Mihez kezdenek a pici újságok 2018 Magyarországán?
2018-12-07
Niche sajtótermékek üzleti modelljei címmel zajlott egy beszélgetés a Kreatív által szervezett Média 2019 konferencián, amelyen a Magyar Hang, a G7, a Qubit és az Azonnali.hu képviselőit kérdeztük arról, mekkora az olvasottságuk, honnan szereznek pénzt, és mik a terveik a közeljövőre nézve.
A Magyar Nemzet romjain újjászületett Magyar Hangnál kizárólag volt nemzetes kollégák dolgoznak, nagyjából 25-en. A hetilapból jelenleg 9300 körüli példányt adnak el, amivel a HVG utáni élbolyba tartoznak ma Magyarországon. György Zsombor főszerkesztő elmondta, bár van online lába a kiadványnak, az egyrészt nem hangsúlyos, másrészt viszi is a pénzt, míg az offline hozza (ellentétben a 2018-an tapasztalható tendenciával). Hozzátette: mivel nincsenek tartalékaik, nem termelhetnek veszteséget, és például az első néhány lapszámra úgy kellett „összekoldulni a pénzt".
Az Azonnali.hu már a Mandiner eladásának napján megfogalmazódott Gerényi Gáborék fejében, bár akkor még csak hobbiprojektként. Miután Gerényi szerint egy-két cikkükkel sikerült megkavarniuk a politikát, komolyabban kezdtek foglalkozni vele, jelenleg 8 belsős és 8 külsős szerzőjük van, valamint egy többé-kevésbé rendszeres szerzőkből álló „héj" is van a szerkesztőség körül. Az Azonnalival főleg a 30 alatti korosztályhoz próbálnak szólni, és szeretnének eltávolodni a „népi-urbánus", azaz a fideszes-ellenzéki vonaltól. Gerényi szerint az online média elment on-demand irányba, az olvasók azért mennek egy bizonyos oldalra, hogy megerősítsék őt véleményében (vagy éppen gyűlölködni). Ők ezzel szemben meglepetést akarnak szerezni az olvasóiknak.
A látogatószám attól függően változik a néhány ezer és tízezer között, hogy milyen súlyú saját anyagot tudnak aznap megjelentetni, hiszen az Azonnali nem egy full-feature hírportál. Az oldalnak jelenleg semmilyen bevétele nincs, azt kezdetben Gerényi finanszírozta, jelenleg pedig Ungár Péter LMP-s politikus, miután megvásárolta a cég 90 százalékát. Bevétel akkor lesz Gerényi szerint, ha sikerül nagyobb pályára állítani az újságot.
A G7 gazdasági lap kezdetben a 24.hu-hoz kapcsolódott lazán, ami azt jelentette, hogy a 24 domainje alatt működtek. Ennek lényege az volt, hogy a G7 tartalmat szolgáltatott a 24-nek, amiért cserébe forgalmat kaptak, hiszen így egyszerűbb volt felépíteni a napi 30 ezer egyedi látogatónyi elérésüket, mint egyedül indulva – ez a látogatószám egyébként már a hirdetőknek is értelmezhető - mondta Szentkirályi Balázs, a G7 ügyvezetője. A 24-ről való októberi leválás is tudatos volt a részükről (ekkor kezdtek el hirdetéseket beengedni az oldalra), bár így nagyjából látogatóik 20 százalékát elvesztették, de ezt azóta sikerült nagyjából visszaépíteniük. A kiválás oka részben az volt, hogy eddigre egy ismert brandet sikerült építeni a G7-ből, a hirdetői piacon viszont hatékonyan márkát építeni csak különállóan lehet – ezzel kapcsolatban Szentkirályi elmondta, hogy még meg kell tanulni az értékesítési technikákat is. A G7-et 6 újságíró és egy főszerkesztő (Kasnyik Márton) készíti.
A Qubit részéről Kövesvári Krisztián lapigazgató elmondta, hogy nagy fába vágták a fejszéjüket a projekttel, hiszen a népszerű tudományos napi hírportál kategóriában lényegében műfajteremtőek voltak az országban. Az oldal az indulása ót eltelt egy év alatt napi 25-40 ezerre tornázta fel a napi egyedi látogatószámát, amelyet Kövesvári szerint a sok munkával járó, „prémium" tartalommal értek el. A Qubit kb. látogatói felét szerzi a 444-re kikerült cikkekből. Az oldalt 6 fős szerkesztőség és egy külsős grafikus készíti, de rengeteg (néhány tucat) külsős szerzőjük van, jellemzően tudósok és kutatók. A Qubit eddig nem termelt bevételt, de ez kalkulált volt a kezdetektől, illetve lassan stratégiai partnert fognak keresni - mondta Kövesvári. Valamilyen formában előfizetéses modellt is szeretnének bevezetni, várhatóan 2019 első-második negyedévétől.
A beszélgetésen Gerényi Gábor az előfizetéses modell kifejtette, hogy kétféle olvasói bevétel van: az egyik az előfizetésből származik, a másik adomány formájában érkezik. Mivel a fizetőkapu itthon nem gyökeresedett meg egészen mostanáig se, nem várható, hogy ez a helyzet gyökeresen változni fog. Az adományozást viszont tartható modellnek tartja. Mint mondta a politikánál csak a médiának rosszabb a megítélése Magyarországon: ha ez változik, a modell még jobb lesz.
Hirdetési bevételről, mint finanszírozási lábról a jelenlévő négy újság közül kizárólag a G7 beszélt. Rajtuk kívül még a Magyar Hangnak van némi, de kevés, és elsősorban kulturális vonalon.
Fülöp István