Több mint 80 százalékkal nőtt egy év alatt az állami reklámköltés mértéke – emelte ki Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) elnöke a Kantar Media előzetes adatai alapján. Nem csoda, hiszen az állami rekordösszeget, körülbelül 15 milliárd forintot költött a népszavazási kampányra, és a jelentős mennyiségű állami hirdetés a reklámtorta hízásában is komoly szerepet játszhatott.

Megdobta a reklámköltéseket az olimpia és a magyar válogatott kijutása miatt felfokozott várakozással kezelt labdarúgó-Európa-bajnokság is. Urbán Zsolt hangsúlyozta: a reklámadó továbbra is hátráltatja a reklámipart, pénzt von el az iparágtól és a reklámadóval kapcsolatos Európai Bizottság-határozat miatti bizonytalanság nyugtalanító az egész iparág számára. A reklámköltések továbbra is elmaradnak a válság előtti GDP-arányos szinttől, mint ahogy azt az MRSZ PwC-vel tavaly készített reklámhatás-tanulmányából jól látható: az egy főre jutó reklámköltés az egy főre jutó GDP arányában 2008-ban 0,9 százalék, míg 2015-ben 0,6 százalék volt.

2016-ban tovább folytatódtak az utóbbi évekre jellemző – az alapos, előzetes iparági egyeztetéseket mellőző – szabályozások: tavaly módosították az ún. bónusztörvényt, és teljes értetlenséget szült a piacon a közterületi reklámszabályozást érintő két törvény, amellyel az OOH-piac működése komoly veszélybe került. Összességében a tejes iparágra nehezedően piaci bizonytalanság tovább fokozódott a tavalyi évben – olvasható az MRSZ közleményében.

Nincs adat a tévés piacról

A 2016. évre vonatkozó televíziós reklámpiaci felmérés a korábbi évekhez hasonlóan az EY-jal együttműködésben készül, ugyanakkor az adatok összesítése még nem zárult le, így egyelőre nem publikus a tévés költés mértéke. „Természetesen amint lezárul a felmérés, idén is sor kerül majd az előző évi televíziós reklámpiaci adatok ismertetésére” – kommentálta ezt Kovács Krisztián, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének elnöke, aki távol is maradt az Evolution 2017-től.

Szerda délelőtt a 24.hu-n és az Mmonline-on is jelentek meg találgatások arról, hogy a TV2 nem közölte a saját adatait, ezért a csúszás. A TV2 kérdésünkre későbbre ígért kommentárt.

A tévés piac 2014-ben 50 milliárd, 2015-ben 51,6 milliárd forint reklámbevételt könyvelt el a tavalyi adatok tanúsága szerint. Ha tehát egy 50-55 milliárd forint közötti összeget hozzáadunk a a tévés piac bevételei nélkül számolt reklámtortához, akkor 210-215 milliárd forint közötti összeget kapunk. Ez összességében 8-10 százalékkal lenne magasabb a 2015-ös reklámtorta 194 milliárd forintos bevételénél, azaz a tévés adat kicsit lehúzná a növekedést. Az Evolution 2017 vonatkozó szekcióját moderáló Domokos Szilárd (Hungaroligno) be is tippelte a magasabb, 55 milliárdos számot.

Alább a tévés piac nélküli számokat mutatjuk be 2015-re és 2016-ra vonatkozóan:

Ötödével nőtt a digitális költés, már a külföldiek vezetnek

A digitális költés 2015-ben 37,5 százalékot, 2016-ban pedig több mint 40 százalékot hasított ki a reklámtortából, ezzel már tavaly átvette a vezető pozíciót a telvíziótól. A globális szereplőknél elköltött reklám forintok markánsan, 25 százalékkal emelkedtek, így a globális szereplők reklámköltés aránya 51 százalékra nőtt a hazai online tartalomszolgáltatókkal szemben. Mindemellett biztató, hogy minden szegmens növekedést mutatott 2016-ban – mondta el Hivatal Péter, az MRSZ ügyvezetőségének tagja.

A digitális reklámköltés a várakozások felett, 22 százalékkal nőtt 2016-ban, a reklámtorta ezen szelete összesen 68 milliárd forintot tett ki. Ebből a mobilon történő reklámozás aránya kezdi utolérni az emberek médiahasználati változását, nagyságrendje 80 százalékos bővüléssel megközelíti a 17 milliárd forintot.

Az IAB Hungary AdExpect-felmérése alapján 2017-ra további kétszámjegyű növekedést várnak a piac szereplői – mondta el Barnóth Zoltán, az IAB Hungary elnöke.

