A médiajogi szabályok érvényesülését a Médiatanács felügyeli, amely kiterjedt médiafigyelést végez, de ilyen ügyekben eljárni csak panaszok alapján jogosult. A választási kampány ideje alatt azonban a Médiatanács nem foglalkozik a kiegyensúlyozott tájékoztatással, mert a választásokkal kapcsolatos médiaközvetítésre vonatkozó panaszokat az NVB bírálja el. Noha egy-két esetben a kampány idején jogilag is elmarasztaltak médiatartalom szolgáltatókat, a Mérték szerint „ez érdemben nem alakította a televíziók gyakorlatát”. 

A Mérték szerint „a kampány egésze során megállapítható, hogy jelentős átfedés állt fenn a kormánykoalíció és a kormány kampányüzenetei között. A kormány kiterjedt tájékoztató kampánya többnyire megkülönböztethetetlen volt a Fidesz kampánytevékenységétől, ami utóbbinak egyértelmű versenyelőnyt jelentett a többi szereplővel szemben.

A vizsgált időszakban kiemelkedtek a kormány tevékenységével foglalkozó hírek. Mindhárom csatorna legtöbbször a kormányt szerepeltette. A korábbi választásoknál is megfigyelhető volt, ahogy a mostani EP választásnál is, hogy a kormány és a kormánykoalíció pártjainak megjelenése nem elválasztható a média megjelenésekben. (Itt nem a vitatott jogi kategóriákra gondolunk – társadalmi célú reklám vs. politikai reklám, stb. – hanem arra a jelenségre, hogy a kampány során folyamatosan keveredett a kormányoldalon a szereplők helye, pozíciója.) Például Orbán Viktor a megjelenések egy részében kormányfőként szerepelt, más esetekben a Fidesz vezetőjeként, esetenként ugyanabban a témában megszólalva. A kódolás során ezt a kettős szerepet igyekeztünk formálisan szétválasztani, a képernyőn megjelenő feliratok, műsorvezetői felkonferálások segítségével. Nem vállalkoztunk arra, hogy mi döntsük el, mi minősül kormányzati és mi minősül pártpolitikai tevékenységnek, márcsak azért sem mert a kampány időszakban ez meglehetősen keveredett és a híradók is legfeljebb abban segítettek, hogy a feliratokkal, műsorvezetői megszólalással informálták a nézőket az általuk feltételezett szerepről. Így az adatokban „Kormány” címszó alatt szerepelnek a koalíciós pártok és politikusaik, ha a csatorna ebben a szerepben mutatta őket és Fidesz címszó alatt, ha koalíciós pártonként, pártpolitikusként jelentek meg.”

A Mérték külön mérte azt is, hogy „a hírek szereplői milyen lehetőséget kaptak véleményük, nézeteik, ígéreteik bemutatására nem csak mennyiségi értelemben, hanem minőségi megközelítésben is. Pozitív megjelenésnek kódoltunk minden olyan szereplést, ahol a szereplő megjeleníthette – elmondhatta vagy a műsorvezető elmondta – programját, álláspontját. Negatív megjelenítésként rögzítettük azt a szerkesztési módot, ahol bár szó volt valakiről, valamelyik intézményről, de bemutatása nézeteinek, álláspontjának kritikáját jelentette. És természetesen azt is kódoltuk (is-is), ahol a hírben az álláspont megjelenítése mellett, annak kritikája is teret kapott.

A kormányoldal esetében az intézményi szereplőnél negatív bemutatással gyakorlatilag nem találkoztunk. A csatornák között csak abban mutatkozott különbség, hogy míg a Duna Tv és a TV2 őket kizárólag pozitívan mutatta be, az RTL Híradó szerkesztési gyakorlatában komoly teret kapott (55%) az „is-is” bemutatási mód.

A nem a kormányoldalhoz tartozó intézményi szereplők esetében másképpen alakult a kép. A TV2-n kétharmados arányba (65%) kerültek azok a hírek, amelyben negatív volt a bemutatási mód, 27% volt az is-is és 9%-ban adtak a kormányoldalhoz nem tartozónak arra lehetőséget, hogy közvetlenül megjelenő kritika nélkül mondhassa el nézeteit. A TV2-ben szereplő külföldiek (arányuk az összes szereplőhöz viszonyítva 15%) a hazai szereplőkhöz hasonlóan negatív bemutatást (65%) kaptak, azaz a külföldi történések, reakciók esetében a TV2 elsősorban azok kritikáját jelenítette meg.”