Végzettségét tekintve szociológus, szakmai pályafutása 1969-ben kezdődött, amikor belépett a Magyar Rádió és Televízión belül működő Tömegkommunikációs Központba, ahol volt kérdezőbiztos, osztályvezető, szervezésért felelős igazgatóhelyettes, végül pedig igazgató. 1990-ben Sterk Péterrel közösen megalapította a Szonda Ipsos közvélemény-kutató intézetet, amely az évek során az összes szegmensre kiterjesztette tevékenységét, kezdve a választások exit poll-kutatásaitól a társadalomkutatáson át egészen a különféle fogyasztói piaci szegmensek felméréséig.

„Ő a megközelíthetetlen öreg, egy karizmatikus ember, akinek nem lehetett ellentmondani” – beszélt róla egy ügynökségi vezető, hozzátéve, hogy az ókorban biztos helye lett volna a vének tanácsában. Gyakran szerepelt a médiában, és egyértelműen a baloldal szellemi holdudvarába sorolják, egy darabig közös tanácsadócéget működtetett például Szigetváry Viktorral, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon egykori bizalmi emberével.

Jelentős szerepe volt a Szonda sikersztorijában, a magas forgalom elérésében. Jó érzékkel vette észre, hogy a cég fő tevékenységi körét már korán, 1992-től főképp a piackutatásra kell felépíteni, annak ellenére, hogy a legnagyobb visszhangot mindig a politikai közvélemény-kutatások keltették. 2009-ben az addigi tulajdonosokat kivásárolták, azóta nem aktív. Egyes vélemények szerint neki pont időben sikerült kilépni, nem egy öreg focista, aki még mindig megpróbál futni, bár nem megy neki.

2000 és 2006 között a Magyar Reklámszövetség elnöke, további két évig pedig elnökségi tag volt. Rengeteg szakmai konferencián szerepelt előadóként a 90-es és 2000-es években, és nagyszámú szakkönyv megírásában, lektorálásában, szerkesztésében vett részt. Egyike a GKI Gazdaságkutató tulajdonosainak.