hirdetés
hirdetés

Mátrix

Az IT-szektorban a BTL a nyerő kommunikáció
2006-04-06
Hogyan kommunikáljon egy cég, ha a célcsoportjába majdnem mindenki beletartozik, az üzenet pedig meglehetősen bonyolult? A szoftvercégek számára nem az ATL, hanem az események, a pr- és más BTL-eszközök jelentik a megoldást.

„Úgy gondolom, a világon úgy öt darab számítógépre van kereslet” – mondta állítólag a Thomas J. Watson, az IBM elnöke nem is olyan régen. Tévedett. Az IT–szektor óriási jelentőségű és igen összetett iparággá nőtte ki magát – a piac értéke csak Magyarországon megközelíti a 450 milliárd forintot, és ennek megfelelően a szegmens kommunikációs feladatai is bonyolultak és speciálisak lettek.

„A probléma ott kezdődik, hogy a célcsoportba majdnem mindenki beletartozik, és ráadásul alapvetően technológiai üzeneteket kell eljuttatni az emberekhez” – mondta Jekler Rudolf, a Morpho Communications pr-ügynökség ügyvezető igazgatója. Vereska Teodóra, a Logitech szoftvercég pr-és marketingmenedzsere egyenesen azt állította: „Gyakorlatilag mindenki – aki dolgozik, játszik, kommunikál, vagy csak otthon van és zenét hallgat, tévézik, illetve távirányítót használ – potenciális ügyfelünk.”

Ha ezt a kört mégis le kell szűkíteni, majdnem minden, a Kreatív által megkérdezett érintett másképp teszi. Nagy vonalakban azt el lehet mondani, hogy az IT-szektor termékeinek egyik főcélpontja az állami szféra, mert lehetséges, hogy a 2006-os választások után sor kerül a már végképp szükségessé vált, radikális államháztartási reformok végrehajtására, ehhez pedig jelentős informatikai fejlesztések kellenek majd. A Synergon szoftvercég kommunikációs igazgatója, Varga Péter arra számít, hogy 2006 második felétől ismét komolyabb megrendeléseket kapnak az állami szektorra specializálódott számítástechnikai cégek, mert a kormányzatnak az EU-előírások szerint komoly forrásokat kell fordítania az infrastruktúra fejlesztésére, az e-kormányzat kiépítésére.

A másik fő célcsoport az eddig is fontos ügyfélkörnek számító kis- és középvállalkozói szektor, és hagyományosan nagy megrendelőnek számítanak a bankok és a telekommunikációs cégek. Az utóbbiak a technológiai boom miatt – a 3G-s, az IP alapú hang-, illetve a mobiltartalommal kapcsolatos szolgáltatások fejlődése – előre láthatóan később is fontos megrendelői lesznek a szoftverpiacnak.

„A kis- és középvállalatok szerepe ma is jelentős, de még fontosabb célcsoporttá válnak, ha az uniós pályázatok révén egyre több, informatikai fejlesztésre fordítható forráshoz jutnak. A Synergon azzal készül erre, hogy szervezetét is ennek megfelelően fejleszti; az egészségügyi intézményekre és önkormányzatokra specializálódott üzletág a jövőben fokozatosan terjeszti ki tevékenységét ezen a részpiacon is. Az idén több roadshow-t is rendezünk számukra, mivel ez az eszköz korábban hatékonynak bizonyult” – mondta Varga Péter.

A kis- és középvállalkozók elérését a többiek is fontosnak tartják. A Cisco például egyre több ágazatspecifikus megoldást kínál a számukra: az egyik legnagyobb tavalyi kampányuk célja például az volt, hogy az IP-telefóniát a kis- és középvállalkozók számára is megfizethető alternatívaként kommunikálják. „Az akcióban a Cisco négy, erre a területre specializálódott partnere is részt vett; az érdeklődők a weboldalukon találhattak további információkat, részletes kalkulációkat. A kampány a partnerek számára konkrét üzleti lehetőségeket is hozott” – mondta Sinkó Judit, a Cisco Systems szoftvercég marketingkommunikációs menedzsere.

Mint a bankok
AZ IT-szektor üzenetei egyáltalán nem egyszerűek, és – hasonlóan például a pénzintézeti hirdetésekhez – egyértelműsítést, magyarázatot, sokszor bemutatót igényelnek. Ezeknek a közvetítésérése leginkább a BTL-eszközök alkalmasak, például rendezvények szervezése és a pr. ATL-eszközöket az IT-szektor kommunikációs ügynökségei alig alkalmaznak, vagy ha igen, akkor általában
a sajtó- és a rádiós hirdetés jöhet szóba. Az állami szektor döntéshozóinak elérésekor különösen fontos a lobbitevékenység, a döntéshozókkal való rendszeres és szoros személyes kapcsolattartás. Egyre dominánsabbá válik ezen a területen az online és a webes felületek használata: a Logitech például a saját honlapja mellett egy VIP nevű partnerhonlapot is fenntart, amelyen megtalálhatók az aktuális termék- és céginformációk.

