Együttműködési megállapodást írtak alá ma délelőtt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) képviselői a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal szembeni fellépésről. A kérdést szabályozó, az UCP uniós irányelvnek (Unfair Commercial Practices Directive) megfelelő 2008. évi XLVII. törvény ma – több mint egy évvel az európai uniós jogharmonizáció határidejének lejárta után – lépett életbe.

Bár a reklámszakma képviselői abban reménykedtek, hogy az eddig két szervezet, a GVH és az NFH által ellátott feladatkör végre egy hatósághoz kerülhet, és ezáltal egyértelműbb és átláthatóbb lesz a szabályozás, az új törvény három kézbe osztja a lapokat. A GVH hatáskörében maradnak a piaci versenyt érintő ügyek,  szerepe a korábbihoz képest ráadásul bővült is: „Míg eddig a kis jelentőségű esetekben el kellett engednünk a bűnöst, mert a versenyt nem, csak az egyéni fogyasztó érdekeit sértette, mostantól minden egyes fogyasztói panaszhoz közigazgatási eljárás társul” – fejtette ki Nagy Márta, a GVH elnökhelyettese. A GVH feladata továbbá a nem fogyasztók, hanem egyéb piaci szereplők számára közzétett tájékoztatások esetében is eljárni, reklám esetén az új reklámtörvény, egyéb tájékoztatás esetén pedig a versenytörvény alapján.

A PSZÁF jár el azokban az ügyekben, amelyek a pénzügyi szervezetek kereskedelmi gyakorlatát érintik – feltéve, ha azok nem befolyásolják a piaci versenyt. „A változás az esetünkben azt jelenti, hogy míg eddig csak a termék előállításával kapcsolatos panaszok alapján kezdeményezhettünk hatósági aktust, a kereskedelem kapcsán csak jószolgálati fellépésre volt lehetőségünk, addig mától jogilag is felléphetünk a pénzintézetek tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatával szemben” – fogalmazott Farkas István, a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának elnöke.

Minden egyéb, a törvény által érintett kérdésben az NFH az illetékes eljáró hatóság. Mint Wittich Tamás, a szervezet elnöke elmondta, az új törvény bővíti a hatóság eszközrendszerét, így az NFH ezentúl olyan ügyekben is eljárási lehetőséget kap, amire eddig nem volt lehetősége. Példának említette az árubemutatóval összekapcsolt utazásokat, amelyben a szereplők eddig éppen azért úszták meg a büntetéseket, mert az ügyek a GVH-hoz kerülve nem bizonyultak elég jelentőseknek, nem érintették a fogyasztók elég széles körét. „Bár az unió több országával ellentétben Magyarországon három eljáró hatóság gondoskodik majd a törvény betartásáról, a célunk, hogy minél kevesebbet vitatkozzunk egymással, minél kevesebbet egyeztessünk, gyors és sima legyen az eljárások menete” – állította Wittich. Ezt erősítette meg Nagy Márta is, aki szerint „bonyolult ugyan a munkamegosztás, de nem a fogyasztónak, aki bárhová becsengethet, az adott hatóság pedig gondoskodik arról, hogy az ügy az illetékeshez kerüljön” – fogalmazott.

Az új törvény – a feladatkörök szétosztása mellett – definiálja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot, annak válfajait, a „generálklauzulás”, a megtévesztő és az agresszív magatartást, valamint a melléklete felsorol 31 nevesített, konkrét gyakorlat-formát, amelyek esetében a hatóságok mérlegelés nélkül, minden egyéb körülményre tekintet nélkül kötelesek eljárást indítani.