A mosóporokat két csoportba soroljuk: az automata gépekhez használt fékezett habzásúak (hazai piac 85 százaléka) és a nem fékezett habzásúak. Ez utóbbi kategóriába tartoznak például az áztatók, és egyéb speciális tisztítószerek. A fékezett habzású mosószereken belül három csoportot különböztetünk meg, úgymint az alacsony, közép- és prémium árkategóriákat.

Gyártók és kategóriák

A prémium kategóriában három nagyobb gyártó, a Procter & Gamble, a Unilever, a Henkel, valamint két kisebb, a Vegyiművek és a Benckiser van jelen.

A legutolsó piackutatási adatok szerint, a prémium kategória a teljes mosószer forgalom 18,1 százalékát teszi ki. A márkák közül az Ariel 10,7 százalékos, a Persil 5,3 százalékos, az Omo pedig 2,1 százalékos részesedéssel rendelkezik.

Ez a 18,1 százalékos arány Nyugat-Európában 40-50 százaléknyi. A prémium mosószerek forgalma Magyarországon tehát még alacsony. A kategória – amire jellemző, hogy tisztítóhatása jobb az alacsonyabb árkategóriába tartozó termékhez képest – egyébként a rendszerváltás előtt egyáltalán nem volt jelen hazánkban. Ennek megfelelően az ára is magasabb.

Hangsúly a minőségen

„A teljes prémium kategóriára jellemző, hogy a gyártók hirdetéseikben nem az árat, hanem a termék minőségét hangsúlyozzák. Mi például az Ariel esetében a patyolattisztaságot hangsúlyozzuk, míg a Persil, a legnagyobb konkurens márka a 40 Celsius fokos mosásra helyezi a hangsúlyt” – mondta Váradi József.

Véleménye szerint a folyamatos termékfejlesztés és pozicionálás, valamint az erős hagyományos kommunikáció a titka mindennek. Legfontosabb az elektronikus média, illetve emellett a bolti kommunikáció. A vásárlók lojalitása a mosóporok esetében viszonylag alacsony – hangsúlyozta. Például, míg az egészségügyi betétek iránti lojalitás 50-60 százalékos, addig a mosószerek esetében ez átlagosan 30 százalék. Ez azt jelenti, hogy a vásárlók ilyen arányban veszik mégegyszer ugyanazt a terméket.

Folyamatos fejlesztés

és hirdetés

A mosópor nem kozmetikai termék, így nem 5–10 évig, hanem hosszú évtizedekig piacon lehet tartani. Ehhez viszont az kell, hogy a márka 1-2 évente alapos változáson menjen keresztül. Az Ariel Magyarországon 7 éve van piacon, és ennyi idő alatt 6 generációja futott le. A mosóporoknál a legfontosabb horizontális változások közé tartozik a koncentrátumok megjelenése a piacon. Ide sorolhatjuk a likvid, azaz folyékony és az utóbbi időben a tablettás kiszerelésű mosóporokat is. Ezzel szemben a vertikális változásokhoz tartozik például az öblítő és a mosópor kombinációjának megjelenése, valamint a száraz, spray-ként kapható mosószerek, amelyek használatakor nem kell vízzel is kimosni a ruhát.

A prémium kategóriában három nagyobb gyártó, a Procter & Gamble, a Unilever, a Henkel, valamint két kisebb, a Vegyiművek és a Benckiser van jelen.

A mosóporoknál elsősorban a termék formuláján és a csomagoláson lehet folyamatosan változtatni. Ezen a két területen a fejlesztők külön-külön csapatként dolgoznak, de az új termékek bevezetésénél a szálak összefutnak. Két éve például a legnagyobb újdonságnak a kemény vízben is használható mosószerek számítottak. Az egész egy marketingötletként indult, és nagyon nagy üzleti siker lett belőle.

A termék sikere mindig attól függ, hogy hány vásárló próbálja ki a megújult mosóport.

A mosóporok esetében a csomagoláson a terméklogó állandó, biztos elem, a generációváltásra általában az új alcímekből következtethetünk.