„A jó reklám emberi, vagyis olyan dolgot kell tartalmaznia, ami hozzánk közel áll, és akkor lesz eredményes, ha megtalálja velünk a kontaktust” – mondta el a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) szervezésében zajló Reklámkonferencia plenáris ülésén Rubik Ernő építész-feltaláló. Szerinte az általa fémjelzett Rubik-kocka egy olyan tárgy, ami közel áll az emberekhez, népszerűségét pedig ki is használják a reklámok. Példaként egy nagy csokorra való reklámot mutatott be, ami a találmányára és a kocka azon értékeire épül, mint a dinamizmus, az intellektualitás, valamint a nehéz, de nem lehetetlen megoldás. A Rubik-kocka a világon szinte valamennyi iparág reklámjában feltűnt már, a gyógyszerektől kezdve az autón át akár Baptista egyházig.

A reklám a becsületes városban is hazudik

„Gyerekkoromban igaz volt, hogy a jó bornak nem kell a cégér, de ez ma már nem mondható el” - kezdte beszédét a reklámkonferenciákon edzettek számára különösnek ható Jelenits István piarista szerzetes-teológus, és nyomban megállapította, hogy a reklám bonyolult helyzetet teremtett, hiszen alkalomadtán hazudik, máskor meg nem.

A helyzet furcsaságát egy Kosztolányi Dezső idézettel világította meg, az Esti Kornél egyik része a becsületes városról szól, ahol a cipőbolt kirakatában lábrontó és tyúkszemet okozó cipőkre hívják fel a figyelmet, az éttermekben pedig ehetetlen ételeket és ihatatlan italokat árulnak. „A reklám a becsületes városban is hazudik, csak ott éppen negatív formában” – magyarázta Jelenits atya.

A szerzetes szerint ma már a városok telítődtek az egymással versengő és harsány, fogyasztásra buzdító reklámokkal, ami az ember méltóságát veszélyezteti, éppen ezért fontosnak tartja azokat a hirdetéseket, amelyek értéket vagy emberi magatartást népszerűsítenek. „Ma divatos különböző emberi testrészeket ábrázolni reklámokon, és ez rossz, kegyetlenség, mert egy ember nem szeletelhető úgy, mint a szalámi” – fogalmazta meg ellenérzését a szerzetes és példaként említette az éppen aktuális Csabahús reklámot, amin szájak láthatók. Jelenits Istvánnak eleve a Csabahús kifejezés sem tetszik, hiszen kannibalizmust sejtet, a szájak pedig éppen nem állnak kapcsolatban az ízleléssel. Ő szívesebben látna például egy étkező családot a képen, hiszen az étkezés nemcsak az ízlelőbimbókról szól, hanem az együtt elfogyasztott étel öröméről.

Mint a hadsereg

„Könyvek ma is vannak, nyomdászok meg már nincsenek. És ez lehet majd a tanárokkal is” – festette le a jövőt Horn György, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium pedagógiai vezetője, aki a 150 évével fiatalnak számító iskolarendszerről és a kamaszokról beszélt előadásában.

A pedagógus szerint a 19. század a hadsereg szervezéséhez értett a legjobban, és pontosan ennek mintájára sorozták be tankötelezettség címén a gyereket az iskolákba. Az intézmények azonban nem veszik figyelembe a fiatalok sajátosságait, példaként a időérzéküket, a fogalmi gondolkozásukat, előítéletességüket és a szabály-, norma-, értékrend lassan kialakuló folyamatát említette.

Éppen ezért Horn György a jelenlévőktől kért segítséget arra, hogy „az iskola vaskos bástyáit felbontsák”. A pedagógus úgy véli, hogy a gyerekek a médiára odafigyelnek, de a tanárokra nem, főleg, amióta a katedrát elvették. Ráadásul a magas óraszám és a diákok leterheltsége oda vezetett, hogy a tanárok nem gyerekeket, hanem tantárgyat oktatnak, vagyis az iskola lemondott az értékek, szabályok, normák, az öröm és bánat közvetítéséről.

Horn György szerint a szakmai szervezeteknek lenne a feladata, hogy támogatást nyújtsanak civil szervezeteknek a társadalmi célú reklámok kitalálásában, kivitelezésében.

Balkán

Magyarország a világ értéktérképén nem a nyugati posztkommunista országokhoz, hanem a Balkánhoz tartozik – ez már Felcsúti Pétertől, a Raiffeisen Bank vezérigazgatójától hangzott el, aki egy tavaly végzett Tárki-kutatást ismertetett. A felmérés az 1980-as években indult World Value Survey kutatás ötödik hullámában készült, és olyan eredményt közöl, mint hogy száz magyarból 75 gondolja, hogy a törvényeknek mindig engedelmeskedni kell, és hiszi, hogy a sikerhez kemény munka kell, mégis 75 szerint Magyarországon rákényszerül az ember arra, hogy pár szabályt áthágjon, és 82 szerint nem lehet becsületesen meggazdagodni.

„Nem bízhatjuk csak a politikusokra, hogy egy társadalom értékrendje megváltozzon” – mondta a bankvezér, szerinte mindannyiunk felelőssége a változások sürgetése, ezért indították el az Értéktér.hu oldalt.

A délelőtt egy rövid kerekasztal beszélgetéssel zárult, ahol az alábbi gondolatok hangoztak el:

Jézus reklámszerűen fogalmazott, vannak olyan mondatai, amelyek önmagában is megállják a helyüket, és nem csak egy egész gondolatrendszerben. (Jelenits István)

A reklámszakma tudása nem csak profit érdekében használható. (Horn György)

A kapitalista társadalmak a válság hatására az erkölcsi kategóriák hiányát hangsúlyozzák. (Felcsúti Péter)