Mátrix
Az IT-szektorban a BTL a nyerő kommunikáció
2006-04-06
Hogyan kommunikáljon egy cég, ha a célcsoportjába majdnem mindenki beletartozik, az üzenet pedig meglehetősen bonyolult? A szoftvercégek számára nem az ATL, hanem az események, a pr- és más BTL-eszközök jelentik a megoldást.
„Úgy gondolom, a világon úgy öt darab számítógépre van kereslet” – mondta állítólag a Thomas J. Watson, az IBM elnöke nem is olyan régen. Tévedett. Az IT–szektor óriási jelentőségű és igen összetett iparággá nőtte ki magát – a piac értéke csak Magyarországon megközelíti a 450 milliárd forintot, és ennek megfelelően a szegmens kommunikációs feladatai is bonyolultak és speciálisak lettek.
„A probléma ott kezdődik, hogy a célcsoportba majdnem mindenki beletartozik, és ráadásul alapvetően technológiai üzeneteket kell eljuttatni az emberekhez” – mondta Jekler Rudolf, a Morpho Communications pr-ügynökség ügyvezető igazgatója. Vereska Teodóra, a Logitech szoftvercég pr-és marketingmenedzsere egyenesen azt állította: „Gyakorlatilag mindenki – aki dolgozik, játszik, kommunikál, vagy csak otthon van és zenét hallgat, tévézik, illetve távirányítót használ – potenciális ügyfelünk.”
Ha ezt a kört mégis le kell szűkíteni, majdnem minden, a Kreatív által megkérdezett érintett másképp teszi. Nagy vonalakban azt el lehet mondani, hogy az IT-szektor termékeinek egyik főcélpontja az állami szféra, mert lehetséges, hogy a 2006-os választások után sor kerül a már végképp szükségessé vált, radikális államháztartási reformok végrehajtására, ehhez pedig jelentős informatikai fejlesztések kellenek majd. A Synergon szoftvercég kommunikációs igazgatója, Varga Péter arra számít, hogy 2006 második felétől ismét komolyabb megrendeléseket kapnak az állami szektorra specializálódott számítástechnikai cégek, mert a kormányzatnak az EU-előírások szerint komoly forrásokat kell fordítania az infrastruktúra fejlesztésére, az e-kormányzat kiépítésére.
A másik fő célcsoport az eddig is fontos ügyfélkörnek számító kis- és középvállalkozói szektor, és hagyományosan nagy megrendelőnek számítanak a bankok és a telekommunikációs cégek. Az utóbbiak a technológiai boom miatt – a 3G-s, az IP alapú hang-, illetve a mobiltartalommal kapcsolatos szolgáltatások fejlődése – előre láthatóan később is fontos megrendelői lesznek a szoftverpiacnak.
„A kis- és középvállalatok szerepe ma is jelentős, de még fontosabb célcsoporttá válnak, ha az uniós pályázatok révén egyre több, informatikai fejlesztésre fordítható forráshoz jutnak. A Synergon azzal készül erre, hogy szervezetét is ennek megfelelően fejleszti; az egészségügyi intézményekre és önkormányzatokra specializálódott üzletág a jövőben fokozatosan terjeszti ki tevékenységét ezen a részpiacon is. Az idén több roadshow-t is rendezünk számukra, mivel ez az eszköz korábban hatékonynak bizonyult” – mondta Varga Péter.
A kis- és középvállalkozók elérését a többiek is fontosnak tartják. A Cisco például egyre több ágazatspecifikus megoldást kínál a számukra: az egyik legnagyobb tavalyi kampányuk célja például az volt, hogy az IP-telefóniát a kis- és középvállalkozók számára is megfizethető alternatívaként kommunikálják. „Az akcióban a Cisco négy, erre a területre specializálódott partnere is részt vett; az érdeklődők a weboldalukon találhattak további információkat, részletes kalkulációkat. A kampány a partnerek számára konkrét üzleti lehetőségeket is hozott” – mondta Sinkó Judit, a Cisco Systems szoftvercég marketingkommunikációs menedzsere.
Mint a bankok
AZ IT-szektor üzenetei egyáltalán nem egyszerűek, és – hasonlóan például a pénzintézeti hirdetésekhez – egyértelműsítést, magyarázatot, sokszor bemutatót igényelnek. Ezeknek a közvetítésérése leginkább a BTL-eszközök alkalmasak, például rendezvények szervezése és a pr. ATL-eszközöket az IT-szektor kommunikációs ügynökségei alig alkalmaznak, vagy ha igen, akkor általában
a sajtó- és a rádiós hirdetés jöhet szóba. Az állami szektor döntéshozóinak elérésekor különösen fontos a lobbitevékenység, a döntéshozókkal való rendszeres és szoros személyes kapcsolattartás. Egyre dominánsabbá válik ezen a területen az online és a webes felületek használata: a Logitech például a saját honlapja mellett egy VIP nevű partnerhonlapot is fenntart, amelyen megtalálhatók az aktuális termék- és céginformációk.
