Korrektúra 2010 médiakonferencia: összefoglaló
2010-11-23
Médiaemberek, tartalomszolgáltatók, szakpolitikusok és politológusok mondták el Tihanyban a véleményüket a médiatörvény-tervezetről. Összefoglalás az MTI anyagai alapján.
Korrektúra 2010 címmel médiakonferenciát szervezett a kormány a média szereplőinek bevonásával a médiatörvény-tervezet megvitatásának céljából.
Médiaemberek, tartalomszolgáltatók, szakpolitikusok és politológusok mondták el Tihanyban a véleményüket a médiatörvény-tervezetről. Összefoglalás az MTI anyagai alapján.
Korrektúra 2010 címmel médiakonferenciát szervezett a kormány a média szereplőinek bevonásával a médiatörvény-tervezet megvitatásának céljából. Anyagunk teljes egészében az MTI tudósításainak szinte azonos átvétele.
Szalai: Sokan vártuk |
Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökasszonya azzal kezdte beszédét, hogy a „sokan vártuk ezt a pillanatot" – utalva arra, hogy a parlament elé hétfőn benyújtották a médiaszabályozás módosításáról szóló törvényjavaslatot. Hogy kik várták, arról nem esett szó, mindenesetre Majtényi László, az NMHH jogelődje, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöke a múlt héten Debrecenben megtartott összegyetemi Médiakonferencián azt mondta http://www.mohaonline.hu/eszme/majtenyi_laszlo_mediakonferencia_pecs_media%20_alkotmany, hogy ezzel a médiatörvénnyel annak idején egyszerűen nem kerülhettünk volna be az Európai Unióba.
Szalai szerint a törvény azért is megfelelő lesz, mert már nem volt tovább fenntartható az eddigi pazarló intézményrendszer. A közmédiumok a működésképtelenség határán vannak, és eddig vezetők nélkül "tengődtek", miközben milliárdok folytak el különböző jogcímeken - hangsúlyozta.
Az eddig fennálló ORTT sem tudta maradéktalanul ellátni feladatát. Szerinte már az sem volt tartható, hogy egy 15 éve íródott médiatörvényre hivatkozva próbálta a médiavilág érvényesíteni a közösség érdekeit - tette hozzá.
Mint kiemelte, a régi médiatörvény, amely a duális (közszolgálati és kereskedelmi) médiarendszer létrehozását tűzte ki célul, nem tudott valós versenyt kialakítani a hazai médiapiacon. A közszolgálatiság mint mérce pedig csak elméleti szinten létezett - jegyezte meg.
"Eljött a lehetőség, hogy újraszabjuk a médiavilágot" - jelentette ki az NMHH elnöke, hozzátéve, hogy az új törvénycsomag új szemléletet tükröz. A mostani szabályozási tervben a vélemény-, a szólás-, a sajtószabadság már nem öncél, hanem a közösség érdekét, a társadalom integritását szolgálja.
Szalai Annamária az új médiaszabályozást illető kritikákra úgy válaszolt: inkább arról kellene beszélni, hogy mitől lehet jobb a szabályozás, és a nézők viszontláthatják-e majd elképzeléseiket az új médiatörvényben.
Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökasszonya azzal kezdte beszédét, hogy a „sokan vártuk ezt a pillanatot" – utalva arra, hogy a parlament elé hétfőn benyújtották a médiaszabályozás módosításáról szóló törvényjavaslatot. Hogy kik várták, arról nem esett szó, mindenesetre Majtényi László, az NMHH jogelődje, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöke a múlt héten Debrecenben megtartott összegyetemi Médiakonferencián azt mondta , hogy ezzel a médiatörvénnyel annak idején egyszerűen nem kerülhettünk volna be az Európai Unióba. Szalai szerint a törvény azért is megfelelő lesz, mert már nem volt tovább fenntartható az eddigi pazarló intézményrendszer. A közmédiumok a működésképtelenség határán vannak, és eddig vezetők nélkül "tengődtek", miközben milliárdok folytak el különböző jogcímeken - hangsúlyozta. Az eddig fennálló ORTT sem tudta maradéktalanul ellátni feladatát. Szerinte már az sem volt tartható, hogy egy 15 éve íródott médiatörvényre hivatkozva próbálta a médiavilág érvényesíteni a közösség érdekeit - tette hozzá. Mint kiemelte, a régi médiatörvény, amely a duális (közszolgálati és kereskedelmi) médiarendszer létrehozását tűzte ki célul, nem tudott valós versenyt kialakítani a hazai médiapiacon. A közszolgálatiság mint mérce pedig csak elméleti szinten létezett - jegyezte meg."Eljött a lehetőség, hogy újraszabjuk a médiavilágot" - jelentette ki az NMHH elnöke, hozzátéve, hogy az új törvénycsomag új szemléletet tükröz. A mostani szabályozási tervben a vélemény-, a szólás-, a sajtószabadság már nem öncél, hanem a közösség érdekét, a társadalom integritását szolgálja. Szalai Annamária az új médiaszabályozást illető kritikákra úgy válaszolt: inkább arról kellene beszélni, hogy mitől lehet jobb a szabályozás, és a nézők viszontláthatják-e majd elképzeléseiket az új médiatörvényben. |
Balogh: Az RTL Klub megközelítése a cél |
Az egymással versengés helyett egységes cél érdekében dolgozó közmédiumok a mainál olcsóbban és hatékonyabban működnek majd, de minden egyes megtakarított forintot magyar tartalom készítésébe kell fordítani - hangoztatta Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnöke. Ha egy nagy kereskedelmi tévé több csatornát is működtet, azok híradóit minden bizonnyal egy központban készítenék - vélekedett Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója, aki a színvonalat és a nézettséget szembeállító kérdésre azt mondta: az is siker, ha egy adó nem hozza ugyan a legnagyobb nézettségi mutatókat, de eléri az adott produkcióval megcélzott csoportot. Urbán Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa arról beszélt: az összevonást tulajdonképpen már korábban meg kellett volna lépni. Megemlítette: a felnövekvő nemzedékek már nem rádióban, tévében gondolkodnak, ezért nagyon nagy tudatossággal kell megtervezni, hogyan és hol érhetőek el közszolgálati tartalmakkal ezek a korosztályok. Szerinte ahhoz mérhető "átfordításon" kell átesniük ezeknek a cégeknek, amely a Magyar Rádió pár évvel ezelőtti átalakításához hasonló mértékű. A médiatörvény tervezetének hiányosságaként említette, hogy a normaszöveg nem határozza meg pontosan, mit is jelent 2010-ben a közszolgálatiság. |
Gerényi: Szórakoztató tartalmakért képtelenség pénzt kérni |
