Mobil, email és a közmondásos garázs
2014-10-15
Harmadik állomásához érkezett a Design Terminal, a Kreatív és az Európai Bizottság magyarországi képviseletének közös konferenciasorozata, a Kreatív Budapest. Az október 9-én megtartott rendezvényen főleg arról volt szó, hogy milyen feltételei vannak egy kreatívvállalkozás (csúnya szóval: startup) elindításának, és mire kell odafigyelni, hogy sikeres legyen?
A konferencia elején a Design Terminal főigazgatója, Böszörményi Nagy Gergely tartott rövid bevezetőt, amelyben elmondta, ma le akarják beszélni a fiatalokat a vállalkozásról, mondván lehetetlen sikert elérni, de szerinte jó döntés, hogy ha valaki a kreatíviparban akar vállalkozni, hiszen jelenleg „annyi embernek ad munkát, mint a mezőgazdaság, a különbség az, hogy ez ötször gyorsabban fejlődik”.
Ezt követően Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének tagja elmondta, nagy örömmel támogatják a sorozatot, reményei szerint a főváros ezzel a sorozattal az összeurópai kreatívtérnek fontos elemévé válhat rövid időn belül, ha jól használja ki az EU-s forrásokat. A kreatív iparágak kiemelt támogatást kapnak 2014-2020 között, ez az oktatáson kívül az egyetlen terület, ami megemelt költségvetést kap a következő hét évre vonatkozóan. „A támogatás zászlóshajója a 1,5 milliárd eurós költségvetésű Kreatív Európa program, az hogy Magyarország ebből mennyivel részesülhet, az nagy mértékben a forrásokra pályázókon múlik” – tette hozzá.
Magyar, falusi szemlélet
Záboji B. Péter, a European Entrepreneurship Foundation alapítója is tartott egy rövid előadást ezt követően, amelyet úgy kezdett, hogy 2009-ben, amikor először tartott itthon előadást, a vállalkozó 2009-ben még azt az embert szimbolizálta, aki tud ügyeskedni az asztal alatt. „Ma mégis vállalkozókról beszélünk. Az történt, hogy 5 évig elétettük a startup szót, ami olyan frissítést hozott, hogy most már szerencsére el is hagyhatjuk ezt a szót, és reméljük, hogy év végéig be is tiltjuk a használatát” – mondta Záboji Péter.
Miután bemutatott néhány nemzetközi példát vállalkozókról, többek között a McDonald’s-ot világmárkává tevő Ray Krocról, Henry Fordról vagy Richard Bransonról, akik mindegyike képe volt megteremtenie a saját piacát, a magyar jellegzetességekre irányította a figyelmet. Szerinte ki kell lépni a magyar, falusi, földönfutó szemléletből. Ma a hivatalos, egyetemen is tanított tézis az, hogy ötlet kell, ehhez pedig egy talicska pénz. „Ez tévhit. Az jön magától, ha elkötelezetten dolgozol, tanulsz a mesterek mellett” - mondja, emellé pedig kell egy kialakult ökoszisztéma. „Nagyvállalatnál tanulni érdemes, mert a nap végén úgyis be kell illeszkedni egy nagyvállalati struktúrába” – teszi hozzá Záboji Péter.
Záboji feltette a kérdést: mi az a 3 dolog, ami ma egy cégindításhoz szükséges: mobiltelefon, emailcím, és kell még a közmondásos garázs is, „ahol Hewlett és Packard urak is kezdtek”, akik 500 dollárral kezdték el vállalkozásukat, ami napjainkra a legnagyobb számítástechnikai céggé nőtte ki magát.
Összefoglalásként Záboji elmondta: nem az ötlet, hanem a csapat számít, csak összetett tudással lehet bármit is elérni. Szükség van az elkötelezett, kemény munkára, aki pénzért csinálja, az szerinte ne is kezdjen bele. Kell persze egy pénzügyi befektető partnerre, az államnak pedig a katalizátor szerepét kell vállalnia.
