Hírértékért mindent, vagy semmit

2009. június 16. 11:59

Nyomtatás

Szaporodnak a hirdetésszervező újságírók és médiafoglaló pr-esek. Etikátlan, törvénytelen, mégis létezik. Beépülő újságírónk saját bőrén tapasztalta, hogy újságírók és pr-esek hogyan bokszolnak egymással a pénzen egy-egy megjelenés érdekében.

Kedves látogatónk! Ez a tartalom csak a Kreatív Online előfizetői számára elérhető, kérünk, a megtekintéséhez lépj be!

Ha nincs kéznél a jelszó, érdemes előkeresni, mert a jövőben az archívum mellett az exkluzív tartalmaknál is sűrűbben találkozhatsz majd vele. Az elofizetes@pphmedia.hu címen segítünk, ha nem került elő.

Ha nincs élő előfizetésetek, itt választhatjátok ki a számotokra megfelelő csomagot.

E-mail cím:

Jelszó:

Bejelentkezés

Lausek Esther
a szerző cikkei

(forrás: Kreatív)

a 'PR' rovat további cikkei

legfrissebb hírek

Show & Game kreatív igazgatójaként folytatja Németh Ádám, a TV2 egykori senior kreatív producere

Németh idén januárban távozott a TV2 senior kreatív produceri pozíciójából, és eddig kérdéses volt, hogy hol folytatja tovább a karrierjét.

A fiatal lányok önbecsülésének visszaállításáért forgatott kisfilmet a Dove

A Dove és Lizzo közösen lépnek fel a fiatal lányok mentális egészsége érdekében.

Szládovics Orsolya a D&AD zsűrijében

A Wavemaker társ-kreatívigazgatója a D&AD New Blood Awards Duolingo zsűrijében bírálja majd el a feltörekvő kreatív tehetségek pályázatait.

Az ACG Reklámügynökség lett a Samsung Magyarország új közösségi média ügynöksége

Influencer-menedzsmenttel, kampánykezeléssel és tartalomgyártással is megbízta a Samsung az ACG-t.

A vártnál kisebbet ütött a koronavírus a PR-piacra

A piac mérete tavaly 13,195 milliárd forint volt az MPRSZ adatai szerint, ami 9 százalékos csökkenést jelent a 2019-es 14,5 milliárd forinthoz képest.

Megosztom Facebookon Megosztom LinkedIn-en

Küldés e-mailben

Hozzászólások (5 db)

Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!

ElPocoLoco 2009. 06. 18., 12:12	#
Nem azt mondtam, hogy a jó tartalmat megvehetik. Hírértékért szoktunk megjelentetni cikket nem hirdető cégtől is. Egy cégtől egyszer, legfeljebb kétszer. Még egyszer kérdem: ha nem így lenne, ki fizetne a hirdetésért? Akinek a cikkeit folyamatosan megjelentetjük, az biztos nem; aztán lassan a konkurensei sem, mert látnák, hogy kidobott pénz. Próbáljuk elkerülni a hirdető cégek hírérték nélküli cikkeit is, amennyire lehet. Próbáljuk meggyőzni őket, hogy az olyan megjelenés úgysem ér semmit. Kategorikusan nemet mondani szinte lehetetlen; meg kell próbálni belekínlódni, kipréselni belőlük mégis valamit, amitől olvasható lesz. Aki tud erre jobb megoldást, írja meg! Szaksajtóban dolgozom, úgyhogy egy cégről szóló "kellemetlen tartalom" az lehet, hogy van tíz másik termék, ami ugyanazt tudja, sőt többet, vagy olcsóbban (teljesen használhatatlan termékkel nem szoktam találkozni). Az, hogy egy cég cikkébe nem szúrom be zárójelben a konkurens hasonló termékeit, talán nem etikátlan. Hiszen egy adott jó megoldást mutatok be, nem állítva, hogy az egyetlent. És a cikk végén ott a gyártó neve, az olvasó eszerint értékelheti az infókat. Más kellemetlenségeket – gyárbezárás, termék megszűnés, leépítés, rossz gazdasági év – nem szoktunk elhallgatni, és erre nem is érzünk nyomást a hirdetőktől – tudják, hogy ilyesmit úgysem lehet eltitkolni. Azt még a legnagyobb hirdetőnek sem ígérjük meg, hogy hallgatunk a más hasonló termékekről. Nem is ígérhetjük, hisz lehet hogy ők is hirdetőink lesznek. A cég- és termékinformációk eljuttatása ugyanakkor nem közszolgálat, nem erkölcsi kötelesség, hanem üzlet, amiből a megjelenőnek haszna származik; az újság pedig abból él, hogy ebből részt kér.

