hirdetés
hirdetés

Egy harmadik már sok lenne

Gazdasági napilapok az ezredvégen
1998-12-15
A magyar sajtópiac telített. Ez a mondat a legtöbb elemző számára ismerősen cseng. Különösen igaz lehet a felvetés a napilapok esetében. A politikai napilapok mellett a gazdasági profillal bírók is ádáz harcot vívnak a fennmaradásért. A lapok nyereségesek, csakúgy, mint a legtöbb hasonló témákkal foglalkozó sajtótermékek, beleértve a néhány ezres példányszámú periodikákat is.
A piacon gyakorlatilag három napilap létezik, ebből egy nincsen versenyben.

MTI-Econews

Az MTI-Econews az azonos című elektronikus on-line adatbázis bulletin változata angol nyelvű, a topmenedzsereknek, nemzetközi pénzügyi szervezeteknek szóló újság. Marketing szempontból történő elemzése azonban gyakorlatilag érdektelen, mivel a lap hirdetési bevétele jelentéktelen – mondta Dankó Ádám, a lap főszerkesztője. Az Econewst megközelítően 500 példányban nyomják, olvasóinak száma azonban ennek tízszeresére tehető.

A haszonnal járó Zöld

A legrégebbi üzleti, gazdasági napilap a „zöld újság” néven ismert Világgazdaság. Blasits György lapigazgató szerint a kiadvány legfőbb tartalma a magyar és nemzetközi gazdaság legfrissebb történéseinek, eseményeinek objektív tükrözése. A lap feladata elsősorban a pénzügyi, árupiaci, tőzsdei, valamint a magyar és külföldi cégek működésével kapcsolatos információk ismertetése. „A Világgazdaság mindezeken kívül arra is törekszik, hogy számot adjon a magyar gazdaság minél szélesebb köréről, gazdasági szereplőiről, külföldi kapcsolatrendszeréről, a társadalom, kultúra vagy akár a sport gazdaságot is érintő, azzal összefüggő eseményeiről” – fejtette ki kérdésünkre a lapigazgató. A Világgazdaságban több mint tíz témakörben jelennek meg rendszeresen tematikus oldalak és 8-10, heti vagy havi rendszerességgel megjelenő melléklet is bővíti a lapot.

A Világgazdaság szeretne megfelelni szlogenjének, miszerint haszonnal járó napilap. A lap olvasói alapvetően a különböző szinten vezető beosztásban dolgozó menedzserek, az államigazgatásban, pénzügyi szolgáltatásban dolgozó vezetők szinte teljes köre és egyre nagyobb számban a kis- és középvállalkozások vezetői és munkatársai. Az olvasói kör összetételével kapcsolatban az igazgató hangsúlyozta: 85 százalékuk felsőfokú végzettségű, többségük 40–50 év közötti, de folyamatosan nő a 20–40-es korosztály aránya. A Szonda Ipsos legutóbbi felmérése szerint egy lappéldányt öt fő olvas el. A Világgazdaság átlagpéldányszáma jelenleg 18 600, de pénteki napokon akár 19 000 fölötti mennység is elfogy. Blasits György a lap sajátosságaként értelmezte azt a tényt, hogy olvasóik több mint 85%-a előfizető.

A lap hirdetési forgalmának közel 60%-át reklámügynökségek bonyolítják. Legnagyobb hirdetőik a bankok, biztosítók, telekommunikációs cégek, számítástechnikai, autókereskedelmi és tőzsdére bevezetett vállalkozások. Az utóbbi hónapok legjelentősebb hirdetői között az igazgató az ABN AMBRO Bankot, a Budapest Bankot, az OTP-t, a Matávot, a TVK-t, a Borsodchemet, a Westel 900 Rt.-t és a Pannon GSM mobilszolgáltató céget emelte ki.

A sikeres zöld lap egyébként nem egyeduralkodó a piacon. A mostanra megújult, terjedelmében kibővített Napi Gazdaság szerkesztősége a valódi gazdasági folyamatok és a tőzsde megindulásával vált meghatározó orgánummá.

Átalakított struktúra

„Rendelkezésre álló piaci eszközeinkkel szeretnénk minél több bevételt elérni” – mondta a Kreatívnak Mező Gizella, a Napi Gazdaság lapigazgatója. Ahogy fogalmazott: a lap speciális helyet foglal el a magyar sajtópiacon. Üzleti orgánum. E sajátos helyzeten belül eddig is a tőzsdei rovat dominanciája volt jellemző, ám az utóbbi időben jelentősen javult a magyar gazdasági rovat. „E feltevésemet mi sem támasztja alá jobban, mint az a tény, hogy a reggeli televíziós műsorok már szemlézik lapunkat, és többnyire vállalati anyagokat ismertetnek a nézőkkel” – fogalmazott a lapigazgató.

Előfizetőik száma emelkedik, ma már olvasóik nagyobb hányada (kb. 3/4 részük) előfizető. Ez a fajta értékesítés olcsóbb és biztosan jut el a vevő íróasztalára. Az úgynevezett áruspéldány viszonylag kisebb, mint más napilapoknál. Ez azonban érthető, mert a lap olvasóközönsége általában célzatosan, munkája könnyítésének érdekében vásárol Napi Gazdaságot. „Nagy hangsúlyt fektetünk a jobb eladhatóságra és a magasabb minőségre. Ennek érdekében egyrészről marketingakciókat indítunk, másrészről például átalakítottuk a lap struktúráját” – folytatta Mező Gizella. Mint ismeretes, a Napi Gazdaság november 16-tól új fejléccel, új tördelési technikával készül, és immár 24 oldal terjedelmű.

A politizálást, a napi események tálalását rábízzák a nagy példányszámmal rendelkező napilapokra. Elsősorban informálni kívánják az olvasót a gazdaság finom rezdüléseiről, elemzésekkel, riportokkal színesítve az egyes számokat. A Napi Gazdaság, ahogy a szlogenje is fogalmaz: „a döntéshozók lapja’’, vállalásuk szerint a gazdálkodóknak nyújt segítséget.

A Szonda-Ipsos felmérése szerint olvasóik 80%-a felső- vagy középfokú végzettséggel bír, 52 százalékuk egy vagy több diplomával rendelkezik. A pénzügyi szféra 25, az ipar 24 és a közigazgatás funkcionáriusainak 17%-a választja a Napi Gazdaságot.

Hirdetőik többsége nem a kisértékű fogyasztási cikkeket forgalmazók köréből kerül ki. A pénzügyi cégek és vállalkozók a célirányos hirdetők. Összes hirdetéseik 40%-át bonyolítják reklámügynökségek. Az igazgató asszony nehezményezte, hogy a kifejezetten színvonalas autós oldalaik ellenére ezirányú hirdetéseik száma mégis elenyésző.

Mező Gizella szerint a Világgazdaság és a Napi Gazdaság jól megfér egymással. Sőt, az egészséges konkurencia mindkét orgánumnak jót tesz. „Ha viszont egy harmadik, tisztán gazdasági profilú napilap is belépne a körbe, mindegyik lap veszteséges lenne. Az a változás nem tenne jót a gazdasági lappiacnak” – figyelmeztetett az igazgató.

Gosztonyi Csaba

hirdetés
hirdetés