A Magyar Televízióval és a Duna Tv-vel kapcsolatban Szalai Annamária kihangsúlyozta, hogy meg kell őrizni a jó elemeket a csatornák arculatából, de nagy megújulásra van szükség. A csatornáknak tiszta profilra és normatív támogatásra van szükségük. A kérdésre, hogy mi határozza meg a tiszta profilt, Szalai Annamária úgy felelt: „a közszolgálati kódex határozza majd meg azokat az általános alapelveket, amelyek alapján a közmédiumok a jövőben működnek.” Ez a kódex feltehetően konkrétumokról is szól majd, arról, hogy az egyes csatornáknak mi a tartalmuk - tette hozzá.

Szalai Annamária kitért arra is, hogy mára megdőlt az a mítosz, hogy a Duna Televízió a határon túliak kedvenc televíziója. Egy felmérés – bár nem tudni, milyen - szerint ugyanis a határon túl is hasonló nézői preferenciák figyelhetők meg, mint itthon, azaz a nézettségben a magyarországi kereskedelmi adók vezetnek.

„Feltétlenül lennie kell egy főadónak” - mondta az NMHH elnöke a közszolgálati Magyar Rádióról. A közrádió adóinak névváltásáról felröppent hírekről - melyek szerint az mr1, mr2, mr3 nevek eltűnnének a csatornák nevéből - Szalai Annamária úgy fogalmazott, hogy a szimbólumoknak komoly értékük van. „Ha bevált brand a Kossuth Rádió, akkor hiába tesznek rá kísérletet hosszú éveken keresztül, hogy átnevezzék, az emberek akkor is Kossuth Rádiónak fogják hívni.”

Szalai Annamária a műsorban úgy vélekedett, hogy a válságadó minden bizonnyal hatással lesz a telekommunikációs cégekre, de a szolgáltatók által bevezetett díjakban szerinte nem lesz változás. „Az ágazat elbírja a plusz adóterheket, ám a hatóságoknak, így az NMHH-nak és a versenyhivatalnak oda kell figyelnie az árképzésre.”

A médiahatóság elnöke jelen helyzetben azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a piacra új szolgáltató lép be, amelynek érdeke lehet a beruházás, mivel a kormányzat csak időlegesen hirdette meg a válságadót.