A következő évtized „nagyon kemény lesz mindannyiunknak" – mondta Gerényi Gábor, a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének (MTE) elnöke, s egy felvetésre válaszolva megemlítette, alig néhány honlap él meg abból, hogy automatikusan felpakolják a híreket, ahogy a nagy keresők vagy tartalomboltok piaca is kevés szereplős. A táblagépeket övező várakozást a kilencvenes évekbeli CD-ROM-lázhoz hasonlította; ezt a helyzetet a megérkező ingyenes internet gyökeresen megváltoztatta. Arról is beszélt, hogy eladni elsősorban gazdasági, üzleti információkat lehet; szórakoztató tartalomért szinte képtelenség pénzt kérni. A közmédiumok közös hírportáljáról szólva arra emlékeztetett: a BBC-nél jól működik ez a modell. Pach Ferenc, az MTI főszerkesztője szerint egy jól működő médiarendszernek szüksége van egy átfogó hír- és képszolgáltatást nyújtó, megbízható, kiegyensúlyozott, szakmailag korrekt hírügynökségre. Megemlítette, hogy a hírügynökségek korábban jól működő üzleti modelljét az internet elterjedése borította fel, hiszen a világháló révén a közzététel után egy másodperccel már olvasható egy anyag; erre a fejleményre máig keresik a választ ezek a cégek. Weyer Balázs, az Origo főszerkesztője megjegyezte: nekik nem rossz a közszolgálati hírgyár kialakítása, hiszen fokozza a versenyt, ennek révén a hírek iránti érdeklődést, ráadásul így minden médiumnak ki kell találnia, milyen pluszt tud a hírügynökségi anyaghoz fűzni. |
Újhelyi: A Petőfit nem a rögeszmék határozzák majd meg |
Lesz változás a Petőfi Rádió műsorában, de irányát nem a rögeszmék, nem az előítéletek, hanem praktikus célok fogják meghatározni - mondta Újhelyi Zoltán, a Magyar Rádió vezérigazgató-helyettese. A vezérigazgató-helyettes úgy véli: a Kossuth Rádió lefedettségén jó lenne pozitív irányban változtatni. Mint mondta, jelenleg 13 helyi adóállomás kialakítása van folyamatban, de eddig csak kettő épülhetett meg. Arra a kérdésre, hogy a nagyobb lefedettség két közszolgálati rádiócsatorna frekvenciacseréjével érhető-e el, Újhelyi Zoltán úgy válaszolt: "benne van a lehetőség". A Petőfi Rádióról szólva elmondta: a csatorna által kínált zenének az is lehet a funkciója, hogy átvezesse a közszolgálati adókhoz a fiatalokat. Tiszttartó Titusz, a Class FM programigazgatója ugyanezen a pódiumbeszélgetésen azt mondta: nem örülne, ha drasztikus változás állna be a Petőfi műsorában, de ha ez mégis megtörténik, a Class FM fel van rá készülve. "Fontos a Petőfi által kiszolgált fiatal célcsoport" - fogalmazott. Módos Márton, az InfoRádió főszerkesztője azt mondta: az előző médiatörvény olyan rossz volt, hogy ahhoz képest bármi jobb. A mostani tervezet előrelépés az előzőekhez képest - hangsúlyozta. Szerinte az 1996-os jogszabály egy nem létező, torz piacot hozott létre, amelyben minden szabály a televíziózásra volt kitalálva. Ez "gigantikus televíziós túlsúlyt" hozott létre a médiaszektorban, ami a bevételeken is látszik. Az új jogszabállyal jelentős hátrányt kell ledolgozni, és egyúttal meg kell nézni, hogy melyek a piac vadhajtásai. A "nemzeti együttműködés eszközével élve" eljuttatták javaslataikat a törvényalkotókhoz, és meglátják, hogy ezek érvényesülnek-e majd - mondta az InfoRádió főszerkesztője. A hírek médiumok számára ingyenessé tételének tervéről szólva Módos Márton azt mondta: a hírek minőségétől, előállításuk gyorsaságától is függ, hogy érdemes lesz-e őket beszerezni. Újhelyi Zoltán a hírek ingyenességéről úgy vélekedett: ezzel az új tervvel nem jön létre hírmonopólium, egy kereskedelmi rádió attól még dönthet amellett, hogy saját erőforrásaival szerzi be a hírt, és saját tudósítóját küldi ki az eseményre. Hozzátette, hogy a közmédiumok egymáshoz való közeledése a hírműsorokban is érződni fog, hiszen egy külföldi tudósító írott és hangos anyagot is el tud készíteni. Módos ehhez hozzáfűzte: a BBC tudósítói kötelesek több felhasználói felületre dolgozni, tehát a brit közszolgálati rádiónak, televíziónak, online-nak és a BBC világszolgálatnak is le kell adni a tudósítást. Hasonló munkamódszerre itthon is akad példa: az MTI római tudósítója egyben a Népszabadság és a Magyar Rádió tudósítója is, és erre a fajta újságírói munkára az új médiatörvény-tervezet kifejezetten lehetőséget is ad – mondta. |