Gurul a golyó, ki tudja, hol áll meg. Hamar megáll, sok a golyó, hiszen a bank az ország 3199 pontján megtalálható. „A bank, amely igazán közel áll Önhöz.” Testileg és lelkileg, nyilván. Valahogy így kezdődött.

„A piacra három hónap alatt egyszerűen be kellett robbannunk. Ennek eléréséhez nagyon modern, nyugati színvonalat tükröző, erőteljes kreatív stratégiát alkalmaztunk. A reklámokat arra építettük, hogy a bank az ország rengeteg pontján megtalálható. Végre egy bank, amely mindenhol ott van” – emlékezett vissza Kozma Péter a Kozmo-s időkre. – „Már az első reklámban is az a szlogen szerepelt, amelyet Geszti Péter írt, és egészen máig megmaradt. Mind a szlogennel, mind a képpel a bank kiterjedt hálózatára utaltunk.”

Vándor gyalogol a kietlen pusztában. Sehol semmi. Váratlanul egy postahivatal nő ki a földből. A vándor elégedetten feldob egy ezüstgolyót, majd besétál. „Minden út hozzánk vezet.”

Ugyanaz a férfi a postán. Csinos nők még csinosabb nőkké változnak át az ablak mögött, amerre csak nézünk. „3200 lehetőség…” – és mind jobbnál jobbak.

A reklámok továbbra is azt sugallják, hogy egy nagyon nagy bankról van szó. A jól bevált golyó-jelkép mellett már egy férfi is megjelenik a reklámokban. „A szereplő Müller Péter, aki az operatőr, Kapitány Iván osztálytársa volt a főiskolán. Kitaláltuk, hogy Mütyi jól mutatna a reklámfilmekben. Ezután ő lett az általános imidzsreklámok főszereplője. A golyót érdemesnek tartottuk meghagyni az embléma részeként, hiszen az emberek számára már ismertté vált a bank jelképeként” – mondta Kozma Péter.

Egy játékmackó vallomása a traktor előtt, enyhe tájszólással: „Én azért vettem Postabank-jegyet, mert nem kellett messzire utaznom, hogy befektessem a pénzemet.”

Egy következő filmben pedig mackó az irodaszékben íróasztala előtt, komoly üzletemberként. Felbukkan a reklámokban ez a kedves, aranyos mackó. Lehet szeretni, mindenki magáénak érezheti. „Háromféle reklámstratégiában gondolkodtunk” – folytatta Kozma Péter. – „Az imidzsreklámok mellett a mackó személyével megjelent a reklámok második csoportja is. Ezekben azt igyekeztünk kifejezni, hogy mi tényleg, igazán közel állunk mindenkihez. A reklámok harmadik csoportja főleg az üzletembereket célozta meg. Ezek absztraktabbak voltak, és mindig fekete-fehérek.”

„Hé, emberek! Valaki elvesztette a betétszámlakönyvét!” – kiabálja egy nő a tömegben. A tömeg egy emberként lendíti a magasba számlakönyvét. Mindenkinek van, egyetlen férfinek üres a keze, Mütyinek.

Ekkor már az Akció készíti a Postabank reklámjait. „Amikor az Akcióhoz kerültek a Postabank-reklámok, a kiterjedtség hangsúlyozása mellett fontossá vált az is, hogy más, lényeges üzeneteket is továbbítsunk az ügyfelekhez. Az emberek ugyan be tudták azonosítani a bankot, de nem emlékeztek a konkrét szolgáltatásokra” – magyarázta Geszti Péter, az Akció kreatív igazgatója. – „Az első nálunk készült reklámban már a szolgáltatás, illetve maga a betétszámlakönyv került a középpontba.”

„Ezt egy életen át kell játszani…” – szól Presser Gábor fülbemászó szerzeménye Hevesi Tamás előadásában. A színpad fölött felirat: „Táncolj velünk, ha igazán közel állunk hozzád!” A fiatalok táncolnak, Mütyi a zenekarban gitározik.

