A K&H-t 15 millió, az Erste Bankot kétmillió, a Citibankot pedig 20 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a GVH. A pénzintézeteket azért marasztalta el a versenyhivatal, mert nem adtak megfelelő tájékoztatást ügyfeleinek arról, hogy milyen feltételekkel használhatják kamatmentesen hitelkártyájukat.

Ezért a problémáért a GVH egyébként már büntetett: tavaly ősszel az OTP Bankot százmillió forintos bírsággal sújtotta. A döntés ellen az OTP a bíróságnál fellebbezett, a Fővárosi Bíróság azonban első fokon helybenhagyta a GVH döntését.

A versenyhivatal szerint a hitelkártya kamatmentes használatáról a fogyasztók csak akkor kapnak reális képet, ha a banki tájékoztatás egyértelműen és pontosan tartalmazza, egyebek mellett azt, hogy a kamatmentesség kizárólag a kártyával történő vásárlásokra vonatkozik, készpénzfelvételre nem, valamint a teljes tartozás fizetési határidőre történő megfizetése szükséges.

A GVH úgy véli, hogy ha a bank a kamatmentes időtartam hosszáról tájékoztatást ad - például „akár 45 napig kamatmentes” -, akkor a fogyasztónak tudnia kell, hogy a 45 nap csak akkor teljesül, ha az elszámolási időszak első napján vásárol a hitelkártyájával.

A K&H 2003 áprilisától, az Erste bank 2005 novemberétől , Citibank pedig 2002 márciusától adott megtévesztő információkat reklámjaiban a hitelkártyák kamatmentes használatáról.

Mint megtudtuk, a többi bank sem ússza meg a GVH vizsgálódását, a most lezárt ügyeken túl a Budapest Bank, a Cetelem Bank, a CIB Bank, az MKB Bank, valamint a Raiffeisen Bank ellen folyik eljárás.