Izom, agy

Felrázni
Magyarországon egyelőre kevesen látták meg a lehetőséget a sport és a kommunikáció összefonódásában. Kevés edző, csapatvezető döntött úgy, hogy profi kommunikátorok segítségét kéri csapata „felrázására”. A megoldás pedig evidens, hiszen a csapatsportágakban játszók számára a sport ugyanolyan munkahely, mint bármi más. Az örök és folyamatos egymásrautaltság, a gyakori megmérettetések pedig még intenzívebbé teszik a sportolók életét.

Az is problémát okoz, hogy a sportvezetők a játékosokat automatikusan fegyelmezettebbnek, alkalmazkodóbbnak tartják, pedig közöttük is ugyanolyan csapatdinamikai folyamatok játszódnak le, mint mondjuk egy irodában.

Képzeljük el például, hogy egy focicsapatban két olyan játékosnak kell nap mint nap együttműködnie a pályán, akik az életben nem értik meg egymást, folyamatos közöttük a feszültség. Az edzők erre figyelnek talán utoljára, és a pszichológus is inkább egyénenként kezeli a játékosokat, mint egy csapat tagjaiként.

Az Albacomp esete
A székesfehérvári Albacomp férfi kosárlabdacsapata közelébe teljesen véletlenül került egy profi kommunikátor, aki mellesleg pr-ügynökséget is vezet. A klub eredetileg új szponzorok kereséséhez kérte az ügynökség segítségét, ám annak vezetője hamar meglátta a belső kommunikáció zökkenőit a kosarasok között.

Az Albacomp minden vágya az volt, hogy országos bajnokságot nyerjen, de ez – a kiváló játékosok ellenére – 1997-ig nem sikerült. Ekkor a székesfehérvári pr-ügynökség vezetője felajánlotta, hogy felméri a csapat belső helyzetét, az erővonalakat, az esetlegesen lappangó belső feszültségeket.

Az Albacomp férfi kosárlabdacsapat eredményei 1996 és 2002 között
Szezon	Eredmény
1996/97	4. hely
1997/98	1. hely
1998/99	1. hely
1999/2000	1. hely
2000/2001	6. hely
2001/2002	6. hely
Forrás: Kreatív

„Rövid kutatásunkból hamar kiderült, hogy az egyik legnagyobb problémát az edző személye jelentette. A volt Jugoszlávia területéről érkező tréner a magyartól eltérő habitussal vezette a csapatot, ráadásul nem beszélt tisztán magyarul” – mondta a Kreatívnak Posch Ede, a Lénia2 ügynökség vezetője.

A magyar kosárlabdasportban egyébként igen gyakoriak a külföldi vendégedzők. A volt Jugoszlávia területéről vagy Oroszországból érkező edzők nagyon szigorú, fegyelmezett edzői módszerrel érkeznek a magyar csapatokhoz. Ez a stílus nem egyezik a magyar hagyományokkal, ami már magában is disszonanciát okozhat a csapatban, nem beszélve a nyelvi és az ezzel együtt járó kommunikációs problémákról.

Más, személyi problémák is okozhatják a sportolók sikertelenségét. Ahogy a munkában, úgy a sportban sem tud bárki bárkivel együtt „dolgozni”, és ezekre a személyi viszonyokra minden edzőnek tekintettel kell lennie.

Bezsákolták

„A kompromisszumkészség az egyik legnagyobb követelmény a csapatban, aki nem tud alkalmazkodni, jó eséllyel számíthat arra, hogy a következő évadra nem szerződtetjük” – mondta Nagy Gábor, az Albacomp első embere.

„Az Albacompnál az elbeszélgetések után fel tudtuk vázolni az erőviszonyokat, és ez támpontot adhatott az edzőnek a csapat-összeállításokhoz. Így nem léptek pályára egyszerre olyanok, akiknek – bármilyen oknál fogva – nem ment olyan jól együtt a játék. A vezetőség az év végén megvált az addigi edzőtől is, aminek fő oka a csapat sikertelensége volt” – tette hozzá Posch Ede.