„A négy az egy meg egy meg egy meg még egy…” – egy újabb vidám dalocska. Férfi erőművészek, majd nők, majd kisfiúk, majd kislányok csíkos tornadresszben énekelnek. A Postabank négy százalékkal emelte a kamatot.

„Nyisd ki, nyisd ki újra a szíved…” – a legbolondosabb Postabank-reklám, itt a tavasz, hű, de jó, ráadásul a bank a betétszámlakönyvek kamatát is megemelte négy százalékkal.

Ezt követően jött egy rock’n’roll korszak a Postabank-reklámok történetében. „Ez a »szenzációs négyes« és a »nyitnikék« reklámok időszaka” – mesélte Geszti Péter. – „Ekkor ugyanis a bank kérésére muzikálisabb reklámok születtek. Ezek a reklámfilmek kreatív szempontból jóval merészebbek, könnyedebb hangvételűek, mint amelyeket például egy nagy nemzetközi bank megengedett volna magának. Annyira népszerűek lettek ezek a hirdetések, hogy az emberek egy idő után elvárták, hogy a Postabank-reklámok szórakoztassák őket. A „szenzációs négyes” egyetlen és legfontosabb mondanivalója a négyszázalékos kamatemelés volt.”

Két kisgyerek sétál be egy múzeumba. A falon függő képek – amelyek valójában az előző reklámok szereplőit ábrázolják – megelevenednek előttük. A múzeumőr szerepében Mütyit láthatjuk.

„A múzeumban játszódó reklámfilm az előző szakasz lezárását jelenti, a Postabank saját reklámtörténetének feldolgozásával. A bank nem hozott ki új konstrukciót a piacra, hanem egy újfajta imidzset szeretett volna, ezt a határvonalat jelképezte a visszatekintés. Ezután találtunk rá Kedves József figurájára, ekkor következtek a Reviczky Gábor főszereplésével készült reklámfilmek.”

A Mindent vagy semmit című műsorhoz hasonló vetélkedőn a férfinek nem jut eszébe a Postabank neve, pedig már ott van a nyelvén, de sajnos lejár az idő. Hál’ istennek maradt még egy lehetőség, a reklámnak folytatása is van. Most már nem kockáztathat a játékos. Mindig a Postabankra gondol. „Ez nem lehet kérdés.”

„Kifut a tej, sürget a főnök, rohan az idő, kerget a tatár…” Reviczky Gábort láthatjuk kétségbeesve, amint valóban menekül a tatárok elől, pedig még a pénzügyeit is el kell intéznie. Ez utóbbit megoldja helyette a Postabank.

„A vetélkedős játék egyfajta kikacsintást jelentett a nézők felé. Egy picit idézőjelbe téve működtek ezek a reklámok. Éppen aktuálisnak számított a téma, ugyanis ekkoriban tetőzött a tévés vetélkedőmánia. Az emberek egy része szerette és nézte, más része viszont ostobának tartotta ezeket, és nevetett rajtuk. A Reviczky-féle sorozatban a legjobb és legnépszerűbb a telebank hirdetése lett. Úgy gondolom, ez a reklám sikeresen ötvözte az imidzs és a konkrét szolgáltatás megismertetését.”

Egyszerű fehér alapon egyetlen mondat: „Tiszta bankkal indulunk.”

„A bank körüli botrányok következtében a reklámok által sugallt imidzs véglegesen elszakadt a valóságtól. Az utolsó hirdetés nem megrendelésre készült. Egy régebbi ötletem volt, amelyet egy marketingmegbeszélésen előadtam. Amikor a bank új vezetése munkába állt, szóba került, hogy valahogy ki kellene fejezni a bank változásait a hirdetésekben. Ekkor jött képbe ez az ötlet. Az új kampány a sajtóban és óriásplakátokon zajlott” – mondta el végül Geszti Péter.

Hogyan tovább? Mikorra ez a cikk megjelenik, már látható a folytatás. A reklámokat továbbra is az Akció készítheti.