A koncra többen is lecsaptak. Egyrészt Andy Vajna filmügyi kormánybiztos, a TV2 és a Lapcom tulajdonosa a fejlődő események tükrében már 2015 nyarán rádiós céget alapított Radio Plus néven, és felélesztette a Rádió1-et, amely évekkel ezelőtt pont a Class FM terjeszkedése miatt volt kénytelen lehúzni a rolót. 

A piac másik nagy szereplője viszont érdekes módon nem egy rádió, hanem egy sales house lett: a köztévék és közrádiók reklámidejét értékesítő Media Services Companyt (MSC) és a több mint 50 helyi rádióval foglalkozó KOD Mediát 2016 decemberében egy ernyő alá szervezték Radio Sales House néven. 

Hibrid modell, agresszív terjeszkedés, perek

A két sales house korábban a Krskó Tiborhoz tartozó HGY Invest tulajdonában volt (Krskó annak a Csetényi Csabának a volt üzlettársa, aki Network 360 ügynökségén keresztül sok milliárdos állami kommunikációs megbízásokat nyert el), az MSC-t azonban tavaly év végén megvásárolta a pont akkoriban Tombor András Fidesz-közeli tanácsadóhoz kerülő Atmedia tévés kereskedőház, így az RSH-ban a HGY Invest 51 százalékos, az Atmedia pedig 49 százalékos tulajdonrésszel bír. Az RSH az idei év elején szerződést kötött a budapesti lefedettségű Sláger FM-mel, ezzel pedig, mondhatni, létrejött egy igen izmos portfólió.

A Rádió1 (amelynek ügyvezetője, Bakai Mátyás nemrég elég hirtelenül távozott a rádió éléről - lásd később) eközben egyfajta hibrid modellben kezdett gondolkodni. A fő frekvenciája a Budapest és környékét lefedő 96,4 MHz, ehhez azonban szívós munkával további két tucat helyi rádiót kapcsoltak úgy, hogy meglévő rádiókkal állapodtak meg, vagy úgy, hogy a Radio Plus, esetleg más szereplő indult a helyi frekvenciákra kiírt pályázatokon, akik már a pályázatban jelezték, hogy szeretnének összekapcsolódni a Radió1-gyel. A vételkörzetbe kapcsolt adókon a nap 20 órájában a Rádió1 központi műsora szól, míg a helyi tartalomra 4 óra jut, amibe beletartoznak az óránként közölt hírblokkok is. A rádió országos lefedettsége így a vételkörzetek elméleti elérése és a Központi Statisztikai Hivatal alapján 38 százalékos. A Rádió1 korábban a Trimedia sales house-on keresztül bonyolította a reklámidő-értékesítést, azonban utóbbi ügyvezetője, Hauk Zoltán tavaly szeptemberben a Rádió1 kereskedelmi igazgatója lett, és hamarosan szerződést is bontottak a Trimediával, ami egyébként a Sláger FM-et tulajdonló Radu Morar üzletember érdekeltsége, a rádió reklámidejét pedig az RSH értékesíti. Hauk Zoltán volt tavaly szeptemberig a Sláger FM ügyvezetője is.

A Rádió1 terjeszkedése meglehetősen agresszívnek mondható, és sokszor olyan frekvenciákat nyernek el, ahol korábban évtizedes tapasztalattal bíró cégek sugároztak. Ez persze rendben is lehetne, ha nem fordultak volna elő anomáliák egyes pályáztatások körül, ami miatt az NMHH-t több esetben is beperelték. A Velence Meleg-hegyi frekvencia ügyében a bíróság ki is mondta, hogy a volt MTI-vezér Belénessy Csaba cége, a B&T rengeteg hibát követett el a pályázatban, és kötelezte a Médiatanácsot, hogy vizsgálja felül határozatát (Belénessyék a pályázatban leírták, hogy hálózatba kapcsolódnának a Rádió1-gyel). Itt az a legvalószínűbb, hogy Belénessyéket kizárja a hatóság a pályázatból, és a felperes Fehérvár Rádió egyedüli indulóként megnyeri a frekvenciát, de az is elképzelhető, hogy a Médiatanács bedönti a pályázatot, és újra kiírja, sőt elvben akár a B&T-t is kihozhatja újra győztesnek.  

Önkormányzati rádiók is Vajnáékhoz csatlakoznak

Az NMHH Békéscsabán is a figyelem középpontjába került, ahol szintén a Rádió1-et hozták ki győztesnek az azon a frekvencián két évtizede működő Interax Kft-vel szemben. Itt külön pikáns színezete van a dolognak, hogy az Interax egy Rádió1 Békéscsaba nevű adót működtet, a névhasználati jogot pedig még az előző tulajdonostól vásárolták. Lényegében a Rádió1 ment a Rádió1 ellen, bár kettőjüknek nincs köze egymáshoz. Az Interax megtámadta a bíróságon az NMHH határozatát, ahol egyelőre még nem történt semmi, mivel a Médiatanács felülvizsgálatot rendelt el az ügyben, amit akadályozott az, hogy eközben Bakai Mátyás ügyvezető távozott a Radio Plus éléről. A Médiatanács végül erre hivatkozva kizárta a Radio Plust a pályázatból, a felperes viszont azt szeretné, ha a bíróság bizonyos pályázati hibák tényét is megállapítaná. A Rádió1 máshogy próbálkozott: összekapcsolódott a Csaba Rádióval, és eközben névbitorlásért beperelte az Interaxot, mondván: ők az egyedüli jobtulajdonosok. Bakai Mátyás, a Radió1 ügyvezetője ezekkel a hírekkel párhuzamosan távozott a cégtől, de úgy tűnik, valójában nem ezek hatására.

