Megszűnik az ORTT és az NHH, helyette jön a csúcsszerv
Megszületik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a közmédiumokat pedig egyetlen kuratórium fogja felügyelni. A médiahatósági csúcsszerv elnökét a miniszterelnök nevezi ki kilenc évre.
Megszűnik a jelenlegi formájában a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) és Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), összevonásukkal létrejön a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).
Az Ellenzéki, civil- és szakmai szervezetek, valamint az EU bírálata ellenére az Országgyűlés 260 igen és 86 nem szavazattal fogadta el a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények minősített többséget igénylő részeit a név szerinti szavazás során. Nemmel szavazott az MSZP-, a Jobbik- és az LMP-frakció, de az ellenzéki politikusok egy része nem is volt jelen a voksoláson.
A fideszes Cser-Palkovics András és Rogán Antal öt elemes médiacsomagjának részeként parlament elé kerülő javaslat egyszerű többséget igénylő részeit 244 igen és 72 nem szavazat mellett fogadták el.
Önálló lesz, de nem független
Az új hatóság saját bevételekből fogja fedezni a kiadásait, vagyis önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv lesz. Elnökét azonban a miniszterelnök nevezi ki kilenc évre, mivel az Országgyűlés leszavazta azt a fideszes indítványt, amely javasolta: az elnököt a miniszterelnök javaslatára az Országgyűlés válassza meg kétharmados többséggel. Az elnöki tisztségre Szalai Annamária, a megszűnt ORTT fideszes tagja a legesélyesebb.
A törvény szerint az elnök hívja össze a médiatanácsot, kinevezi a hivatal főigazgatóját, kinevezi, felmenti, illetve visszahívja a hírközlési és médiabiztost, elfogadja a hatóság szervezeti és működési szabályzatát.
A megszűnő ORTT közvetlen jogutódja a hatóságon belül létrejövő médiatanács lesz, amely az Országgyűlés felügyelete alatt álló önálló jogi személy, és elnökét valamint négy tagját az Országgyűlés választja 9 évre egyidejű, listás szavazással.
Az Országgyűlés által korábban elfogadott egyik módosító indítvány szerint a médiatanács elnöke a miniszteri illetmény 60 százalékának megfelelő tiszteletdíjban részesül.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hivatala is létrejön, ez a médiatanács hivatali szerve.
Egy alapítvány lesz a közmédiumok tulajdonosa
A jogszabály rögzíti azt is, hogy az Országgyűlés határozatban a Magyar Rádió Közalapítványból, a Magyar Televízió Közalapítványból és a Hungária Televízió Közalapítványból létrehozza a Közszolgálati Közalapítványt. Azt is kimondja, hogy a három közmédium és az MTI a jövőben zártkörűen működő nonprofit részvénytársaság lesz; a négy önálló részvénytársaság - az MR Zrt., az MTV Zrt., a Duna TV Zrt. és az MTI Zrt. - mindegyike a Közszolgálati Közalapítvány tulajdonában levő egyszemélyes részvénytársaságként működik. A részvénytársaság ügyvezetését pedig a vezérigazgató látja el.
A közalapítvány kezelő szerve a kuratórium, amely az Országgyűlés által választott 6, egyenként, nem listás módon, kétharmados többséggel megválasztott tagból áll. A kormány és az ellenzék fele-fele arányban jelöli a tagokat, akiket 9 évre választanak meg; a kuratórium elnökét és egy további tagját a médiatanács delegálja 9 évre. A kuratórium dönt egyébként a részvénytársaság vezérigazgatójának kinevezéséről és munkaviszonyának megszüntetéséről.
Létrejön a közszolgálati testület is, amely a társadalmi felügyeletet biztosítja a közszolgálati médiaszolgáltatók és a nemzeti hírügynökség felett; ebbe 14 civil szervezet delegálhat tagokat.
Egy a vagyon
Zárószavazás előtt fogadták el azt az előterjesztők által benyújtott módosító indítványt, amellyel a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. átadott vagyona tekintetében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorolhatja.
A közbeszerzési törvény hatálya alól kivették az alap és a közszolgálati részvénytársaságok egymás közötti jogviszonyai keretében történő beszerzéseket. Rögzítették, hogy az alap köteles a részvénytársaságoknak szolgáltatást nyújtani, ezek igénybevételéről a részvénytársaságok szabadon dönthetnek.
A törvény megszavazását követően az MSZP bejelentette, hogy amennyiben Schmitt Pál államfő nem fordul az Alkotmánybírósághoz, úgy ők fogják megtenni.
| Feladatok |
| NMHH A törvény szerint „a hatóság a frekvenciagazdálkodásban és a hírközlésben részt vesz a kormány politikájának végrehajtásában, önálló hatáskörrel rendelkező szervei az elnök, a médiatanács, illetve a hivatal.” Az NMHH, azaz a hatóság feladata az „elektronikus hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének és fejlődésének, az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének, továbbá a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának, illetve fenntartásának elősegítése az elektronikus hírközlési ágazatban, valamint az elektronikus hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyelete". Médiatanács A médiatanács feladata, hogy a tájékoztatási monopóliumok lebontásával és újak létrejöttének megakadályozásával, a műsorszolgáltatók piacra lépésének és függetlenségének elősegítésével védje a szólásszabadságot, ennek érdekében felügyelje a médiapiacot és a szomszédos piacokat, továbbá figyelemmel kísérje a sajtószabadság alkotmányos elveinek érvényesülését. A médiatanács műsorfigyelő és -elemző szolgálatot működtet, kialakítja a műsorszolgáltatást érintő frekvenciagazdálkodás koncepcióját, panaszbizottsága pedig elbírálja a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményeinek megsértése miatti panaszokat. |