A kommunikációs szakember által felvázolt problémák átgondolása, és az új edző (Farkas Sándor trénerként kiváló kommunikátor, a székesfehérvári csapat után a soproniakat is győzelemhez segítette) meghozták az eredményt: a csapat 1998-tól három egymást követő évben magyar bajnokságot nyert. (Mindezt úgy, hogy köztudott, a magyar mezőny igencsak kiegyenlített.)

A székesfehérvári csapatnál sem pénz, sem igény nem volt a felmérés folytatására, pedig a kutatás eredményeinek felhasználásával olyan tréningeken vehettek volna részt a játékosok, amelyek feloldották volna az addig kialakult konfliktusokat, ez pedig hatékonyabb játékot eredményezett volna.

Bodon György, az FTC női kosárlabda-szakosztályának egykori vezetője jelenleg egy sportmarketinggel foglalkozó céget vezet. A szakember állítja, a csapatjátékoknál elengedhetetlen a kommunikációs értelemben vett „csapatépítés”.

„Szinte nincs olyan év, hogy új ember ne érkezne egy csapathoz. Az ő beilleszkedését minden esetben menedzselni kell, ahogy a játékosok konfliktuskezelését és beszédkészségét is. A kiugró, a csapat átlagától eltérő személyiségjegyeket pedig mindig meg kell próbálni a többiekéhez igazítani” – mondta a szakember.

A siker kulcsa
A magyarországi gyakorlatban ugyanakkor már az is nagy szó, ha a csapatok vezetői felismerik, hogy esetleg a belső kommunikáció hibája is lehet, ha nem megy a játék. A pszichológus időnkénti segítségén kívül azonban szakembert nem hívnak a probléma kezelésére. Ha mégis, pusztán tanácsot kérnek, a megoldást már nem tőlük várják. Pedig számos felesleges bonyodalom megelőzhető lenne, ha a klub vezetői tudnák, melyik játékos viseli rosszul a nyilvánosságot, és őt megtanítanák kezelni az ilyen helyzeteket. Azt is jó tudni, hogy a bajban kire lehet számítani, hiszen ez a pályán sem jön rosszul. A sportolóknak tartott tréningek során például szándékosan konfliktusokat gerjesztenek, hogy megfigyeljék, kit miben kell segíteni.

Egy csapat sikere ráadásul komoly forintokat is jelenthet egy klub kaszszájában. Míg a fentiekben vázolt felmérés – mai áron – 3-500 ezer forintba kerül, addig a magyar bajnokság 6-8 élvonalbeli csapatának éves költségvetése 2-300 millió forint körül mozog. Ebben pedig jelentős összeggel szerepel a szponzorációs-, illetve reklámbevétel. (A magyar élmezőny csapatainak anyagilag meglehetősen stabilnak kell lenniük, egyébként nem tudnának jó játékosokat szerződtetni.) A támogató cégek – érthetően – a siker mellé szeretnek állni, és egy-két év rosszabb szereplés után már elpártolnak egykori csapatuktól. (A Budapest Honvéd kosárcsapata sokáig egyeduralkodó volt a sportágban, közel harmincszor nyertek bajnokságot. Az 1997–98-as szezonban épp az Albacomp vette el tőlük az elsőséget, ami ráadásul a következő évben megismétlődött. A Honvéd a harmadik évben meg is szűnt, mert elvesztette szponzorait.)

Annak a csapatnak tehát, amelyik elveszti szponzorait, lehetetlenné válik a helyzete. A folyamatos rossz eredmények pedig a nézőszámon, a bérleteladáson és a reklámbevételeken is meglátszanak. A csapategység igénye tehát jóval messzebbre mutat, mint a játékosok érthető győzni akarása. Az emberi teljesítmény itt is – ahogy a multicégek esetében – könnyen pénzre váltható.