Speciális feladatok esetén – ilyen például a Synergon tőzsdei szoftvercégnek a befektetőkkel bonyolított kommunikációja – elsősorban az írott és az online médiumokat használják az IT-szektorban. „A fő szempont az, hogy a részvényeseknek a kötelezőnél több információt adjunk” – mondta Varga Péter, a Synergon kommunikációs igazgatója.

Utak
„Alapvetően a megrendelő cégek méretétől és ágazati hovatartozásuktól függ, hogy milyen médiumokon keresztül és milyen üzenetekkel próbáljuk elérni őket” – árnyalta a képet Sinkó Judit. A Ciscónál a nagyvállalati kör technológiai döntéshozóit elsősorban szemináriumokon és konferenciákon informálják az új megoldásokról.

A kis- és középvállalkozói szféra döntéshozóinak elérése valamivel komplikáltabb, mert az üzenetek hol az üzleti, hol pedig a technológiai vezetőknek szólnak. Ekkor Sinkó Judit szerint hatékonyabb, ha azokban a lapokban hirdetnek, amelyeket a szűk célcsoport olvas, vagy olyan konferenciákon jelennek meg előadóként vagy szponzorként, amelyeket az elérni kívánt embereknek szerveztek. Ugyanez a teendő – állította –, ha például a biztonságtechnikai döntéshozókat szeretnék megszólítani.

Érdemes saját rendezvények szervezésével is próbálkozni, ilyen például a kétnapos, évente megrendezett Cisco Expo, amely közel 1200 résztvevőjével a hálózati szakma legnagyobb eseményévé vált.

A pr-eszközök használatának igazán akkor van súlya, amikor például az önkormányzatokhoz és az egészségügyi intézményekhez szeretnék a szoftvercégek az üzeneteiket eljuttatni. A Cisco főbb célcsoportjai között az említetteken kívül vannak még a távközlési, az internet- és a kábelpiacon érdekelt szereplők, valamint – a Linksys divízió révén – otthoni és kisirodai felhasználók is.
A Logitech évente egyszer kifejezetten a sajtónak és a forgalmazóknak tart egy nagyobb rendezvényt, ahol a meghívottak kipróbálhatják a szoftvercég valamennyi újdonságát, és egyúttal svájci termékmenedzserek el is magyarázzák a termékek főfunkcióit. A saját esemény mellett a Logitech évente többször is részt vesz olyan, a forgalmazóknak szánt rendezvényeken, amelyeken a szervezők a kereskedőket illetve a cégek döntéshozóit érik el.

Az utóbbi években jelentős változás, hogy már nem feltétlenül a megrendelő cégek informatikai szakembereit szólítják meg a szoftvergyártók, hiszen egyre több helyen a vállalat gazdasági döntéshozója (vagy ügyvezető igazgatója) határozza meg az informatikai beruházásokat.

A másik érzékelhető trend az utóbbi években, hogy a gyártók elmozdultak az íróasztaltól, és termékeikkel a nappali szoba felé közelítenek. A Logitech termékeinek egy része például a szórakoztató elektronikához tartozik, és ezzel párhuzamosan a cég célcsoportjába már bekerültek az iskolások és az idős számítógép-rajongók, a szenvedélyes játékosok is, a gyermekeiket nevelő háziasszonyok vagy a családjukkal számítógép segítségével kommunikálni kívánó nagyszülők is.

Megbízhatóság, referencia, ár
Jekler Rudolf szerint az IT-szektor cégeinél a kommunikáció legfontosabb eleme a szakmai hitelesség növelése. A Synergon tapasztalatai szerint a területtől függ, hogy az ügyfelek vásárlási döntéseit milyen tényezők befolyásolják. „Ha kisebb hardver- vagy szoftverbeszerzésről van szó, fontos szempont az ár, ugyanakkor ha komplett rendszerek kiépítéséről beszélünk, akkor az üzleti célok teljesülésének garanciája, a megbízhatóság és a megfelelő referencia a döntő” – állította. Varga Eszter, a Hewlett-Packard (HP) pr-menedzsere azt látja, hogy az informatikai eszközöknél a könnyű kezelhetőség sokszor megelőzi az ár kérdését. Ők a termékek technikai paramétereinek kommunikálásán túl arra is nagy hangsúlyt fektetnek, hogy megtanítsák a vásárlókat, milyen új felhasználói lehetőségeket rejtenek magukban a cég termékei.

A helyzet változatlan

A Morpho Communications és a BellResearch kutatóintézet 2004 végén publikálta közös tanulmányát az IT-szektor cégeinek marketingjéről. A 21 cég mélyinterjús megkérdezése után kirajzolódó kép azt mutatta, hogy a szektor cégei átlagosan a büdzsé 30 százalékát fordítják rendezvényekre, 19 százalékát pedig hirdetésekre.

Ezeken belül 44 százalékos részesedésük van az IT-magazinoknak, 27 az üzleti és gazdasági magazinoknak, 12 az online felületeknek és 10 százalékos a napilapoknak. A teljes marketingbüdzséből 16 százalék jut pr-re és 14 százalék imázsépítésre.

