A nemzetközi trendektől olyan nagyon nem vagyunk lemaradva, ebben egyetértettek a médiumok közösségi finanszírozásáról szóló kerekasztal szereplői december 6-án, a Müpában. A beszélgetésen Dudás Gergely, a most beindulni próbáló Politis.hu alapítója, Hevesi Flóra, a Greenpeace kommunikációs szakembere, Jámbor András, a Mérce.hu főszerkesztője, Kardos Gábor, 444.hu vezérigazgatója, Pataki Gábor, a Klubrádió főszerkesztője, illetve Sáling Gergő, a Direkt36 alapítója vettek részt.

Európa más, főképp nyugati részein is csak 2-3 éve jelent meg ez a modell az online és a print médiában (de a rádiózásban ennek régi hagyománya, pl. az Egyesült Államokban, de itthon a Tilos rádió is ilyen). “Mi már 7 éve így élünk” -  mondta el Pataki Gábor a Klubrádiótól. A trend begyűrűzését meg nyilván “segítette” a magyar médiaviszonyoknak az alakulása is. 

Kisebb vita alakult ki viszont annak kapcsán, hogy pontosan mire is akarják rávenni az olvasóikat a kiadók. A crowdfunding eredeti jelentése, hogy a termék ötletgazdái az indulási tőkét gyűjtik össze, ám a terminusból született magyar "közösségi finanszírozás" inkább azt jelöli a közbeszédben, hogy a közösség tart fent valamit. A Direkt36-osok például ebben utaznak, és a tapasztalataik szerint ez nagyon melós műfaj, mert folyamatosan kampányolni kell - mondta el Sáling Gergő. Ők a támogatás mértékének fejében szolgáltatásokat is adnak az olvasóiknak, illetve az 444.hu-s együttműködést is fontosnak tartják. A portál felületet ad, de például a képviselői adatbázis összeállításánál munkaerőben is besegítettek.

A 444.hu amúgy tavasszal szólította meg olvasóit, hogy készpénz formájában is fejezzék ki szimpátiájukat, ebből eddig 21 millió folyt be a célként belőtt 30 helyett. Pataki Gábor szerint a Klubrádió éves költségvetésének kétharmadát fedezik a támogatói hozzájárulások. Nagyjából ugyanilyen arányokról beszélt Sáling is, hozzátéve, hogy amíg nem érik el a 80 százalékos arányt, addig nem lehetnek nyugodtak. A jelenleg 300 milliós közösségi támogatásért kampányoló Dudás 70 százalékban határozta meg a Politis működtetéséhez szükséges közösségi finanszírozás arányát. A Mérce költségvetése idén 23 millió forint, ez teljes egészében olvasói felajánlásokból folyt be, ami 6-8 fős szerkesztőség működtetésére egy ideig elég lehet, de Jámbos András szerint a Mérce is kevert modellel tudna jobban működni a jövőben.

A vita során aztán bedobták a társadalmi hasznosság fogalmát, itt sem volt egyetértés. Kardos szerint ez csak a mindenki számára elérhető tartalom biztosítja („az előfizetéses modell az információkhoz való hozzáférés durva korlátozása”), míg Dudás Gergely, a Politis.hu alapítója szerint épp ellenkezőleg: egy stabilabb olvasói bázis a minőséget is jobban garantálja. A szabad hozzáférés mellett állt Pataki Gábor is, míg Sáling annyival billentette egyensúlyba a beszélgetést, hogy a társadalmi hasznosság egy nehezen megfogható fogalom. 

A kerekasztal végén Hevesi Flóra mesélt a greenpeace-es tapasztalatokról, hogy mennyire sziszifuszi munka az egyszeri támogatót újra aktivizálni, mert “nem a megnyerés, hanem a megtartás a nehéz.” Az utcai toborzókat el kell felejteni, de egy jó telefonhívással, akár duplázni is lehet a korábbi támogatás összegét. A szervezet egyébként idén 83 millió forintot gyűjtött össze, illetve 5 millió forintot 1%-os felajánlásokból, míg hasonló összeget kapnak az anyaszervezettől. Hozzátette: intézményektől, hivataloktól nem fogadnak el felajánlásokat, csak magánszemélyektől.