Megszavazták a reklámadó módosítását

A változtatásokat a kormány kezdeményezte, miután az Európai Bizottság két szervezete is vizsgálni kezdte a jogszabályt. A reklám-közzététel adóköteles megrendelése után alkalmazandó 20 százalékos adó 5 százalékra mérséklődik.

Egy átmeneti szabály lehetővé teszi, hogy a reklám-közzétételi adókötelezettségre vonatkozó adómértéket a 2014. évi és a 2015-ben kezdődő adóév adókötelezettségének megállapításakor is alkalmazni lehessen, tehát az adóalanyok visszamenőlegesen is dönthetnek az új szabályok alkalmazásáról. Ez például az RTL Klub esetében jelentős költségcsökkenést eredményezhet.

A Reklámadó blog szerint a gyorsított eljárást az indokolhatja, hogy a változások a törvény kihirdetésétől számított 31. napon lépnek hatályba, így ha ez még ezen a héten megtörténik, akkor az év második felétől már hatályosak lehetnek az új rendelkezések. A legfőbb változást az jelenti, hogy a korábbi 500 millió forintos adómentes bevételi határ lecsökken 100 millió forintra, illetve a progresszív adókulcsokat egységes 5,3%-os adómérték váltja fel. Az adóalanyok döntésük szerint visszamenőleg is alkalmazhatják a rendelkezéseket már a 2014-es adóévre is. - mondta el Balogh László a reklámadóblog.hu szakértője

Mint arról a Kreatív is beszámolt, a módosított reklámadó nagyobb terhet jelenthet a jellemzően hazai tulajdonú kis- és középvállakozásokra a médiaiparban. A Magyar Lapkiadók Egyesülete felmérésében felhívta a figyelmet arra, hogy rengeteg kiadó elbocsátással és áremeléssel válaszolhat a lecsökkentett, 100 milliós bevételi határra. A Whitereport május eleji felméréséből pedig kiderül, hogy a top 100 médiacég fele fizethet reklámadót.

A szakmai szervezetek, élükön a Magyar Reklámszövetséggel, a reklámadó első meglebegtetése óta egyeztetésre hívta a kormányt, amely azonban nem vezetett eredményre, mint ahogy a mostani, módosított törvény sem szakmai egyeztetések után került a Parlament elé, hanem azután, hogy Brüsszel felfüggesztette a reklámadó hatályát, amíg a visszás részeket ki nem veszik a törvényből. Kérdés, hogy a mostani szövegezés megfelel-e majd az Európai Bizottságnak.

Volt vita a Parlamentben

Bárándy Gergely (MSZP) a javaslat előzményének azt nevezte, hogy az RTL Klub olyan műsorokat és híradót kezdett sugározni, amelyek a kormánynak nem voltak ínyére. A kormány az adóval nem tudta megtenni azt, amit megtesz a közmédiával, hogy a híreket "torzíttatja, hogy úgy tűnik, az MTI vagy utasításra vagy saját maga kialakította lojalitásból egyes ellenzéki közleményeket nem hajlandó leközölni" - folytatta a képviselő.

Szerinte a reklámadó mértékét úgy alakították, hogy az egyedül az RTL Klubot érintse negyven százalékos mértékben. Később a kormány utasította a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, hogy egy 2011-es tranzakciót vizsgáljon meg; amikor ez sem használt, tovább emelték az adót - mondta Bárándy Gergely.

Emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság komoly aggályokat fogalmazott meg a reklámadóval kapcsolatban, majd a Velencei Bizottság is vizsgálatot indított a magyar médiahelyzet és a reklámadó miatt. 

Novák Előd (Jobbik) arról beszélt, hogy pártja szeretné, ha a kormány részt venne a vitában és kiderülne, mire kellene költeni a reklámadóból származó bevételt, illetve ha elmondanák a véleményüket arról, hogy a reklámadóból lehet-e finanszírozni az ingyenes internetet.

A kormánynak az ügyben végrehajtott "pálfordulásairól" beszélő képviselő azt mondta, a Jobbik egyik jelenlegi fő kritikája, hogy ismét a kis- és a közepes vállalkozások kapják a nagyobb terhet a multinacionális cégek által működtetett médiumokkal szemben. Novák Előd azt is kijelentette, hogy nem szabad elfogadni az RTL Klub és az Európai Unió nyomásgyakorlását.

Sallai R. Benedek (LMP) az állami tulajdonú cégek reklámköltségeire kérdezett rá és arra, ez hogyan befolyásolja a hazai média működését. Szerinte a tárgyalt jogszabályt is hatalomtechnikai eszközként használja a kormányoldal a médiapiac befolyásolására, amely elfogadhatatlan. Úgy fogalmazott: egy "pofátlan, méltatlan" jogszabályt most máshogyan tesznek "pofátlanná". Úgy ítélte meg: a javaslat a kis, helyi reklámszolgáltatókat teszi tönkre, de azokat is, akik náluk reklámoztak.

Frakciótársa, Schiffer András azt mondta: nem büszke arra, hogy külső elvárásra kell módosítani egy jogszabályt. Tökéletesen megalapozatlannak, a céljai elérésére alkalmatlannak minősítette a javaslatot, olyannak, amely megfojtja a helyi vállalkozásokat.

Turi-Kovács Béla (Fidesz) szerint az RTL Klub "egyik napról a másikra" való kormánykritikussá válása az érdekérvényesítésükről szól.

Szerinte a magyar médiaviszonyokon belül meghatározó a vidéki média, amelyet a javaslat kímélni igyekszik. Feltette a kérdést: hogyan érinti a javaslat ezen, sokszor csak a létért küzdő médiumokat?

NGM: "minden frakció támogatja a reklámadót"

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium szavai szerint "minden frakció támogatja a reklámadót", ugyanis nem azt, hanem a kormányt bírálták (sic!). Megjegyezte, a Jobbik még erről szóló törvényjavaslatot is benyújtott a parlamentnek. Szólt az adó nemzetközi gyakorlatáról, mint mondta, Ausztria szinte azonos kulccsal vetik ki azt. A kormány ragaszkodik ahhoz, hogy 100 millió forintos árbevétel alatt ne kelljen az adót megfizetniük, ez szerinte meg fogja védeni a kisebb médiumokat.