcsak ügynökségi, hanem médiatulajdonosi oldalról merült fel ez a téma. De nem hiszem, hogy sokkal előrébb járnánk, mint akkor, viszont remélem, hogy hamarosan történnek lépések, leginkább ügynökségi oldalról. Látnunk kell, hogy az online megjelenéseknek – még akkor is, ha ez jelenleg egy speciális terület – igenis szerves részét kell képezniük egy kommunikációs mixnek. Amikor ez a nyilatkozat megjelent, akkor nemcsak a médiaügynökségekről volt szó, hanem arról is, hogy az online és az offline felületekkel is rendelkező médiumoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy kiszolgálják az ügynökségeket akár kombinált, csomagrendszerben is. Ez nálunk még gyerekcipőben jár.

A digitális átállás mit hozhat az ügynökségek számára?
Óriási lehetőség rejlik benne, de hogy merre kell majd menni, hogyan lehet ezeket minél jobban kihasználni, azt még szerintem senki sem látja pontosan. Figyeljük a külföldi példákat, vannak esettanulmányaink, de hogy mit és hogyan lehet majd megvalósítani Magyarországon, azt előre nem tudhatjuk. Lehetőségünk lesz majd a pontosabb célcsoport-szegmentálásra, testreszabott üzenetek hatékony eljuttatására a fogyasztókhoz és még sok olyan dologra, amit felsorolni a teljesség igényével szinte lehetetlen. Fontos, hogy tudjunk majd élni a lehetőségekkel. Nem titkolt célunk, hogy ezen a területen innovatívak legyünk, és az ügyfelek számára is új megoldásokkal szolgáljuk. A médiaügynökségek szerepe jelentős, hiszen a mi kezünkben van a stratégiai tudás mellett a médiaismeret is, ezek összefogása pedig a digitalizáció idején kiemelt szerepet kap majd.