Minimálisan a sajtó is nőtt

Mind a printpiac reklámbevételei, mind a lapeladásból származó bevételek minimálisan nőttek 2016-ban: előbbi 118 millió forinttal 32,3 milliárd forintra (0,36 százalékos növekedés), utóbbi 172 millió forinttal 58,1 milliárd forintra (0,29 százalékos növekedés). A printvállalatok digitális bevételei ugyanakkor jelentős mértékben, 23 százalékkal nőttek 2015-höz képest, 7,7 milliárd forintot tettek ki. A printpiac összesített árbevétele tehát 98,2 milliárd forint volt 2016-ban. "A szektor hirdetési bevételeinek 50 százalékát továbbra is a napilapok és a női lapok reklámbevételei adják.” - mondta el Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke.

Nem javított a helyzeten a sajtópiac teljes felborulása: tavaly megszűnt a Metropol, száraz híreinek helyébe a Lokál nevű bulvárlap lépett. Megjelent a színen az ex-Story-főszerkesztő, Ómolnár Miklós bulvárlapja, a Ripost (amely a revolver-újságírás legsötétebb pillanatait idéző cikkeket enged nyomtatásba), és bezárták a Népszabadságot. A Lokál és a Ripost példányszámai teljesen ismeretlenek, amely komoly visszalépést jelent a tavalyi évhez képest, hiszen így a hirdetők teljesen vakon vásárolnak hirdetési felületet. Vagyis inkább nem vásárolnak, a hiányzó bevételt viszont az állami/kormányzati hirdetések gazdagon kipótolják. Igaz ez egyébként a Magyar Időkre is, amely, a Népszabadsággal ellentétben nem publikál magáról pédányszámot - csak becslések vannak arra, hogy nagyjából 3000 körül mozoghat a nyomtatott példányszám. Ez töredéke a Népszabadságénak.

10 százalékkal emelkedett a direktmarketing-költés

Összesen 31,9 milliárd forint reklábevételt termelt a DM-szegmens, ez közel 10 százalékos növekedést jelent 2015-höz képest. A mérések alapján a bővülésből minden csatorna kivette a részét, még a legkisebb pluszt produkáló mobil terület is 4 százalék körül nőtt, leginkább pedig az e-mail marketing erősödött (12 százalékkal).

A várakozások felett – 8 és 10 százalékos eredménnyel – teljesítő papíralapú (címzett és címzetlen) csatornák mellett továbbra is határozott emelkedést mutatnak a contact center és az adatbázis területek számai – ismertette a számokat Huszics György, a Direkt és interaktív Marketing Szövetség elnöke.

A Class FM nélkül is nőtt a rádiós piac

Annak ellenére, hogy a Class FM földfelszíni sugárzása november 20-án megszűnt, a rádiós piac 5,6 százalékos növekedésre tett szert, és összesen 9,57 milliárdos bevételt ért el – mondta el Turi Árpád, a Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesületé (RAME) elnöke.

A lakosság 89 százaléka továbbra is hallgat rádiót havi szinten, átlagban naponta több, mint 4 órát. A rádiós piacon egyelőre a legnagyobb kérdés, hogy az NMHH mikor írja ki a tavaly márciusban lejáró rádiós hallgatottságmérési tendert. A Kreatívnak több médiaügynökségi vezető is úgy nyilatkozott korábban, hogy enélkül megroppanhat a hirdetői bizalom a rádiós hirdetési piaccal szemben.

Csökkenő állami költés mellett növekedett az OOH-piac

A közterületi reklámpiac 8 százalékos emelekedést produkált 2016-ban, ám konkrét számokat a szegmens nem publikált magáról. Fecske Zoltán, az MRSZ OOH-tagozatának elnökségi tagja azt állította, az állami hirdetések összességében csökkentek 2016-ban, ezért a növekedés mögött a kereskedelmi bevételek emelkedése áll.

Fecske jelentős pozitívumként könyvelte el, hogy a felületek kihasználtsága 3 százalékkal nőtt 2015-höz képest. Szerinte idén mind az állami, mind a piaci hirdetések volumene nőni fog. Az ambient szektor is növekedett, előző évhez képest az egyedi járművek, promóciók, építési hálók, esetében növekedés látható, a többi ambient eszköz tekintetében pedig stagnálás tapasztalható – tette hozzá.

50 százalékkal nőttek a nozik

2009 óta minden évben nőtt a mozik látogatottsága, 2009-16 között összesen 50 százalékkal. A mozis reklámköltés egyetlen év alatt emelkedett ennyit – mondta el Kiss Zsuzsanna, a Cinema City/New Age Advertising Médiaértékesítési igazgatója. Nettó számokat nem közölt magáról a szegmens.