Az üzletemberek a világ minden részén kísértetiesen hasonlítanak egymásra: rengeteget utaznak, sok időt töltenek szállodákban, gyors és pontos információkra van szükségük, és mivel általában jól keresnek, megengedhetik maguknak a prémium termékeket. Összességét tekintve viszonylag könnyedén definiálható és targetálható célcsoportot jelentenek, ennek megfelelően számos globális és lokális médium keresi a kegyeiket. A szakemberek szerint a különféle üzleti médiumok sikerének titka a helytálló tájékoztatás és a fogyasztói igények előrelátása.

Alapvető különbségek
A piac mérete mellett valószínűleg a befektetői szokások különbsége – a nyugat-európai országokban és Észak-Amerikában az átlagfogyasztók sokkal nagyobb arányban fektetik be megtakarított pénzüket, mint nálunk – is közrejátszik abban, hogy Magyarországgal ellentétben a világ számos országában működnek sikeres üzleti, illetve hírtelevíziók. A CNN – amely mára a világ legismertebb hírcsatornájává vált – jelenleg több mint 30 különféle televíziós, rádiós, internetes és mobil szolgáltatást nyújt világszerte. Jelenleg hat angol nyelvű CNN-verzió működik a világon, és nemrégiben indult a csatorna spanyol, török és német nyelvű szolgáltatása. A CNN birodalom jelenleg hat lokális nyelvű internetes hírportált is üzemeltet.

A brit BBC World a British Broadcasting Corporation világpiacra szánt csatornája, amelynek legfontosabb célközönségét az angolul beszélő nemzetközi üzletemberek alkotják. A csatorna nem kíván beszállni a lokális piacokért folytatott küzdelembe, tervei szerint igyekszik megőrizni nemzetközi jellegét. Ezzel szemben a Bloomberg TV a lehető legszélesebb lokalizáció híve. A csatorna jelenleg hét nyelven sugároz, ebből öt érhető el Európában: angol, francia, német, olasz, spanyol.

Az üzleti tematikájú print és online kiadványok hazai piaca az előbbinél jobban tükrözi a nemzetközi viszonyokat. A globális business médiapiacon is jellemző ugyanis a napi- és hetilapok erőteljes jelenléte (The Wall Street Journal, Financial Times, Time, Newsweek, The Economist, Business Week stb.), és ezek online megjelenése is számottevő (pl. ft.com, economist.com). Ezek mellett jelentős szegmenst jelentenek a kétheti, illetve havilapok (Forbes, Fortune, Money), amelyek inkább magazin jellegűek, és más irányból igyekeznek kiszolgálni a célközönség igényeit.

Kincs, ami nincs
Szakemberek szerint a hazai televíziózás legnagyobb adósságai közé tartozik, hogy a programok között alig akad gazdasági témájú produkció (lásd keretes írásunkat). A gazdasági, pénzügyi élet hírei leginkább a hírműsorokban kapnak helyet, a kevés gazdasági magazin pedig inkább a nagyközönség igényeinek megfelelő háttérműsor. Korábban felmerült ugyan egy gazdasági televízió létrehozásának terve, ez azonban nem valósult meg.

„Véleményem szerint ez a műfaj nem elég szórakoztató ahhoz, hogy a nézők jelentős részének elnyerje tetszését. A gazdaság történéseiből a ma tévénézőjének elég a hírműsorok tényközlése, vagy egy-két perces botrányszámai. A hét éve működő, Váltó című magazinhoz hasonló programoknak a mi tapasztalataink szerint állandó, de kevés nézője van” – válaszolta kérdésünkre Nagy Nóra, a Duna Televízió gazdasági műsorainak felelős szerkesztője. Azt is hozzátette, hogy szerinte a riportok, összeállítások alanyait is egyre nehezebb rábírni a nyilatkozásra, a „rázósabb”, esetleg konfliktusos helyzeteket a határozott elzárkózásuk miatt szinte lehetetlen feldolgozni. „Az alacsony nézőszám miatt a hirdetők sem kapkodnak a reklámidő után” – szögezte le a felelős szerkesztő, bár azt is kiemelte, hogy a csatorna speciális helyzetben van, hiszen elsődleges feladata a határon túli magyarok tájékoztatása.

