Kábelesek támadták a digitális átállás menetét
A szokásos évi szerződéskötések, közgyűlések és taggyűlések, a csatornák és kábelszolgáltatók, valamint a műszaki fejlesztéseket végző cégek megismerkedése és kapcsolattartása céljából a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség (MKKSZ) és a Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség (MKHSZ) szeptember utolsó napjaiban idén is megrendezte közös szakkiállítását és konferenciáját Tihanyban.
Se médiatörvény, se végrehajtási rendelet
Az első nap pódiumbeszélgetésén a digitális átállás menetéről és modelljéről volt szó – paprikás hangulatban. A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának (NHHT) alelnöke, Rozgonyi Krisztina ismertette az átállás eddigi menetét, és közölte, a törvény által előírt pályáztatási folyamat lezajlott. A mindkét pályázaton nyertes Antenna Hungáriával (AH) szeptember elején megkötötték a szerződést, ezzel kapcsolatban a hatóságnak nincs több teendője. A következő nagy lépés az analóg sugárzás lekapcsolása, amelynek határidejét a telekommunikáció szabványosításért felelős ITU (International Telecommunication Union) 2015-ben, az Európai Bizottság 2012-ben szabta meg. Mivel azonban AH már 2010 végére 95 százalékos lefedettséget ígér, a törvényi előírás szerint pedig a kikapcsolás feltétele a 94 százalékos tényleges hozzáférés a közszolgálati műsorokhoz, a lekapcsolásra korábban is sor kerülhet. A végrehajtási rendelet azonban, amely szabályozná a monitoringot is, azaz, hogy kinek és milyen módszerrel kell majd lemérni a tényleges hozzáférést, még nem született meg – mondta el Rozgonyi.
Vári Péter, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) munkatársa is beismerte: amellett, hogy megint megtorpant a régóta ígért új médiatörvény tervezetének tárgyalása, – ami „nem késlelteti, de megnehezíti az átállást” – mintegy öt kormányrendelet is hiányzik a zökkenőmentes digitális átálláshoz. Ezek a digitális tévékészülékek kereskedelmi forgalomba hozataláról, a regionális és helyi közszolgálati műsorokra pályáztatásról, valamint a forrásokról szóló rendeletek, de nagy vita folyik még a közszolgálati műsorokra adott állami támogatásokról is és arról, hogy a frekvenciahasználat díjából mennyit kelljen a digitális átállásra fordítani. Ez utóbbiak ugyanabba a kalapba kerülnének, ahová az állami források, és nem kérdés, hogy a platformsemlegesség lenne az elosztás egyik fő alapelve – szögezte le Vári. Majtényi László, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöke szintén a végrehajtási rendeletet sürgette, mert – mint mondta – annak hiányában a műszaki és társadalmi felkészítésre szánt összegeket nem lehet elkölteni, illetve fennáll a veszélye, hogy rossz célokra mennek el, amelyek nem segítik a digitális átállást.
Nagyságrendileg 2008-ban 1,8 milliárd forintról van szó, amelyből 880 millió az ORTT-nél parkol, 660 millió pedig a magyar országgyűlés költségvetésében szerepel, a fennmaradó rész jönne az NHH-tól az analóg frekvenciadíjakból. A pénzeket Majtényi szerint egyrészt társadalmi felvilágosító kampányra, másrészt pedig kedvezményes set-top-box vásárlásra kellene fordítani.
Különböző üzleti modellek
Éles vita alakult ki arról, hogy mit jelent az átállás a 800 ezer, jelenleg csak analóg tévéadással rendelkező, főként a legszegényebb rétegből kikerülő nézők számára. A szakemberek szerint téves az a médiában elterjedt nézet, hogy akinek nincs kábele, az ingyen fog hozzájutni 11 csatornához, a set-top-boxokat ugyanis nem lehet ingyen adni, Majtényi szerint pedig épp a legszegényebbeknek kell majd legtöbbet tenniük az átállás érdekében. Rozgonyi szerint pont ezért a 800 ezer háztartásért fog megindulni az egészséges piaci verseny, Rajkai László, az MKHSZ elnöke viszont úgy vélte, a kialakuló kép komoly visszásságokat tartalmaz. „Egyik oldalról 800 ezer rászorulóról beszélünk, a valóságban pedig a legmagasabb technológiai szinttel, HD-adásokkal és MPEG4 tömörítéssel indulunk. Ez olyan, mintha a Máltai Szeretetszolgálat a Gundelban osztana ebédet” – fogalmazott. A közönségből felszólaló kábelszolgáltatók elsősorban azon háborodtak fel, hogy a jelenlegi helyzet és az átállást szabályozó ideiglenes törvény (2007. évi LXXIV. törvény a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól) diszkriminatív. Szerintük az, hogy a többségben főleg kis- és középvállalkozásokban működő kábelszolgáltatók piacára belép egy nagy, államilag támogatott cég, egyenlőtlen esélyeket jelent. „Mi komoly jogdíjakat fizetünk a tartalmakért, az állam számára pedig ingyen terjesztjük a közszolgálati műsorokat. Ezzel szemben az AH műsorszórási díjat kap majd a csatornáktól, ugyanúgy a közszolgálati tévéktől is” – fogalmazta meg a problémát egyikük.
