Igazán fontos beszélgetés

Van olyan reklám, amire a fogyasztó félálomból is felkapja a fejét, megszólal a bullshitcsengő, riadó: veszélyes hulladék a tányéron. A Matáv kábel-népszerűsítő szpotjai pont ilyenek.

Az nem feltűnő, hogy a telefontársaságok izzadós-harapós-káromkodós birkózás közepette ígérnek egymás alá, mutogatnak mindenféle készülékeket, amiket most ingyen elvihetsz, cserébe csak a lelked kell meg a havi tized. Az már erősen blöffszagú, hogy szerintük egy rendes telefonnal fényképezni is lehessen, netán zenét hallgatni vagy költségvetési hiányt kalkulálni (de leginkább okozni). Mert ha ez így van, akkor lehessen vele mindenekelőtt sört nyitni, körmöt vágni és reszelni, valamint elektrosokkolni is. De fogadjuk el ezt is; az egymillió házmester és titkosügynök országában legyen mindig kéznél a fényképezőgép. A fejlődés nem áll meg, legfeljebb értelmetlen.

És vannak ellenségei. Azt mondja Däniken vagy valamelyik másik holdkóros, hogy az örökmozgó már rég fel van találva, csak az olajlobbi mindig megöli a feltalálókat, vagy elviteti az ufókkal, mindegy is. A mobiltelefon feltalálóját viszont elfelejtette időben elvitetni a Matáv; bár az a valószínűbb, hogy a mobiltelefont valamelyik hadsereg találta ki, márpedig ők inkább az elvivők, mint az elvittek szoktak lenni. Úgyhogy az ellenforradalom a marketingesekre maradt.

Hogyan is lehetne meggyőzni a népet, hogy annak ellenére se mondja le az előfizetését, hogy lényegében a semmiért gombolunk le róla ezreket, és így összesen még olcsóbbak se vagyunk, mint a mobilja? Na jó, adjunk neki valami árengedményt, de ez még nem lesz elég, ugyanis mobilozni egyrészt trendi – mobillal fényképezni és inget vasalni pláne –, másrészt meg vonalról mobilt hívni akkor is drága lesz. Sto gyélaty? Trendivé kell tenni a vonalas telefont.

De ugyan mi a trendi abban, hogy el kell menni a telefonig, tartani a jó nehéz kagylót úgy, hogy a kábel se zavarjon, és még sétálni sem lehet közben? Ráadásul nem lehet vele moziban, egyetemi előadáson, kórteremben vagy hangversenyen telefonálni, se fényképezni, és SMS-ezni sem. És hiába van gyönyörűre dizájnolt vezetékes telefonod, a diszkóban elővenni mégis ciki. A lényeg: egy mobil mindent tud, amit a stabil. Szorult helyzet.

Hát erre találta ki a Matáv, hogy az igazán fontos beszélgetésekhez vezetékes telefon kell.

Ezért kell jól megfizetni a kreatívokat. Mert ők rájönnek arra, amire az egyszerű ember magától nem. Az egyszerű embernek eszébe se jut soha, hogy őt most azért hívták mobilról a mobilján, mert ő nem fontos, és nem azért, mert valamelyikük vélhetően nincs otthon. Az is csak Leninnek jutott eszébe, hogy szovjet hatalom plusz villamosítás egyenlő szocializmus, az meg még neki sem, hogy vezeték egyenlő fontosság. Sőt ha az egyszerű embernek a másik egyszerű ember megadja a mobilszámát, az első egyszerű ember azt hiszi, hogy a második ezt azért teszi, hogy bármikor elérhesse. Pedig – mint a Matáv-reklámból kiderül –, igazából csak gerincre akarja vágni, aztán eldobni, mint egy szál gyufát, amelynek nincsen lángja már.

A legigazán fontosabb beszélgetésekhez nyilván telex kell. Megértettük. Csak néhány kiegészítésem van. A legfontosabb utazásokhoz alighanem gőzmozdony kell, vagy még jobb a ló. Az igazán fontos háborúhoz el sem merem képzelni, mi kellhet, talán hálózati árammal meghajtott tank. De mint látom, a kevésbé fontoshoz elég a jó öreg blöff.