Magyarországon a 14 éven felüli lakosság 37 százaléka jár valamilyen rendszerességgel moziba, és közel ugyanennyien, 38 százalék szokott valamilyen gyakorisággal műsoros videokazettát kölcsönözni. Ez a szám arányaiban az elmúlt évek során nem változott jelentősen.

A videokazetta-kölcsönzés esetében 1998 első félévében némi csökkenés mutatkozik az 1997 első félévhez képest, azonban e csökkenés nem jelentős mértékű; az 1996-os évvel összevetve az eltérés nem szignifikáns. A 14 év feletti felnőtt lakosság 2%-a az, amely legalább hetente egyszer vált mozijegyet, 3% kéthetente és 10% havonta egyszer jár moziba.

Az elmúlt időszakokat összehasonlítva a mozilátogatás szempontjából nem mutatkoznak jelentős eltérések az egyes demográfiai csoportokban sem. A rendszeres mozilátogatók többsége a fiatalok közül kerül ki, a hetente moziba járók 86%-a 30 év alatti. Legaktívabb mozilátogatók a 15–17 évesek: csupán 16%-uk állította, hogy soha nem jár moziba. Az életkor előrehaladtával csökken a mozilátogatások gyakorisága. A 30–39 évesek 56%-a, a 40–49 évesek 71%-a, az 50–59 évesek 85%-a, a 60 év felettieknek már 96%-a nem látogatja a mozielőadásokat.

A nagyobb településektől a kisebbek felé haladva a moziba járók aránya csökken. Például míg a Budapesten élők 48%-a jár több-kevesebb rendszerességgel moziba, addig a megyeszékhelyeken lakók 46%-a, a kisebb városok lakóinak 39%-a, a községekben élők 25%-a vált egyáltalán jegyet moziba. Ez bizonyos szempontból természetes is, hiszen a településhierarchiában lefelé haladva szűkebbek a mozilátogatási és videokazetta-kölcsönzési lehetőségek is.

Míg a mozilátogatás kapcsán az elmúlt évek során nem tapasztalható változás, addig 1998 első félévében a videokazetta-kölcsönzés gyakorisága a 14 év feletti lakosság körében kis mértékben bár, de csökkent az előző év hasonló időszakához képest. A csökkenés minden demográfiai csoporton belül érzékelhető, de legjelentősebben a nők, a 30–59 év közöttiek és a kisebb városok lakói közt jelentkezik.

A videokazetta-kölcsönzést a mozilátogatással összehasonlítva elmondható, hogy bár arányaiban ugyanannyian kölcsönöznek videókazettát, mint ahányan moziba járnak, a videokazetta-kölcsönzés gyakorisága magasabb, mint a mozilátogatásé. A 14 év feletti lakosság 7%-a kölcsönöz ki legalább hetente egyszer valamilyen filmet a videokölcsönzőből, 4% kéthetente, 7% havonta egyszer, 14% ennél ritkábban.

A videózás, a mozilátogatáshoz hasonlóan, szintén a fiatalokra jellemző szokás elsősorban. Míg a mozilátogatás kapcsán a 15–17 éves korosztály volt a legaktívabb, addig a videokazetta-kölcsönzés kapcsán a 18–29 évesek körében a legnagyobb az érdeklődés. E korcsoport 14%-a hetente legalább egyszer kölcsönöz valamilyen filmet, 21%-uk kéthetente vagy havonta.

Az ábrán látható, hogy hasonlóan a mozilátogatáshoz az életkor előrehaladtával kevesebben kölcsönöznek videokazettát. A településtípusokon a tendenciák kissé különböznek a mozilátogatásétól. Leggyakrabban a budapestiek és a kisebb városok lakói kölcsönöznek valamilyen videofilmet, legritkábban a községekben lakók.

Végkövetkeztetésként elmondható, hogy a mozilátogatási szokásokban nem mutatkozik jelentős változás az utóbbi periódusban, a videokazetta-kölcsönzés tekintetében kisebb csökkenés tapasztalható. Ebben feltételezhetően megmutatkozik az új kereskedelmi televíziók hatása is, ez azonban az eltelt idő rövidsége miatt az adatok szintjén nem bizonyítható, de a nagyobb műsorkínálat, a kezdetekre jellemző nagyobb érdeklődés, valamint az első periódust jellemző vonzó filmkínálat is összefüggésben lehet a videofilmek kölcsönzésének csökkenésével. Arra csak a későbbiekben kaphatunk választ, hogy e csökkenés csupán időszakos jellegű, vagy hosszabb távon is jellemző lesz-e.

A közölt eredmények a Szonda Ipsos/ Gfk-Hungária médiaanalízis vizsgálatsorozatának adataira támaszkodnak. Az adatfelvétel személyes megkérdezés útján, kérdőív segítségével készült. A minta nemek, korcsoportok, iskolai végzettség és a lakóhely típusa szerint megfelel a magyarországi, 14 éven felüli lakosság hasonló jellemzők szerinti megoszlásának.