A kutatásból az is kiderült, hogy a marketingbüdzsék árbevételhez viszonyított aránya fordítottan arányos az árbevétellel. Az 1,5 milliárd forintnál nagyobb árbevétellel rendelkező cégek esetében ez az arány 1,5-1,6 százalékra tehető.
Jekler Rudolf emlékeztetett arra, hogy ehhez hasonló, mélyinterjúkon alapuló felmérés azóta sem készült, a Morpho tavalyi tapasztalatai alapján azonban azt állítja, hogy a marketingbüdzsék elérik az árbevétel 2-2,5 százalékát. Továbbra is igaz az a kijelentés, hogy a nagyobb cégek az árbevételükhöz képest kevesebbet költenek marketingre. Ami a marketingbüdzsék megoszlását illeti, 2004-hez képest nem volt átrendeződés, érzékelhetően nőtt viszont a rendezvények és a pr súlya.


A Trabant és a Toyota esete

Bár az IT-szektorban nem mindig az ár a legfontosabb döntési szempont, az olcsó, „no name” márkák előretörése itt is megfigyelhető.
A HP pr-menedzsere úgy véli: „nekünk mint meghatározó piaci szereplőnek fel kell hívnunk a vásárlók figyelmét arra a hozzáadott értékre, illetve a biztonságot jelentő szerviz- és szolgáltatási háttérre, amit a nagy márkák tudnak nyújtani.”
A Logitechnél úgy látják: 2005-ben a minőségi márkák felé mozdult el a piac, egyébként pedig nem tartják versenytársuknak azokat a gyártókat, akik pusztán az árral akarnak kaszálni. „A Trabantot sem lehet a Toyotával egy lapon említeni” – mondta Vereska Teodóra.

„Mi az, hogy »no name« márka?” – kérdezett vissza Varga Péter. – „Ezt a negatív minősítést sokszor akkor is rásütik egy brandre, ha egy adott piacon nem ismerik, jóllehet máshol már bizonyított. Világszerte jelentős változásnak vagyunk tanúi: a cégek fokozatosan ébrednek rá, hogy például a Távol-Keletről származó termékek nem csupán árban, hanem már minőségben is nagyon versenyképesek tudnak lenni” – mondta. – „Amikor a Synergon regionális partneri megállapodást kötött az egyik beszállítójával, a kínai Huawei-jel, ennek keretében azt is vállalta, hogy segíti a cég imázsának felépítését és nevének összekapcsolását a jó minőséggel. A marketingeszközöket ebben az esetben igen hatékonyan tudtuk kiegészíteni azzal, hogy nagyobb ügyfeleink teljes körű tesztelésre is lehetőséget kaptak” – tette hozzá.

 

Az informatikai és számítógépes rendszer kategóriák top 20 hirdetőiének reklámköltése 2004-ben és 2005-ben*
2004** 2005** Informatikai cégek 2004 2005
5 1 Microsoft 156 792 437 122
1 2 Hewlett-Packard 393 099 404 785
4 3 Samsung 158 086 229 370
8 4 HRP 31 303 128 562
21 5 Acomp 19 100 72 828
2 6 Canon 201 318 72 258
7 7 LG 71 090 69 353
13 8 OKI 26 068 59 625
16 9 Epson 21 513 58 677
44 10 Notebook.hu 8 563 56 884
11 T-Com 0 56 608
6 12 SAP 89 574 45 973
15 13 Fujitsu 23 723 41 751
3 14 IBM 159 224 40 710
218 15 Acer 400 39 870
9 16 Asustek 30 498 38 823
20 17 Logitech 19 345 35 161
40 18 Volán Elektronika Trade 10 194 30 468
27 19 Oracle 17 238 28 067
10 20 Top Soft 29 983 26 328
  Összesen 2 264 013 2 661 934
2004** 2005** Számítógépes rendszerek gyártói 2004 2005
4 1 T-Systems 6 934 146 971
2 2 Cisco 11 262 95 521
- 3 Ici Interkatív 0 55 141
- 4 SPS Média 0 7 937
8 5 D-Link 3 059 7 545
22 6 Sun Microsystems 1 223 6 509
- 7 Relnet Technológia 0 6 431
10 8 Siemens 3 039 5 282
1 9 EDS 14 382 5 170
6 10 Synergon 3 413 4 088
- 11 Alerant 0 3 414
11 12 S&T 2 499 2 750
31 13 IBM 807 2 728
18 14 Interware 1 576 2 312
19 15 SCI-Network 1 564 2 274
21 16 BCS 1 225 2 083
27 17 Hewlett-Packard 927 1 980
24 18 IFS 1 153 1 976
- 19 Integris 0 1 761
13 20 Zebrasoft 1 713 1 658
  Összesen 101 473 385 536
*ezer forintban, **a piaci kategóriák toplistáján elfoglalt hely
Forrás: TNS Media Intelligence

Vámos Éva

hirdetés
hirdetés