Az ingyenes reklámtelefon Amerikában jelent meg először, ahol több formája alakult ki. Számos városban állítottak fel olyan telefonfülkéket, amelyeken különböző reklámok láthatók, és amelyekről ingyenesen hívhatók a helyi számok. A valódi Freephone azonban a mobil és a helyi telefontársaságok közötti tényleges telefonszolgáltatás, amely ingyenes hívást biztosít a meghallgatott hirdetésekért cserébe. Európában ez a szolgáltatás már több országban sikeresen működik, többek között említésre méltó a svéd, a német, a francia, a spanyol és az angol freephone.

A Freephone Kft. 1998 októberében alakult, kifejezetten azzal a céllal, hogy ezt a szolgáltatást Magyarországon is meghonosítsa. A reklámtelefon lényege egyértelmű: hirdetés hangzik el a telefonbeszélgetés folyamatában, a szolgáltatást igénybe vevő telefonáló pedig ingyen telefonálhat annak fejében, hogy meghallgatja a hirdetéseket. A telefonálók, miután felhívták a freephone számot, demográfiai adataik alapján egy kódot kapnak, amellyel a későbbiekben pontosan követhető, hogy kik használják a rendszert. A szolgáltatás bevezetése ötletszinten már korábban is felmerült – például a Matáv kezdeményezésében –, de többek között finanszírozási forrás hiányában elmaradt – tette hozzá az ügyvezető igazgató.

A Freephone februárban kezdte meg tényleges működését, jelenleg 180 vonalat bérel a Matávtól, amelyen bármelyik budapesti számról indítható hívás vidékre és mobilszámokra egyaránt. A rendszer jelenleg teljes kihasználtsággal működik, ez okozza azt, hogy a vonalak gyakran foglaltat jeleznek. A tervek szerint első lépésben kiterjesztik a rendszert a mobilszolgáltatókra, illetve később a vidéki nagyvárosokra. Tavasszal indul el az internetes szolgáltatás, amelyet minimális ár ellenében vehetnének igénybe az érdeklődők. Ezen a rendszeren látható hirdetések ellenében lehetne igen kedvezményes áron barangolni a világhálón.

Az új szolgáltatást nagyszabású reklámkampány mutatta be a közönségnek, amelynek legintenzívebb szakasza február végén és március elején zajlott. A reklámok a Wittenberg Stúdió kreatív kivitelezésében a televíziós csatornákon, a rádiókban, a nyomtatott sajtóban és közterületen jelentek meg.

A telefonvonal költséghatékonyan használható hirdetési célokra, mivel pontosan meg lehet határozni, hogy demográfiailag és a földrajzi adatok alapján kiket érjen el az adott reklám. Tovább növeli a hirdetői várakozásokat, hogy csak az elhangzott hirdetések után kell a megrendelőknek fizetni. Sok médiával foglalkozó szakember korábban kérdésesnek tartotta ezt az új médiumot. Például felmerültek olyan aggályok, hogy csak az idősebbek vagy kevésbé fizetőképes közönség veszi igénybe a telefonálás ezen ingyenes formáját. A teszt üzemmód eredményei viszont azt mutatták, hogy pont az a fiatal, 18-tól 35 és 45 év közötti célcsoport hívta az ingyenes számot, akiket a Freephone megcélzott szolgáltatásával. A telefonálók 65 százaléka férfi volt, 62 százaléka családos és több mint 62 százaléka gyermekes.

A rendszer lehetővé teszi, hogy percre pontosan követni lehessen, hogy ki, mikor, hogyan, kit ér el, így a hirdetők pontos életkori és földrajzi adatokat kapnak a célcsoportokról. Királyházi Henriett szerint igazából a hirdetési piacot az határozhatja meg, hogy itt nem kell különböző kalkulált médiakutatások adataira hagyatkozni, hiszen egyértelmű, hogy kihez jut el a hirdetés. Az ingyenes telefon további előnye, hogy nem háttérmédia, hanem perszonális elérést biztosít, ténylegesen meghallgatják a telefonálók az információt, és akaratlanul is magukévá teszik. A rendszer egyébként másfajta logika szerint működik, mint a telemarketing, hiszen ezt a szolgáltatást a telefonáló önként választja és veszi igénybe annak tudatában, hogy ha az ingyenes telefonvonalon telefonál, akkor reklámokat fog hallani. A médium előnyei közé tartozik, hogy a megrendelést értékre, időintervallumra és elért főre lehet kötni, ami nagy mozgásteret biztosít a hirdetőknek.

A médium üzleti kommunikációjával kapcsolatban az ügyvezető igazgató elmondta, hogy nagy hangsúlyt helyeznek a személyes prezentációra. Első körben a médiának és a reklámügynökségeknek, második körben pedig azoknak a kis- és középvállalatoknak mutatják be ezt a hirdetési lehetőséget, amelyek sokkal gyorsabban tudnak dönteni a szabad felhasználású médiabüdzséről.