Ez utóbbit is az esélyesek közé soroltuk volna, ha a film egy kicsit ismertebb, sajnos annak idején a DDB még nem tudta a kacsás filmet az Arany Pengére nevezni. Tudván, hogy az ügynökség egyik idei célkitűzése minél több kreatív díj megszerzése, egyelőre jól mennek a dolgok náluk, és még hol van december? Reméljük, hogy az Epicáról is sikerül elhozniuk egy-két trófeát.

Ami a többit illeti…sehol sem vagyunk. Az, hogy nyugati reklámversenyeken nagyon ritkán sikerült az utóbbi években magyar ügynökségeknek nyerniük, köszönhető a piac viszonylagos fejletlenségének, a társadalmi és kulturális korlátoknak és persze annak is, hogy egy 10 éves piacon az ügyfelek is inkább biztosra mennek. De hogy a régióban sem tudunk teljesíteni, ez már más kérdés.

A csehek hozták a szokásos formájukat, a tavalyi Leo Burnett Prague-sikerek után az egyik legmenőbb ügynökség idén is aratott. Nem könnyű megismételni egy olyan sikert, mint amit a Leo Burnett a kínzómúzeum reklámjaival ért el 2002-ben (talán még emlékeznek, a Prága utcáin, meglepő helyeken kirakott táblákról van szó, amelyeken a szöveg válogatott kínzásokat taglal, ha a nézelődő ezt vagy azt a vétséget elköveti). Sikerült. Az idei Torture Museumos reklámok egyszerűen gyönyörűek, mestermunka minden egyes szpot. A lengyelek jönnek föl. Az oroszok nagyon jó kis filmekkel neveztek szintén, a Nescafénak készült reklámjaik igazán ötletesek – és semmi más nem kellett hozzá, mint egy látszólag Szibériában lévő faház. És a románok: még ők is jobban teljesítettek, mint mi! Egy robbanásszerűen fejlődő piac friss lendülettel nyomult be a Golden Drumra, a román ügynökségek munkáin érezni lehetett az akarást és az ötlethegyeket.

Elmúlt az az időszak, amikor minden azzal magyarázható, hogy Magyarországon még fejletlen a reklámpiac. Rég túlhaladtuk azt az érvet, hogy az ügyfél a hibás. Az sem indok, hogy nincs elég pénz – számtalanszor bebizonyosodott már, hogy a jó ötletekhez nem feltétlenül kell óriási büdzsé. Csak ötletek kellenek.

A Golden Drumon nem csak a „New Europe-isták” voltak ott (mostanában ez a mi nevünk). Nem: ott volt sok nyugati ügynökség vezetője, valamint kiemelkedő marketing és kommunikációs szaklapok szerkesztői és újságírói is. Az alapján, amit Portorozsban láttak, nem a magyarok dicsőségét fogják zengeni határokon át és túl. Még mindig azt fogják látni és írni: tehetséges kis nemzet, csak valahogy, valahogy, valahogy nem megy nekik.