Az is érdekes jelenség, hogy városi önkormányzatok tulajdonába tartozó rádiók is vételkörzetbe kapcsolódnak a Rádió1-gyel, legutóbb Zalaegerszegen történt ilyen. Ez meglehetősen furcsa, hiszen egy önkormányzati rádiónak elvileg kötelessége lenne minél szélesebb körben beszámolni a helyi hírekről.

A HGY Invest közben Regionális Rádió Kft. néven alapított céget, amely szintén helyi rádiós frekvenciapályázatokon indul, igaz, egyelőre nem sok sikerrel: öt pályázatukból ötöt zárt ki a Médiatanács. A cég ezek miatt bírósághoz fordult, de Pécs, Kaposvár és Veszprém esetében a bíróság a Médiatanácsnak adott igazat. Ezek esetében a Regionális Rádió a Kúria felé felülvizsgálati kérelemmel fordult, amely akár fel is függesztheti a pályázatokat. Tatabányán még nem hozott ítéletet a bíróság, míg a Velence Meleg-hegyi frekvencia ügyét fent említettük. 

Nem az volt a kérdés, hogy a Fidesz húzza-e be

A Class FM frekvenciájára az NMHH nemrég írta ki a pályázatot, egyértelmű, hogy egy országos kereskedelmi rádió megjelenése megbolygathatja az elmúlt egy évben újrarajzolódó erőviszonyokat. Nem is annyira az volt a kérdés itt, hogy a Fidesz behúzza-e a frekvenciát, sokkal inkább az, hogy végül ki lesz az a szerencsés, aki elviheti. 

A legtöbben Mészáros Lőrincre tették a voksukat, aki nyáron meg is szerezte a Part FM-et, valószínűleg azért, hogy legyen műsorszórási tapasztalata, amelyért a pályázaton pontokat lehet szerezni - igaz, ha ezért vette, akkor elszámította magát, mert akkor még nem lehetett tudni, hogy a kiírás szerint a helyi rádiókért nem jár többletpont. 

A frekvenciára komolyan ácsingózott Andy Vajna is. A Rádió1 ugyan hálózatos adóként nem indulhatna az országos frekvencián, de - ahogy az be is igazolódott - egyes vélemények szerint Bakai Mátyás távozása nem a fent tárgyalt perekkel van összefüggésben, hanem azzal, hogy valamilyen módon, egy másik cég élén pályázna a frekvenciára. Végül így is lett: múlt héten kiderült, hogy a Class FM jelenlegi tulajdonosa, Michael McNutt mellett Bakai Mátyás pályázott a Hold Rádió élén. A Hold Rádiót és annak tulajdonosát, a Lucky Ventures nevű céget Bakai Mátyás, a Rádió 1 nemrég távozott ügyvezetője irányítja, de 2016-ig utóbbi ügyvezetője, 2017 szeptember végéig pedig AV Investments nevű cégén keresztül tulajdonosa volt Andy Vajna - derül ki az Opten cégadatbázis adataiból. Mészáros Lőrinc végül nem indult a frekvenciáért, ezért, ha Bakai nyer, nagyjából elmondható, hogy a filmügyi biztos hegemón lesz a rádiós piacon.

A választásokig nem lesz már új rádió

Kellemetlen perceket szerezhet még Michael McNutt, aki a kiírt frekvenciapályázat ellenére továbbra is perben áll az NMHH-val. A hatóságnak elvileg indokolnia sem kellett volna, hogy miért nem hosszabbítja meg a Class FM frekvenciaengedélyét a szerződésben foglalt opcióval, mégis megtette: “sorozatos” jogsértésekre hivatkozott, a Class FM pedig ezt a kitételt támadta meg a bíróságon, és forrásaink szerint nyerésre áll. Ha a bíróság a Class FM javára ítél, az a nagy kérdés, hogy mikor: ha a frekvenciapályázat lezárulta és a nyertessel való szerződéskötés előtt, akkor a bíró döntésétől függően, komoly veszélybe kerülhet a frekvenciapályázat. Ha azonban a bíróság netán csak a pályázat sikeres lezárulta után hozna döntést, akkor az ítélet legfeljebb kártérítésre adna jogosultságot a Class FM tulajdonosának. A vidéki pályáztatás során láttuk, hogy ha van rá akarat, hónapokig húzódhat egy frekvencia sorsa. Az országos frekvencia esetében is van legalább egy szereplő (McNutt), aki egy minél távolabbi időpontban történő szerződéskötésben érdekelt.

További szempont az is, hogy a Fidesznek mihamarabb szüksége lenne egy országos elérésű rádióra, amely bár nyilván egy 18-59-re célzó, szórakoztató csatorna lenne, egyrészt újabb médiummal bővülne azok köre, ahol a hírblokkokban kritikátlanul mehetne a kormányzati szájíze szerint kozmetikázott hírek, másrészt az állami hirdetések újabb célpontja lehetne. A választásokig azonban akkor sem szólalhatna meg az új rádió, ha a továbbiakban minden zavartalanul folyna: a pályázaton 2018 közepe előtt nem várható eredmény.