Speciális feladatok esetén – ilyen például a Synergon tőzsdei szoftvercégnek a befektetőkkel bonyolított kommunikációja – elsősorban az írott és az online médiumokat használják az IT-szektorban. „A fő szempont az, hogy a részvényeseknek a kötelezőnél több információt adjunk” – mondta Varga Péter, a Synergon kommunikációs igazgatója.
Utak
„Alapvetően a megrendelő cégek méretétől és ágazati hovatartozásuktól függ, hogy milyen médiumokon keresztül és milyen üzenetekkel próbáljuk elérni őket” – árnyalta a képet Sinkó Judit. A Ciscónál a nagyvállalati kör technológiai döntéshozóit elsősorban szemináriumokon és konferenciákon informálják az új megoldásokról.
A kis- és középvállalkozói szféra döntéshozóinak elérése valamivel komplikáltabb, mert az üzenetek hol az üzleti, hol pedig a technológiai vezetőknek szólnak. Ekkor Sinkó Judit szerint hatékonyabb, ha azokban a lapokban hirdetnek, amelyeket a szűk célcsoport olvas, vagy olyan konferenciákon jelennek meg előadóként vagy szponzorként, amelyeket az elérni kívánt embereknek szerveztek. Ugyanez a teendő – állította –, ha például a biztonságtechnikai döntéshozókat szeretnék megszólítani.
Érdemes saját rendezvények szervezésével is próbálkozni, ilyen például a kétnapos, évente megrendezett Cisco Expo, amely közel 1200 résztvevőjével a hálózati szakma legnagyobb eseményévé vált.
A pr-eszközök használatának igazán akkor van súlya, amikor például az önkormányzatokhoz és az egészségügyi intézményekhez szeretnék a szoftvercégek az üzeneteiket eljuttatni. A Cisco főbb célcsoportjai között az említetteken kívül vannak még a távközlési, az internet- és a kábelpiacon érdekelt szereplők, valamint – a Linksys divízió révén – otthoni és kisirodai felhasználók is.
A Logitech évente egyszer kifejezetten a sajtónak és a forgalmazóknak tart egy nagyobb rendezvényt, ahol a meghívottak kipróbálhatják a szoftvercég valamennyi újdonságát, és egyúttal svájci termékmenedzserek el is magyarázzák a termékek főfunkcióit. A saját esemény mellett a Logitech évente többször is részt vesz olyan, a forgalmazóknak szánt rendezvényeken, amelyeken a szervezők a kereskedőket illetve a cégek döntéshozóit érik el.
Az utóbbi években jelentős változás, hogy már nem feltétlenül a megrendelő cégek informatikai szakembereit szólítják meg a szoftvergyártók, hiszen egyre több helyen a vállalat gazdasági döntéshozója (vagy ügyvezető igazgatója) határozza meg az informatikai beruházásokat.
A másik érzékelhető trend az utóbbi években, hogy a gyártók elmozdultak az íróasztaltól, és termékeikkel a nappali szoba felé közelítenek. A Logitech termékeinek egy része például a szórakoztató elektronikához tartozik, és ezzel párhuzamosan a cég célcsoportjába már bekerültek az iskolások és az idős számítógép-rajongók, a szenvedélyes játékosok is, a gyermekeiket nevelő háziasszonyok vagy a családjukkal számítógép segítségével kommunikálni kívánó nagyszülők is.
Megbízhatóság, referencia, ár
Jekler Rudolf szerint az IT-szektor cégeinél a kommunikáció legfontosabb eleme a szakmai hitelesség növelése. A Synergon tapasztalatai szerint a területtől függ, hogy az ügyfelek vásárlási döntéseit milyen tényezők befolyásolják. „Ha kisebb hardver- vagy szoftverbeszerzésről van szó, fontos szempont az ár, ugyanakkor ha komplett rendszerek kiépítéséről beszélünk, akkor az üzleti célok teljesülésének garanciája, a megbízhatóság és a megfelelő referencia a döntő” – állította. Varga Eszter, a Hewlett-Packard (HP) pr-menedzsere azt látja, hogy az informatikai eszközöknél a könnyű kezelhetőség sokszor megelőzi az ár kérdését. Ők a termékek technikai paramétereinek kommunikálásán túl arra is nagy hangsúlyt fektetnek, hogy megtanítsák a vásárlókat, milyen új felhasználói lehetőségeket rejtenek magukban a cég termékei.
