A versenyhatóság tavaly több mint hetven alkalommal lépett fel a fogyasztók megtévesztése, döntéseik tisztességtelen befolyásolása miatt, ebből pedig húsz érintette a pénzügyi piacot. A bankokkal kapcsolatos ügyek egy része a hitelkártya-tájékoztatással összefüggő, úgynevezett piactisztítási célú eljárás volt. Mint a Kreatív Online beszámolt, a Cib Bankot tavaly 15 millió forintra bírságolták meg a megtévesztő hitelkártya hirdetések miatt, de ezért büntették meg korábban az OTP-t, a K&H-t, a Citibankot, az Erstét, a Raiffeisent, a Budapest Bankot és a Cetelem Bankot is.

Más esetekben például a lakáshitelezést vette górcső alá a hivatal, a Raiffeisent emiatt például 80 millió forintra büntették meg.

A GVH álláspontja, hogy a pénzügyi szolgáltatások piacán különösen fontos a fogyasztók pontos tájékoztatása, hiszen a verseny kedvező hatása az ügyfelek számára akkor érvényesülhet, ha kellő információ birtokában hasonlíthatják össze a termékeket. Ehhez pedig szükséges, hogy a bank ne vonhassa el egyoldalúan az előnyöket, amelyek alapján az ügyfél határozott.

A szerződés – fő szabályként – csak mindkét fél beleegyezésével módosítható, az egyoldalú változtatás legfeljebb kivételes lehet. A hitelintézetek azonban ma már úgy fogalmazzák meg az általános szerződési feltételeket, hogy bármikor módosíthatják a megállapodásokat.

Egyre gyakoribb az is, hogy kedvezményes akciókban hirdetnek olyan kondíciókat, amelyek hosszú távon eleve fenntarthatatlanok, s később az ügyfél hátrányára változtatnak azokon.

A GVH ezért sürgeti a pénzintézetekre vonatkozó szabályozás mielőbbi módosítását, ennek révén ugyanis élénkülhet a verseny és javulhat a banki szolgáltatások minősége is.