Megfelelő társ kell az ötlet mellé
Martényi Zita, a HPS reklámügynökség ügyvezetője prezentációjában elmondta, hogy a kezdő vállalkozóknak figyelembe kell venni, hogy akár hosszú évekig nem tudnak pénzt kivenni a cégükből, mert minden forintot vissza kell forgatni a működésbe. Amikor 2011-ben megálmodták az Áeron divatmárkát, akkor az motiválta őket, hogy olyan embert támogassanak, akivel nemzetközi piacra is ki lehet lépni. Áron Eszter tehát a tehetséget hozta, míg Martényiék a tőkét és a menedzsmenttudást vitték a cégbe. a lényeg szerinte a tehetség és az üzleti szemlélet összefonódása, ehhez kell az, hogy megfelelő társat találjon az ember az ötlet mellé.
Szegner Balázs, az Equilor Befektetési Zrt. vállalati pénzügyekért felelős igazgatója, a Design Terminal inkubációs programjának mentora, prezentációjában a kezdő vállalkozások típushibáiról ejtett néhány szót. Szerinte nem vagyunk határok közé zárva, de ez egyben hatalmas kihívást is jelent, ezért példákat, példaképeket kell maguk elé állítani a kezdő vállalkozóknak. Emellett fontos, hogy kapcsolatot keressenek a piaccal, a felhasználókkal, akik célközönség lesznek. Piacra kell alapozni, olyan terméket kell kitalálni, ami értékesíthető, van vagy megteremthető a fogyasztói bázis. A másik, ami nagyon fontos, hogy csapatot kell építeni, nem szabad egyedül elindulni, a különböző területeket, kompetenciákat le kell fedni különböző emberekkel – mondta Szegner Balázs.
Misetics Mátyás, a Mitte Communications kreatívigazgatója előadása elején kiemelte, hogy a kreatív vállalatoknak, iparágaknak egymást kell segíteniük, ezért a városi környezet meghatározó: meg kell találni a partnereket, így létrejöhet egy kreatív központ. Ehhez szükséges még az is, hogy kedvező legyen az országban a gazdasági és jogi környezet. „Olyan partnereket kell keresni, akik azonos vagy magasabb szinten állnak nálunk, hogy tudjunk tőlük tanulni” – mondta Misetics. Fontos emellett szerinte az arculati kommunikáció, amit a termékfejlesztés során sem szabad szem elől téveszteni, mint például a név, a logó, egy ikon, mert ezek elsődleges marketingeszközök, amik nagyban meghatározzák egy termék sorsát. Továbbá az is elsőrendű, hogy a döntés ne egy kézben tömörüljön, viszont kell a megfelelő brief a kompetenciák átadásánál.
Ács Zoltán, kreatív szakember, a Design Terminal inkubációs programjának vezetője gyakorlati tanácsokat próbált adni a kezdő vállalkozóknak. Szerinte nagyon fontos, hogy legyen levédve az adott találmány minden piacon, ahol meg akarnak jelenni. Ismerni kell a helyi piacot, hogy ne legyen például névegyezés, ami miatt esetleg megdőlhet az egész márkabevezetés. „Fontos a marketingkommunikáció is, a vállalkozónak tudnia kell, hogy mit képvisel a márka? Mivel gazdagítom a világot ezzel a termékkel? Aki ezt nem tudja megfogalmazni, az nem tud majd léptéket váltani” – mondta Ács Zoltán.
A másik probléma az átláthatóság és a tisztaság. Ez itthon kényes kérdés, mert az üzleti környezet nem a legjobb, sok az adó. Az ember egy embert fizet, de annyi járulékot fizet, mintha kettőt alkalmazna, ez nyilván hátrány a kis cégeknek. Kiemelte a networking jelentőségét, ami szerinte a munka része, illetve a csapat fontosságát, tudni kell, hogy egy adott problémához kihez kell fordulnia a vállalkozónak
Az önreflexió hiánya
Az este következő pontja a panelbeszélgetés kezdődött az előadók között Szigeti Péter, a Kreatív tartalomfejlesztési vezetőjének moderálásában. Az alábbiakban a kérdések alatt olvashatják a résztvevők válaszait.