„A műsorkészítőkben van szándék arra, hogy gazdasági műsorok készüljenek, bár nagyon nehéz megtalálni az optimális arányt, hogy a produkció hasznos is legyen és érdekes is” – mondta Nagy Tünde, az 1998 és 2000 között az RTL Klubon, majd az m1-en látható MMM című fogyasztóvédelmi magazin főszerkesztője. Egy gazdasági témájú műsor sohasem fogja felvenni a versenyt a szappanoperákkal vagy a vetélkedőkkel, de nem is ez a dolga, szögezte le Nagy Tünde. Azt is hozzátette azonban, hogy az MMM sem a szó klasszikus értelmében vett gazdasági műsor, inkább „gazdasági bulvármagazinnak” nevezhető, amely érdekes, gazdasági jellegű témákat dolgoz fel (pl. Mennyibe kerül az ember egészsége?; Miért és hogyan adózunk? stb.). Az alapvetően közszolgálatinak szánt műsor, amely több rangos kereskedelmi és fogyasztóvédelmi díjat is kapott, körülbelül 800 ezres állandó közönséget vonz, többségében a középkorúak és az idősebbek köréből.

A kereskedelmi televíziókban talán azért is hiányoznak a gazdasági magazinok, mert a szigorú reklámszabályoknak mindenben megfelelni és magas nézőszámot produkálni nem annyira kifizetődő. A közszolgálati csatorna ebből a szempontból különleges helyzetet élvez, hiszen itt olyan műsorok is fenntarthatók, amelyek egy szűkebb célcsoportnak szólnak - véli Illés Gabriella, az M1-en látható, 2000. március 21-én indult Lendületben című magazin felelős szerkesztője. A német mintát követő, heti 25 percben jelentkező műsor alapkoncepciója a különféle gazdasági sikertörténetek vagy sikeres emberek bemutatása. Illés Gabriella szerint az ilyen műsorok titka a pontos információközlés és az „élvezetes, pörgős stílus”.

A rádió mellett
A televízóműsorokról elmondottakat a rádiókról szólva szinte szó szerint megismételhetjük. A közszolgálati adó műsorában helyet kapnak gazdasági témájú műsorok, ám a kereskedelmi rádiózás igencsak idegenkedik a témától.

A Kossuth rádióban a hírműsorok gazdasági hírei mellett rendszeresen jelentkeznek a pénzügyi élet és a gazdaság különböző területeit bemutató magazinok. „Bár a gazdasági témák több szerkesztőséget is érintenek, leggyakrabban mégis a Vidék, gazdaság, környezetvédelem szerkesztőség műsoraiban kerülnek terítékre” – tudtuk meg Zala Simon Tibortól, a szerkesztőség vezetőjétől. A stáb kétfajta gazdasági magazinműsort készít: a gazdasági élet szereplőit – menedzsereket, vállalkozókat – megcélzó programokat (ilyen a Pénz, piac, profit és a Vállalkozásklinika), illetve inkább a nagyközönségnek szánt, portré jellegű produkciókat (Sikertörténet). E szerkesztőségben készül a Falurádió című napi program is, amelynek témája az agrárvilág és a vidékfejlesztés. A szerkesztőségvezető úgy véli, sok helyen kevés a valóban jó gazdasági újságíró, részben ez az oka a műsorok hiányának. „Az is tény azonban – tette hozzá Zala Simon Tibor –, hogy a gazdasági és politikai napilapok igen komoly konkurenciát jelentenek.”

