GVH - milliós bírság bankoknak
2007. szeptember 20. 16:33
A bankok hitelkártya termékeivel kapcsolatban piactisztítási céllal indított vizsgálatsorozat során újabb bankoknak kell büntetést fizetniük. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az OTP után most a K&H-ra, az Erste Bankra és a Citibankra sújtott le megtévesztő reklámozás miatt.
A K&H-t 15 millió, az Erste Bankot kétmillió, a Citibankot pedig 20 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a GVH. A pénzintézeteket azért marasztalta el a versenyhivatal, mert nem adtak megfelelő tájékoztatást ügyfeleinek arról, hogy milyen feltételekkel használhatják kamatmentesen hitelkártyájukat.
Ezért a problémáért a GVH egyébként már büntetett: tavaly ősszel az OTP Bankot százmillió forintos bírsággal sújtotta. A döntés ellen az OTP a bíróságnál fellebbezett, a Fővárosi Bíróság azonban első fokon helybenhagyta a GVH döntését.
A versenyhivatal szerint a hitelkártya kamatmentes használatáról a fogyasztók csak akkor kapnak reális képet, ha a banki tájékoztatás egyértelműen és pontosan tartalmazza, egyebek mellett azt, hogy a kamatmentesség kizárólag a kártyával történő vásárlásokra vonatkozik, készpénzfelvételre nem, valamint a teljes tartozás fizetési határidőre történő megfizetése szükséges.
A GVH úgy véli, hogy ha a bank a kamatmentes időtartam hosszáról tájékoztatást ad - például „akár 45 napig kamatmentes” -, akkor a fogyasztónak tudnia kell, hogy a 45 nap csak akkor teljesül, ha az elszámolási időszak első napján vásárol a hitelkártyájával.
A K&H 2003 áprilisától, az Erste bank 2005 novemberétől , Citibank pedig 2002 márciusától adott megtévesztő információkat reklámjaiban a hitelkártyák kamatmentes használatáról.
Mint megtudtuk, a többi bank sem ússza meg a GVH vizsgálódását, a most lezárt ügyeken túl a Budapest Bank, a Cetelem Bank, a CIB Bank, az MKB Bank, valamint a Raiffeisen Bank ellen folyik eljárás.
Ezért a problémáért a GVH egyébként már büntetett: tavaly ősszel az OTP Bankot százmillió forintos bírsággal sújtotta. A döntés ellen az OTP a bíróságnál fellebbezett, a Fővárosi Bíróság azonban első fokon helybenhagyta a GVH döntését.
A versenyhivatal szerint a hitelkártya kamatmentes használatáról a fogyasztók csak akkor kapnak reális képet, ha a banki tájékoztatás egyértelműen és pontosan tartalmazza, egyebek mellett azt, hogy a kamatmentesség kizárólag a kártyával történő vásárlásokra vonatkozik, készpénzfelvételre nem, valamint a teljes tartozás fizetési határidőre történő megfizetése szükséges.
A GVH úgy véli, hogy ha a bank a kamatmentes időtartam hosszáról tájékoztatást ad - például „akár 45 napig kamatmentes” -, akkor a fogyasztónak tudnia kell, hogy a 45 nap csak akkor teljesül, ha az elszámolási időszak első napján vásárol a hitelkártyájával.
A K&H 2003 áprilisától, az Erste bank 2005 novemberétől , Citibank pedig 2002 márciusától adott megtévesztő információkat reklámjaiban a hitelkártyák kamatmentes használatáról.
Mint megtudtuk, a többi bank sem ússza meg a GVH vizsgálódását, a most lezárt ügyeken túl a Budapest Bank, a Cetelem Bank, a CIB Bank, az MKB Bank, valamint a Raiffeisen Bank ellen folyik eljárás.
(forrás:
Kreatív Online)