Magyarok a Top 100-ban
Növekvő napilappiac a fejlődő országokban
2002-12-19
Az olvasók számának növekedéséből nem következik automatikusan a hirdetési bevételek emelkedése – állítja a Campaign elemzője. Bár kijelenthető, hogy mindent öszszeszámolva a világon egyre nagyobb piacokat hódítanak meg a napilapok, ez csakis a fejlődő országoknak köszönhető.
Általánosságban elmondható, hogy nő a napilapok összpéldányszáma a világon a Campaign adatai szerint, és ugyanez igaz hosszú távon a választékra is. 1997 és 2001 között az összpéldányszám 4,8 százalékkal, a választék pedig 8,2 százalékkal nőtt. A növekedés szinte teljes mértékben a fejlődő világban ment végbe. A fejlett gazdaságban, mint például Japánban, az Egyesült Államokban és az Európai Unióban mindennek épp az ellenkezője történt: a példányszám és a választék csökkent. Ez a trend már évek óta nyilvánvaló. A fejlődő piacokon a népesség növekedése, a műveltségi szint és az életminőség javulása mind az olvasók számának emelkedéséhez vezetett, miközben a fejlett piacokon a fiatalok egyre inkább más médiából – a televízióból vagy az internetről – szerzik meg az információkat és a híreket.
A napilapok átlag példányszáma 676 400-os értékkel a világon Japánban a legnagyobb. A második legmagasabb átlagot. Thaiföldön tartják nyilván, de még ott is csak a fele az összeg a Japánra jellemzőnek. A világon az átlag példányszám 72 ezer, ami nagyjából megegyezik az EU országaiban mérttel. Az USA-ban ugyanennek körülbelül a fele a jellemző. A világ két legjelentősebb gazdasága majdhogynem a spektrum két végén áll, tehát nincs közvetlen összefüggés az ország gazdaságának mérete és újságjainak átlagpéldányszáma között. Ehelyett úgy tűnik, hogy inkább a szokások dominálnak: néhány helyen az olvasók a nagy országos napilapokból szeretik megtudni a híreket, míg máshol inkább a kis újságokból tájékozódnak a helyi érintettségük miatt.
A Zenith Optimedia Group folyamatosan méri a napilapok reklámbevételeit 57 országban. Ebből a szempontból az utóbbi időben a legrosszabb év 2001 volt, amikor 4,1 százalékkal, illetve az infláció mértékét nem számítva 7,2 százalékkal csökkent az összeg egyik évről a másikra.
Márk Szonja