„Hamarabb jöttem el”

Dolgozott már valaha a Young & Rubicam-nél?
– Nem, még soha. Magyarországon a Well volt az első ügynökség, ahol dolgoztam, majd a Publicis-hez mentem, később a Kirowskinál folytattam, ahonnan kimentem a Publicis párizsi központjához.

Igaz az, hogy a Wellt ön hozta létre Bölcs Ádámmal közösen?
– A Well már egy létező cég volt, amikor Ádám elhatározta, hogy életet lehel belé. Szólt nekem, hogy dolgozzunk együtt. Ekkor én még posztgraduális tanulmányaim mellett történelmet tanítottam a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban. Annyi közöm volt a reklámhoz, hogy egy politikai kampányban egyszer önkéntesen részt vettem.

Ezek szerint ön nem tanulta ezt a szakmát?
– Az alapvégzettségemet tekintve nem.

Ön csak a reklámügynökség ügyvezető igazgatója?
– Nem, a Wundermant is én ügyvezetem.

Miért ítélte meg úgy, hogy akkora dolog a felkérés, hogy érdemes hazajönni miatta?
– Mindig is csodáltam a Y&R-t, egyrészt szakmai szempontból, másrészt az ügyfelei miatt. Ha más ügynökség hívott volna, kevésbé valószínű, hogy elgondolkodom az ajánlaton.

Miért ment ki Magyarországról Párizsba?
– Régóta terveztem a nemzetközi karriert. Már adódott erre egy lehetőség, amikor a Publicisnél dolgoztam, de ezzel egy időben kaptam egy nagyon vonzó és megtisztelő megkeresést néhány barátomtól, internetes területről. Ekkor kerültem a Kirowskihoz. Amikor újból felmerült a külföld gondolata, a Publicis Worldwide éppen keresett egy hasonló profilú munkatársat, ismertük egymást – így kerültem ki.

Mivel foglalkozott a párizsi Publicisnél?
– Nemzetközi márkaigazgatóként dolgoztam, én feleltem a Publicis által kezelt élelmiszer- és vízmárkák kommunikációjáért. Ez több mint 40 országot jelentett az élelmiszer, és mintegy 30-at a vizek esetében.

Mennyi időt töltött Párizsban?
– Körülbelül másfél évet. Hamarabb jöttem el, mint terveztem.

Ön szerint, ha tovább marad kint, elérhetett volna külföldön is egy, a jelenlegihez hasonló pozíciót?
– Ha az a kérdés, hogy lehetnék-e például Spanyolországban vagy Franciaországban az első három legnagyobb ügynökség közül valamelyiknek az ügyvezető igazgatója magyarként, a válaszom az, hogy nem.

Hogy látja, elérhetett volna Magyarországon ilyen ügyvezetői pozíciót nemzetközi karrier nélkül?
– Lehetséges, a kérdés az, hogy mikor. Egy magyar ügynökség ügyfélkapcsolati igazgatói pozíciójából nem biztos, hogy a piac második legnagyobb ügynökségének ügyvezetői székébe át lehetett volna kerülni. Nekem biztosan nagyon sokat segített ez a párizsi kitérő, egyrészt és elsősorban a szakmai fejlődésben, másrészt talán így jobban „látható” voltam egy ilyen keresésnél.

Hogy lehet az, hogy valaki külföldre megy másfél évre, és még van Magyarországon, aki rá gondol, ha vezetőt keres?
– Hirtelen nagyon megugrik az ember ázsiója, ha elhagyja az országot, hogy máshol dolgozzon. Nagyon sok megkeresés jött Magyarországról a kint töltött időm alatt, nemcsak ügynökségi, hanem ügyféloldalról is. Olyan meglepő felkérést is kaptam, amelynek szerintem az egyetlen oka az lehetett, hogy kint voltam.

2002 november 4-től dolgozik a Y&R-nél. Elég nagy dolog, hogy az ügynökség az ön vezetésével szinte egyből, január elején megnyerte az EU-csatlakozás kommunikációjáról szóló megbízást. Ez egy olyan nagy állami tender volt, amiből valószínűleg az idén már nem sok lesz.
– Ez egy óriási dolog a számomra. Elsősorban nem azért, mert ez most nekem nagyon jókor jött. Nemzedékek vártak arra, hogy végre ne csak mi magyarok bizonygassuk, hanem Európa is érezze, tudja, Magyarország teljes jogú tagja Európának. Hatalmas megtiszteltetésnek érzem, hogy hozzájárulhatok ahhoz, hogy sikeres legyen a népszavazás, sikeres legyen a csatlakozásra való felkészülésünk, és ezáltal sikeres lehessen tagságunk az EU-ban.

Milyen célt tűzött ki maga elé a Y&R-rel? Szeretne például a második legnagyobból elsőt csinálni?

– Nem a méret a lényeg. Ebben az iparágban most nem is jelent sokat, hogy éppen ki az első, mert nagyon gyorsan változhatnak a dolgok. A hálózati ügyfelek meghatározzák a piaci helyzetet, és ha egy ilyen megbízó kiesik, máris más az ügynökség pozíciója. Mindig kihívásokat kereső ember voltam azoknál a cégeknél, amelyeknél dolgoztam. Ezt a hozzáállásom akarom megtartani a jövőben is.

Hogyan működhetne az eddigieknél jobban az ügynökség?
– Én még nem éltem át olyan helyzetet, hogy azt gondoltam volna, hogy ne lehetne jobban csinálni. A jobbnál mindig van még jobb. Fontos egy gondolkodásmódbeli változás. Szeretném, ha a kreativitásunk, szakmai tudásunk nemcsak jó és egyre jobb reklámokat eredményezne, hanem szisztematikusan felölelné a kommunikáció egészét. Jó lenne, ha nem abból indulnánk ki, hogy kell egy reklám, amely x hatást váltja ki, hanem mindig az ügyfél valós üzleti problémájából.

Abban kell kreatívnak lenni, hogy hogyan tehetjük relevánssá a célcsoportok számára ezekben a szituációkban a márkát, és melyik szituáció és milyen marketingkommunikációs eszköz – a merchandising-tól a pr-en át a reklámig – a legfontosabb a kiinduló üzleti probléma megoldásában. Röviden szólva, azt szeretném, ha holisztikusan közelítenénk az általunk kezelt márkákhoz. Adott esetben egy kommunikációs partnertől származó ötlet, amely egyáltalán nem függ össze egy kommunikációs blokk elkészítésével, sokkal inkább hozzájárulhat egy megbízó sikeréhez. Erre kell büszkének lenni, még akkor is, ha a kreatív megvalósulása nem olyan látványos.