A támadásokat Kárpáti Rudolf, az AH ágazatvezetője próbálta visszaverni, aki többször is elmondta: az AH nem kap semmilyen állami támogatást. „A versenyelőnyünk – ha ezt egyáltalán annak lehet nevezni – abból fakad, hogy pár tízmilliárd forintot invesztálunk a hálózat kiépítésébe és 12 évig üzemeltetésébe. A HD megoldás a közszolgálati csatornák saját választása, az üzleti modellt pedig a pályázati kiírás befolyásolta: az MPEG4 5 pluszpontot jelentett a pályázat elbírálásában, és szintén pluszponttal ösztönözte a kiírás, hogy az 5 frekvenciakészletből egyet mobilszolgáltatásra használjunk. Két frekvenciakészlet csak 2012 után érhető el, a maradék kettőn pedig az induló csatornák felét gyakorlatilag az állam előre meghatározta. Ilyen feltételekkel öngyilkosság lenne fizetős platformot indítani” – fogalmazott Kárpáti, de hozzátette: „Ingyenességet sosem állítottunk. Dominánsan szabad hozzáférésű platformról beszélünk, amiben ugyanúgy fizet mindenki, mint a kábeltelevízióknál, csak más modellben. Míg nálunk döntően a műsorszolgáltató fizet, hogy használja az infrastruktúrát, addig a kábeleseknél az előfizető viseli a költségeket.”
Ujjukba harapnak a nagy kereskedelmi tévék
A két nagy kereskedelmi csatorna is elbaltázottnak tartja a sorrendet, Várdy Zoltán, a Tv2 vezérigazgatója és Róbert Ákos, az RTL Klub vezérigazgató-helyettese egyaránt a „nem tudjuk, melyik ujjunkba harapjunk” képpel szemléltette a helyzetüket. Október 13-ig mindkét csatornának el kell döntenie, hogy fel akarnak-e kerülni az AH platformjára, egyelőre azonban még elképzelésük sincs, a külföldi központban melyik döntés fog megszületni. „Ha most nem megyünk fel, a törvény szerint örökre le vagyunk tiltva, ha pedig felmegyünk, akkor a konkurencia fejlesztését finanszírozzuk, tehát saját üzleti érdekeinkkel ellentétes lépést teszünk” – fogalmazott Várdy. „Egy massza kellős közepén vagyunk, amiből nem látom a kiutat” – kontrázott Róbert Ákos, aki szerint mindez az értelmetlen rohanás következménye. A Viasat3 vezérigazgatója, Kocsis Attila úgy fogalmazott: bár nekik csak december 1-jéig kell döntést hozniuk, ezt megnehezíti, hogy a szerződések, tervek és várakozások mind technikai lefedettség-központúak. „Minket az érdekel, hogy konkrétan hányan fogják nézni az adott platformot. A hatósági szerződés azonban semmilyen garanciát nem tartalmaz arra, hogy van-e kilépés a platformból, ha nem sikeres. Így viszont az üzleti modell még csak nem is tervezhető.”
Kábelbarátok
A szakma sérelmeinek és a jövő kihívásainak heves megvitatása után a hangulat hamar oldódott: megnyílt a szakkiállítás és vásár a csatornák és partnerek standjaival, testfestett AXN-es lányokkal, Hustler-es sztárokkal, óriáskacsával, számítógépes és nyereményjátékokkal és akciós árakkal. A vacsora köré a 10 éves National Geographic szervezett citromsárga luftballonos mulatságot és versenytánc-előadást, majd az MTV partyján ropták hajnalig a kábelesek. Másnap bemutatkoztak a csatornák (az újdonságokról itt és itt), a Poén tv élő felvételt készített, aztán késő este az Erotic Spice mutatott be egy erotikus showműsort. Mindeközben pedig megszülettek az üzleti megállapodások, megköttettek a szerződések, és „megápoltattak a kapcsolatok”.