A helyzet változatlan |
A Morpho Communications és a BellResearch kutatóintézet 2004 végén publikálta közös tanulmányát az IT-szektor cégeinek marketingjéről. A 21 cég mélyinterjús megkérdezése után kirajzolódó kép azt mutatta, hogy a szektor cégei átlagosan a büdzsé 30 százalékát fordítják rendezvényekre, 19 százalékát pedig hirdetésekre. Ezeken belül 44 százalékos részesedésük van az IT-magazinoknak, 27 az üzleti és gazdasági magazinoknak, 12 az online felületeknek és 10 százalékos a napilapoknak. A teljes marketingbüdzséből 16 százalék jut pr-re és 14 százalék imázsépítésre. A kutatásból az is kiderült, hogy a marketingbüdzsék árbevételhez viszonyított aránya fordítottan arányos az árbevétellel. Az 1,5 milliárd forintnál nagyobb árbevétellel rendelkező cégek esetében ez az arány 1,5-1,6 százalékra tehető. |
A Trabant és a Toyota esete |
Bár az IT-szektorban nem mindig az ár a legfontosabb döntési szempont, az olcsó, „no name” márkák előretörése itt is megfigyelhető. „Mi az, hogy »no name« márka?” – kérdezett vissza Varga Péter. – „Ezt a negatív minősítést sokszor akkor is rásütik egy brandre, ha egy adott piacon nem ismerik, jóllehet máshol már bizonyított. Világszerte jelentős változásnak vagyunk tanúi: a cégek fokozatosan ébrednek rá, hogy például a Távol-Keletről származó termékek nem csupán árban, hanem már minőségben is nagyon versenyképesek tudnak lenni” – mondta. – „Amikor a Synergon regionális partneri megállapodást kötött az egyik beszállítójával, a kínai Huawei-jel, ennek keretében azt is vállalta, hogy segíti a cég imázsának felépítését és nevének összekapcsolását a jó minőséggel. A marketingeszközöket ebben az esetben igen hatékonyan tudtuk kiegészíteni azzal, hogy nagyobb ügyfeleink teljes körű tesztelésre is lehetőséget kaptak” – tette hozzá. |
Az informatikai és számítógépes rendszer kategóriák top 20 hirdetőiének reklámköltése 2004-ben és 2005-ben* | ||||
2004** | 2005** | Informatikai cégek | 2004 | 2005 |
5 | 1 | Microsoft | 156 792 | 437 122 |
1 | 2 | Hewlett-Packard | 393 099 | 404 785 |
4 | 3 | Samsung | 158 086 | 229 370 |
8 | 4 | HRP | 31 303 | 128 562 |
21 | 5 | Acomp | 19 100 | 72 828 |
2 | 6 | Canon | 201 318 | 72 258 |
7 | 7 | LG | 71 090 | 69 353 |
13 | 8 | OKI | 26 068 | 59 625 |
16 | 9 | Epson | 21 513 | 58 677 |
44 | 10 | Notebook.hu | 8 563 | 56 884 |
– | 11 | T-Com | 0 | 56 608 |
6 | 12 | SAP | 89 574 | 45 973 |
15 | 13 | Fujitsu | 23 723 | 41 751 |
3 | 14 | IBM | 159 224 | 40 710 |
218 | 15 | Acer | 400 | 39 870 |
9 | 16 | Asustek | 30 498 | 38 823 |
20 | 17 | Logitech | 19 345 | 35 161 |
40 | 18 | Volán Elektronika Trade | 10 194 | 30 468 |
27 | 19 | Oracle | 17 238 | 28 067 |
10 | 20 | Top Soft | 29 983 | 26 328 |
Összesen | 2 264 013 | 2 661 934 | ||
2004** | 2005** | Számítógépes rendszerek gyártói | 2004 | 2005 |
4 | 1 | T-Systems | 6 934 | 146 971 |
2 | 2 | Cisco | 11 262 | 95 521 |
- | 3 | Ici Interkatív | 0 | 55 141 |
- | 4 | SPS Média | 0 | 7 937 |
8 | 5 | D-Link | 3 059 | 7 545 |
22 | 6 | Sun Microsystems | 1 223 | 6 509 |
- | 7 | Relnet Technológia | 0 | 6 431 |
10 | 8 | Siemens | 3 039 | 5 282 |
1 | 9 | EDS | 14 382 | 5 170 |
6 | 10 | Synergon | 3 413 | 4 088 |
- | 11 | Alerant | 0 | 3 414 |
11 | 12 | S&T | 2 499 | 2 750 |
31 | 13 | IBM | 807 | 2 728 |
18 | 14 | Interware | 1 576 | 2 312 |
19 | 15 | SCI-Network | 1 564 | 2 274 |
21 | 16 | BCS | 1 225 | 2 083 |
27 | 17 | Hewlett-Packard | 927 | 1 980 |
24 | 18 | IFS | 1 153 | 1 976 |
- | 19 | Integris | 0 | 1 761 |
13 | 20 | Zebrasoft | 1 713 | 1 658 |
Összesen | 101 473 | 385 536 | ||
*ezer forintban, **a piaci kategóriák toplistáján elfoglalt hely | ||||
Forrás: TNS Media Intelligence |
Vámos Éva