2009. 06. 18., 07:32	#
Ha a jó tartalmat megvehetik nálad, akkor mi gátol meg téged abban, hogy az adott cégről szóló kellemetlen tartalmat pénzért ne jelentesd meg?

ElPocoLoco 2009. 06. 18., 00:03	#
Szerkesztőként ennek az etikai problémának másik oldalát is megemlíteném: etikus-e hirdetőinkkel szemben, akik milliókat hagynak nálunk, ha mások – akár legnagyobb konkurenseik – ingyen kapnak ugyanolyan, sőt hatásosabb megjelenést, ha hírértékű cikket küldenek? Nem természetes-e, hogy az ingyen megjelenésre pályázó ezer levél közül előre helyezzük azokat, akikkel jó a viszony? Az érkező anyagok száma végtelen, a megjelenési hely véges. Nem természetes-e, hogy ha illusztrációra, példára van szükség egy témához, ahhoz a céghez fordulunk, akit ismerünk? Az illusztráció ugyanolyan jó lesz, mintha a konkurens terméke látszana rajta. És az etikátlan-e, ha az ingyenes közlés hátsó szándékai között ott van, hogy az üzletkötők később megkeresik az adott céget? Igen, ott van. Hiszen enélkül is megkeresnék előbb-utóbb, ha a lapunk szakterületén tevékenykedik. És az, hogy a többszöri ingyen megjelenés után sem hirdető cég híranyagai előbb-utóbb kukában végzik? Mégis, mit várnak, ha folyamatosan közölnénk őket ingyen, akkor ki hirdetne? Ez lenne a "médiakorrupció"? Ne akarjuk már a céghírek, termékújdonságok, akciók és hasonlók eljuttatását az olvasókhoz közszolgálatnak beállítani, amit meggátol a gonosz, korrupt újságíró! Ha nem adunk hírt egy új termékről, az nem ugyanaz a kategória, mintha pl. politikai lapban "elhallgatnánk a tudomásunkra jutott tényeket".

Mmen 2009. 06. 17., 11:02	#
Sziasztok, ez számomra is hatalmas probléma! 30 éves újságíró vagyok és az elmúlt 1-2 évben többször is előfordult velem, hogy jelentkeztem egy állásra, be is hívtak, majd közölték, hogy az újságírónak náluk sales-eznie is kell!!! (Természetesen a hirdetésben szó sem volt ilyesmiről.) Úgy értem, akkor írhatok, ha telemarketingeskedek!!! Ez komoly lapoknál is előfordult, nem csak zugújságoknál - úgy állították be, mintha a megjelenési lehetőség ajándék volna a sikeres telemarketingeseknek. (Ja, hogy mesélhessék a haveroknak, hogy ők "újságírók"). Valamit ki kéne találni, pl. letiltani azt, aki szabálytalan hirdetést ad fel, megbírságolni stb.

preslány 2009. 06. 16., 14:11	#
Sziasztok! Gyakorló PR-esként hadd fűzzek hozzá annyit, hogy a dolgok ebben az esetben sem feketék-fehérek. Megjártam mind a média, mind pedig a hetente follow-upoló asszisztens útját, ezért állíthatom, hogy ha egy jól összeállított sajtólistával dolgozik az ügynökség, tisztában van a médiapiacon zajló eseményekkel és trendekkel, akkor kicsi az esélye annak, hogy egy-egy ilyen "hirdetési lehetőségbe fut bele". Emellett ahhoz, hogy ne vesszünk el a közleményünkkel az újságíró mailboxában, fontos a releváns és valóban tartalmas információ szolgáltatása, de ez már valóban minőségi kérdés, így ezt a teljesítményt nem minden ügynökség tudja hozni a piacon. Ugyanakkor vannak olyan sajtóorgánumok, ahol valóban, a PR egyenlő a hirdetéssel, de ennek hátterében sok esetben az áll, hogy kis példányszámú, roppant alacsony költségvetésből fenntartott lapokról beszélünk.