A reklámok hazai színvonalát gyakran okolják a kreatívképzés alacsony színvonalával, vagy azzal, hogy az ügyfeleknél a beszerzési vezetők döntenek kommunikációs kérdésben, miközben a harmadik tényező, a marketinges nem kerül szóba. Kik ők? – erre kereste a választ a Kreatív elme vagy folyamatrobot? című szekciója a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) szervezésében zajló Reklámkonferencián.

Nagy Bálint, az IBS marketing tanszékvezetője szerint óriási a szakadék a munkáltató által felkínált, lefestett feladatok és a ténylegesen végzendő munka között, és nem kisebb a hagyományos iskola módszertana és és az internetes társadalom nemzedékének „befogadó technikája" között. Ugyanakkor a mindenütt eldurrogtatott "színvonaltalan oktatás" és "szakemberek hiánya" klisék indokolatlanok, mert az oktatás nem annyira szörnyű, hogy abban kellene keresni a hibát – tette hozzá az előadó.Ő alapvető hibának látja, hogy az álláshirdetések elavultak, hiszen account menedzsereket és marketing menedzsereket keresnek már a 80-as évek óta, de valójában ezek a nevek ma már nem írják le megfelelően a keresett munkakört.

Új fogalmakat kellene bevezetni az új típusú munkákra – javasolja a tanszékvezető - mint például adwords menedzser, blogger, eDM szakértő. De nemcsak a pozíciókat kell újraértelmezni, hanem nevén kéne nevezni az álláshirdető által elvárt készségeket is, hiszen ha a pályakezdő komolyan veszi ezeket - kreativitás, önálló munkavégzés stb - gyorsan érik komoly csalódások.

Nagy Bálint kiemelte azt is, hogy nagyban változott az iskola-diák és a munkahely-alkalmazott viszony is. Manapság már nem könyveket böngésznek a diákok, hanem a netről tanulnak és a tanártól sem az információbázis szerepet várják el, hanem egy kritikus szemléletmódot és irányitást. Ezeket a változásokat figyelembe véve "nem lépést, hanem léptéket kell váltani."

Lukács Zsolt a Telkes Tanácsadó fejvadásza úgy tapasztalta, hogy csökkent az állások minősége és mennyisége, és kevesen tudnak elhelyezkedni képességeiknek megfelelően. A web2 bejövetelével főleg online irányba tolódott el a kereslet, vagyis az a marketinges találhat könnyen munkát, aki autodidakta módon folyamatosan képezi magát. Ebben a szakmában is erőteljes az életkori diszkrimináció, a harminc évnél idősebb álláskereső helyzetét már-már tragikusnak nevezte Lukács Zsolt.

Balázs György a Hewitt ügyvezető igazgatója két felmérést prezentált az előadáson, amik arra fókuszáltak, hogy mit várnak el a marketingesek egy jó munkahelytől. A jó fizetésen és a szakmai fejlődésen túl egyre inkább előtérbe kerül a humor és a jókedv. Nem is csoda, hogy növekszik a munkahelyi csocsóasztalok száma.

Van ahol kreatív marketingesekre van szükség
Járási Virág a Vodafone-tól arról beszélt, hogy a marketinges szakma sokszor az ügynökségektől várja a kreativitást, pedig csak akkor jön ki pozitív energia az ügynökségekből, ha megfelelő a befogadói oldal, a marketingrészleg is. A Vodafone az elmúlt egy évben a korábbiaktól eltérő struktúrát épített ki. Klasszikus marketinges végzettségű emberek helyett olyan szakértőket vettek fel, akik a kommunikációs szakma más részeiről érkeztek. A munkakörnyezet, az időbeosztás is sokkal rugalmasabb mint a legtöbb nagyvállalati marketinges részlegeken. A Vodafone-nál azt várják ettől a speciális marketingrészlegtől, hogy szorosabb és jobb viszont építsenek ki az ügynökségekkel, ami egyértelműen jobb kampányokhoz, hatékonyabb kommunikációhoz vezet. Járási Virág hozzátette azt is, hogy a tavaly december óta elindított változásoknak köszönhetően sokkal intenzívebb a kommunikáció az ügynökségek és a marketingesek között, a munkatársak lelkesebbek, a eladások pedig hozzák a várt eredményeket.

Baseballsapkások vs. Ingesek

A kerekasztalbeszélgetés alapfeltevése az volt, hogy a magyar reklám rákfenéje tulajdonképpen a marketingesek és a reklámosok egymás közötti kommunikációképtelensége, így az eseményen pályakezdő marketingesek az IBS-ről és leendő kreatívok a MOME-ről beszélgettek egymással. A MOME-sok szerint a magyar reklám az európai színvonal alatt van, és nagy merészségre lenne szükség ahhoz, hogy ez megváltozhasson, de a megrendelők ezt egyáltalán nem vállalják be. Balázsik Péter IBS hallgató elmondta, hogy "Nem beszéljük egymás nyelvét és el kell telnie egy kis időnek, mire a két oldal egymásra hangolódik." Szerinte az ideális kreatív az, aki megérzi, hogy az ügyfél mit akar.

Béres Gyöngyi ügyféloldalról az accountokat hibáztatja, mert szerinte az ő feladatuk lenne a kommunikáció az ügyfél és a kreatívok között, és ezt sok esetben nagyon rosszul csinálják. Állításával egyedül maradt a beszélgetésen, a többiek határozott véleménye ugyanis az volt, hogy egyáltalán nincs szükség accountra, hiszen miért is kellene még egy embert a megrendelő és a kreatív közé állítani, amikor alapvetően egymással is nehezen kommunikálnak.

A beszélgetés végén elhangzottak a legidegesítőbb tények is. Béres Gyöngyi megrendelőként megemlítette, hogy a kreatívok a változtatásokat soha nem küldik át időben, ha át is küldik az rendszerint nem megfelelő. Szalay Péter MOME-s hallgató erre reflektálva elmondta, hogy egy grafika alapvetően vizuális történet, amiben nehéz úgy dolgozni hogy minden tegnapra kell és a változtatások soha nem jók, mert az ügyfél nem képes elmondani hogy valójában mit akar.

A beszélgetésből kiderült, hogy az ügyfelek a produktumot tekintve határozatlanok, és talán éppen ezért követelőzőek, de a legnagyobb gond a felek bizalmatlansága és a képlékeny hatáskörök.