Az Info Rádió – a 15 percenként sugárzott híreken kívül – naponta több sávban is sugároz gazdasági hírblokkokat, tőzsdenyitási és tőzsdezárási információkat, esetenként pedig tematikus magazinokat. „Törekszünk a gazdasági lapokkal való együttműködésre is: egy-egy szakmai műhellyel közösen készítjük napi tőzsdei híreinket, a Befektető című csütörtök esténként hallható magazint, vagy a Kreatív című műsort” mondta Módos Márton, a rádió ügyvezető igazgatója. Kisbefektetőknek szól a Tőke című hétfő esti magazinműsor, és hiánypótló műsor a közeljövőben még fontosabbá váló energetikai szektor kérdéseivel foglalkozó Energia-Info. Ezenkívül gyakran dolgoz fel gazdasági témát a Zöldjelző című környezetvédelmi, és az európai uniós kérdésekkel foglalkozó Európa-magazin is. A turisztikai iparág kérdéseivel két magazin: a szombati Barangoló, illetve a Világszám című magazin is foglalkozik.

„Annak ellenére, hogy a gazdaság 70-80 százaléka magánkézben van, amíg továbbra is a politika diktál a gazdaságnak és nem a gazdaság a politikának, nem valószínű, hogy szaporodni kezdenek a gazdasági témájú műsorok. Ráadásul a nemzeti össztermék jelentős részét magyarországi multik adják, s a dolgok valahol az országon kívül dőlnek el, ami szintén elbátortalanítja a műsorkészítőket” – mondta Feyér Zoltán, a Forintos Percek című műsor alapító-szerkesztője. A naponta egy órában jelentkező informatív magazin 1992-ben indult, és hosszú ideig a Radio Bridge-en működött, majd 2001-ben költözött az Est FM-re. A „gazdasági show-műsor” célközönsége elsősorban maga a stáb. „Ha a műsor készítőit, a DJ-t érdekli, leköti, izgatja a műsor, információt és tippet ad és kap, már jó. Ezenkívül mindenkit szeretettel és érdeklődéssel fogadunk, sőt a mástól tanulás figyelmességével és türelmességével várunk” – tette hozzá a kötetlen műsorvezetői stílusáról híres Feyér Zoltán.

Médiatervezési szempontok

Kádár Tamás, a Berg Média ügyvezető igazgatója kérdésünkre kifejtette, szerinte jelenleg a magyar televíziózás egyik legnagyobb hiányossága, hogy néhány kivételtől eltekintve nincs releváns gazdasági tévéműsor, pedig a késő esti sávban bármelyik országos kereskedelmi csatornán elférne egy-egy ilyen produkció. Szerinte a rádiózásban sem rózsásabb a helyzet, hiszen szinte kizárólag az Info Rádió és az Est FM-en jelentkező Forintos Percek tartja a frontot. „Pedig a gazdasági műsorok hallgatói/nézői és hirdetői szempontból is jó befektetést jelentenének, sokkal több ilyen produkcióra lenne igény” – véli a szakember. „A sajtópiacon már más a helyzet, hiszen a gazdasági napi-, heti- és havilapok komoly pozíciókkal rendelkeznek, és jelentős hirdetői bázist mozgósítanak” – tette hozzá az ügyvezető igazgató, aki szerint ebben a piaci szegmensben a közeljövőben éles verseny várható a print és online kiadványok között. „Az interneten igen ellentmondásos a helyzet: egyrészt a gazdasági témájú site-okra lehetett tavaly a legtöbb hirdetést vinni – pl. Adó Online, Tőzsdefórum, Index-Gazdaság, [origo]-Üzleti Negyed –, másrészt viszont túl sok van belőlük ahhoz, hogy mindegyik megéljen a piacon” – fejtette ki Soós Gergely, az Active Agent stratégiai igazgatója. A szakember szerint a hirdetői érdeklődés tovább fejleszthető, bár nem a gazdasági site-ok lesznek azok, amelyeknek idén a legnagyobb mértékben növekszik a bevételük.