Mi kell egy vállalkozáshoz?
Ács Zoltán szerint még mindig igaz, hogy csak telefon, emailcím és egy garázs kell hozzá, Szegner Balázs szerint a piaccal való kapcsolat az egésznek a kulcsa, valamint a potenciális vásárlók jó ismerete, minden mást emögé lehet rakni. Martényi Zita kiemelte a szerencse faktorát, jókor kell lenni jó helyen, emellett viszont kell a bátorság is ahhoz, hogy a szerencsét merjen próbálni az ember. Fontos szerinte még a támogatórendszer, olyan piaci szereplők kellenek, akik beállnak tehetséges csapatok mögé, és tőkét adnak a tevékenységükhöz. Misetics Mátyás szerint pedig a piacismeret is nagyon fontos, fel kell rétegezni a piac rétegeit, a konkurrenciát. Szegner Balázs ehhez még hozzátette, hogy fontos a piaci rés megtalálása, de ezzel egy időben egy jól működő piaci rendszerbe való betagozódás is működhet.
Hogyan lehet jó csapatot építeni, és hogyan lehet az esetleges ballasztot kidobni egy csapatból?
Elhangzott, hogy természetesen tesztelni kell a csapatot, hogy ki milyen feladatra a legjobb. Emellett érdemes és kell is ingyenes munkaerőt (gyakornokokat) használni, a lelkes, azonosulásra kész embereket pedig kiválogatni, és alkalmazni. Arra a kérdésre, hogy melyik jobb: 2-3 lelkes, alacsony fizetésért dolgozó kezdőt, vagy egy „drágább” szakembert alkalmazni, a panel résztvevői egyöntetűen azt mondták, hogy egy szakképzett munkaerő többet ér akár 3 kezdőnél is.
Melyik skill hiányzik legjobban a startupoknál?
Egyrészt az önreflexió hiánya lehet probléma Ács Zoltán szerint, míg Szegner Balázs a tervezés, a tervszerű működéshez szükséges koncepció hiányát emelte ki, hozzátéve, hogy a kreatíviparban sokszor a gazdasági véna hiányzik nagyon, ami alatt nem a sales fontosságának felismerését érti, hanem például a precíz könyvelés megtanulását (ha ilyen nincs, akkor pedig olyan embert kell találni, aki ért ezekhez a területekhez). Martényi Zita az alázat hiányát emelte ki fő problémaként, míg Misetics Mátyás szerint sokszor a nyitottság hiányzik a kívülről érkező tanácsok befogadására.
Az intézményrendszeren belül milyen szinten kell beépíteni a vállalkozáshoz szükséges képességek tanítását?
Az egybehangzó válasz az volt, hogy minél korábban, valaki szerint ezt középiskolában, más szerint még korábban el kell kezdeni az ilyen típusú szemlélet oktatását, példaképek állításával.
Hogyan lehet sikeres, legálisan működő kezdő vállalkozást létrehozni?
Ennél a kérdésnél viszont láthatóan némi zavar támadt a beszélgetés tagjai között, ugyanis, mint egy korábbi előadásban elhangzott, az ország gazdasági, jogi környezete nem éppen vállalkozásbarát. Ács Zoltán szerint nem szabad a magyar piactól függeni. emellett Szegner pedig a legjobb működési formát kell megtalálni a vállalkozáshoz, és céltudatosan kell pályázni EU-s forrásokért, és még így is nehéz lesz – ami éppenséggel nem túl jó ómen a kezdő kreatívvállalkozások számára.
Fülöp István