A fideszes L. Simon László és a KDNP-s Pálffy István azt javasolják, hogy az eredeti tervektől eltérően mégis kérhető legyen a bíróságtól a médiahatósági határozat végrehajtásának felfüggesztése. L. Simon László szerda este sajtótájékoztatóján azzal indokolta kezdeményezésüket, hogy így válaszoljanak a médiatörvényt ért kritikákra, amelyek megfogalmazása szerint „a kormánypárti támogatottakból felállt médiahatóság azzal a szándékkal igyekszik majd megbírságolni bizonyos sajtótermékeket, szerkesztőségeket, hogy a bírságot rögtön beszedve ellehetetlenítse a kiadók munkáját.”

L. Simon: „Ilyen szándék nem volt”

A parlament kulturális bizottságának elnöke példaként elmondta, módosító javaslatuk szerint, ha valakit a legmagasabb kiszabható bírsággal, 25 millió forinttal sújtana a médiahatóság, azt nem kellene rögtön befizetnie, hanem kérhetné a bíróságtól a határozat végrehajtásának felfüggesztését. Ezzel a módosítással jogilag is megszüntetnék annak lehetőségét, hogy egy jelentős bírság előzetes befizetésével a kiadó munkája ellehetetlenüljön.

L. Simon László furcsa előítéletnek nevezte azokat a sajtótámadásokban megjelenteket, amelyek azt feltételezték, hogy szándékosan olyan ügyeket fog kreálni a médiahatóság, amelyekkel a testület kormánypárti többségének nem tetsző sajtótermékeket - nagy bírságok kiszabásával - ellehetetlenítheti. A képviselő szerint ilyen szándék nem is volt.

Pálffy a magyar zene védelmében

Pálffy István KDNP-s képviselő közölte, közösen kezdeményezik, hogy 25-ről 40 százalékra emelkedjen a magyar zenei kvóta mértéke, de hogy pontosan milyen adókon, azt nem részletezte. Terveik között az is szerepel, hogy ezentúl az egyházi és a vallási műsorok is támogathatóak lesznek. Tervezik azt is, hogy az újságírók, ha közfeladatot végeznek, élvezzenek olyan privilégiumokat, mint más közfeladatot ellátó személyek - fűzte hozzá a kereszténydemokrata politikus.

150 millió a bírságokból származó előirányzott bevétel

A Népszabadság szerkesztősége a médiatörvény benyújtott tervezetével kapcsolatban úgy döntött, ha változatlan formájában fogadja el a parlament a törvényjavaslatot, akkor az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

A lap bírságolási lehetőségekkel kapcsolatban megjegyzi, hogy a 2011-es költségvetési törvényjavaslatban bírságként előirányzott 150 millió forint bevétel négyszerese az idei tervnek.

A Népszabadság aggályosnak tartja azt, hogy az új Médiatanács túl általánosan megfogalmazott magatartási szabályok betartását kérné számon. Ezzel kapcsolatban a lap az AB egy 1995-ös határozatát idézi: „ha valamely jogszabály törvényi tényállása túl elvont, túl általános, akkor a jogszabály lehetőséget ad a szubjektív jogalkotói döntésre, a különböző jogalkalmazók eltérő gyakorlatára, a jogegység hiányra. Ez csorbítja a jogbiztonságot."

A Hírszerző csütörtöki nyitólapja

Menczer: „mindenki azt csinál, amit akar”

Csütörtökön és pénteken más és más formában több sajtóorgánum is tiltakozik a médiatörvény tervezet ellen: a leginkább szembeszökő megoldást a csütörtökön és pénteken üres címlapokkal megjelenő Magyar Narancs és Élet és Irodalom választja. Menczer Erzsébet, a kritikával illetett javaslat egyik benyújtója a tervezett üres címlapokkal kapcsolatban azt mondta: sajtószabadság van, így mindenki azt csinál, amit akar.

Szabadnép-félórázik a Hírszerző

A Hírszerző is hasonló módon fejezi ki egyet nem értését a törvénycsomaggal. A Hvg online társlapja ugyanakkor a tiltakozásnak egy sokkal viccesebb formáját választotta (idézve az Index 2005-ös gegjét, amikor a címlap összes híre Gyurcsány Ferenccel foglalkozott): az 50-es években megjelent Szabad Nép, a Népszabadság elődjének szalagcímeit idéző cikkekkel jelennek meg csütörtökön. Gavra Gábor főszerkesztő szerint ők ezzel fejezik ki, hogy a szerkesztőség hasonlóan vélekedik a törvénytervezetről, mint a többi, fehér címlapot választó lap.